Magas büntetődíj csinált kedvet a lenézett munkavállalókhoz

Egyre több cég érdeklődik a fogyatékkal élő vagy valamilyen egészségi problémával rendelkező munkavállaló iránt azóta, hogy ötszörösére emelkedett az ilyen embereket nem alkalmazó cégekre kirótt büntetődíj. Sok munkáltató nincs is tisztában vele, hogy mit jelent a megváltozott munkaképesség és előítéleteik alapján nem mernek munkát adni a problémásnak hitt embereknek.

"Rehabilitációs hozzájárulásból idén szeptember 30-ig közel 37,5 milliárd forint nettó bevétel folyt be az APEH-hoz, míg tavaly ugyanebben az időszakban 11,3 milliárd forint" - közölte az adóhivatal az [origo]-val. Az emelkedés valamivel több mint háromszoros, miközben egy tavaly júliusban kihirdetetett törvény értelmében januáról a húsz fősnél nagyobb cégeknek öt és félszer többet, az eddigi 177 ezer forint helyett 964 500 forintot kell fizetni évente, ha a vállalat nem alkalmaz megváltozott munkaképességű munkavállalót.

"A rehabilitációs hozzájárulás megemelése óta jelentősen megnőtt a cégek érdeklődése a megváltozott munkaképességűek alkalmazása iránt" - mondta az [origo]-nak Oplaznik Gabriella, a Work Force személyzeti tanácsadó cég rehabilitációs üzletágának vezetője. "A fizetési kötelezettség januári emelése óta több munkaadó érdeklődik a Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ kirendeltségein is" - mondta Csete László, a hivatal rehabilitációs osztályának vezetője, aki szerint 2009 augusztusában-szeptemberében havonta 5-10 munkaerőigény érkezett, 2010-ben pedig átlagosan havi 50-80. A legnagyobb érdeklődés az első és a második negyedév végén volt, ugyanis a rehabilitációs hozzájárulást negyedévenkénti előleg formájában kell bevallaniuk és megfizetniük a munkaadóknak - tette hozzá.

Gyakran már a bejárati ajtónál elakadnak

Egy évig kerestem munkát, a legnagyobb nehézséget az akadálymentesítés hiánya okozta, gyakran már a bejárati ajtónál elakadam. Érzékelhető, hogy a munkaadók is váltanának - mondta az [origo]-nak Bovier György 25 éves kerekes székes, aki online marketinges munkát végez. A magát ritka kivételnek tartó Bovier a változást részben annak tulajdonítja, hogy ezzel most már komolyabb összeget is meg lehet takarítani. Tapasztalata szerint sorstársai közül sokan nem dolgoznak, depressziósak lesznek és bebeszélik magunknak, hogy nem jók semmire; inkább élnek az államtól kapott járadékból.

Sok a tévhit a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása körül

"Még mindig sok az átverés és sok az államtól való lehúzás" - mondta az [origo]-nak Kató Róbert, akinek nyolc évvel ezelőtt balesetben megsérült a gerince, és négy végtagjára lebénult. Neki már egy éve van állandó munkája - számítógépes munkát végez egy cégnél egy speciális eszköz segítségével -, de előtte évekig keresett munkát. Problémának tartja, hogy a szociális foglalkoztatóknál gyakran értelmetlen munkákat végeztetnek a sérült emberekkel (például gombválogatás, vagy olyan termékek gyártása, melyeket később bezúznak, szétszednek), és az internetes távmunkával is voltak rossz tapasztalatai: volt olyan cégnél, ahol az egy hónapos próbaidő alatt elvégeztették velük a munkát, azután elküldték őket. Véleménye szerint sok cég csak az állami támogatások lehúzására utazik.

Asztmás vagy cukorbeteg is kiválthatja a kötelezettséget

Az adatvédelmi előírások miatt nevek említése nélkül Csete elmondta: több olyan munkaadó is felkereste a munkaügyi központot, ahol addig egyáltalán nem alkalmaztak megváltozott munkaképességű személyt, azonban a megnőtt hozzájárulási mérték miatt élni kívántak ezzel a lehetőséggel - ezek között kisvállalkozások és multik egyaránt vannak.

Közel 900 millió vissza nem térítendő támogatás ösztönzi a munkaadókat

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) új pályázata 896 millió forint vissza nem térítendő támogatással segítené a megváltozott munkaképességű emberek munkahelyhez jutását. A pénzből a munkáltatók a speciális fizikai feltételek megteremtésével járó költségeket fedezhetik. Így pályázni lehet akadálymentesítésre, a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezésére beszerzésére vagy átalakítására, és a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére. A támogatás mértéke akár 100 százalék is lehet, összege pedig minimum 400 ezer forint, maximum 25 millió forint. A pályázat 2011. július 31-én zárul.

Gyakori, hogy egy cég a belső állományát szűri meg, hogy van-e olyan munkavállalója, aki beleesik ebbe a körbe - mondta Oplaznik Gabriella, aki szerint a megváltozott munkaképességűek körülbelül egyötöde számít fogyatékkal élőnek. A többiek egészségkárosodottaknak minősülnek, így például egy súlyos asztmás, cukorbeteg dolgozó, vagy egy kemikáliákra allergiássá váló fodrász is megváltozott munkaképességűnek minősül.

Előítéletek, tévhitek, bírált finanszírozás

"A munkaadók egy jelentős része elsősorban azért ódzkodott a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásától, mert nem voltak konkrét tapasztalataik, és az általános tévhitek mentén közelítették meg a kérdést" - véli Csete László.

Munka, ahol a nem látás előny

A vakok is a normál életbe szeretnének beilleszkedni, és nem elszigetelten létezni a társadalomban - mondta az [origo]-nak Molnár Tibor, aki 20 évesen vesztette el látását. A 90-es évek végén nagyjából két szakma állt a vakok előtt, a masszőr és a telefonközpontos, az állam ezeket a szakmákat kifejezetten a számukra tartotta fönn - mondta. Először a nagykanizsai kórházban dolgozott, majd magánvállalkozó lett, stabil ügyfélkörrel. Tapasztalata szerint munkája során előny, hogy vak, az emberek könnyebben levetkőzik esetleges gátlásaikat, lelkileg is jobban megnyílnak.

Ilyen például, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló többet hiányzik, többet van táppénzen, folyamatos segítségre szorul a munkavégzés során, negatív hatással lesz a munkakörnyezetre, nagyobb költséggel jár a betanításuk. A munkaügyi központhoz beérkezett visszajelzések szerint azonban a dolgozókat a szervezeti kultúra befogadta, beilleszkedtek a csapatba, az adott munkafeladatokra alkalmasnak bizonyultak, lojális munkavállalóként ismerték meg őket, jól teljesítettek, és színesebbé tetté a munkahelyi légkört is.

Az állam a rehabilitációs hozzájárulás mellett különféle támogatásokkal (bértámogatás, járuléktámogatás) is növelné a fogyatékkal élők foglalkoztatását, mely mintegy 600 ezer embert érint. Magyarországon a fogyatékkal élők mindössze tíz százaléka dolgozik - mondta Bernáth Ildikó fogyatékosságügyi miniszteri biztos egy nemzetközi szemináriumon szeptember végén. Szerinte a jelenlegi a finanszírozási rendszerben az a rossz, hogy az nem a munkavállalót, hanem a munkaadót támogatja, ráadásul néhány szervezet kapja a támogatásra fordítható összeg nagyobb részét. A szakképzésben gondot jelent Bernáth szerint, hogy több olyan szakmát is oktatnak a fogyatékkal élőknek, amelyre már nincs tényleges igény a munkaerőpiacon.

Tudatformáló kampány az integráció jegyében

A Médiaunió Alapítvány, melynek legfőbb célja társadalmi célú reklámkampányok szervezése, idén a Kerülj közelebb! Rajtad is múlik a fogyatékkal élő emberek integrációja! jelmondatot tűzte zászlajára. "A fogyatékkal élők érdekérvényesítő képessége csekély" - mondta az [origo]-nak Schmidt Mária, a Médiaunió kuratóriumának elnöke a kampány témaválasztásával kapcsolatban. Elsődleges cél az, hogy közbeszéd tárgyává tegyék a témát, hogy elgondolkodtassanak mindenkit: ők is felelősek az embertársaikért. Céljuk továbbá minél több munkáltatót megnyerni arra, hogy alkalmazzon fogyatékos embereket.

Négy hónap kevés arra, hogy a társadalmi beidegződéseket teljesen megváltoztassunk, arra azonban elég, hogy felemeljük a szavunk, hiszen nincs fogyatékos és nem fogyatékos társadalom - tette hozzá. A kampányok gyakori hibája, hogy szemforgatóak, adnak száz forintot a hendikepes embereknek, és ezzel a dolog letudva - mondta az [origo]-nak Bárdos András újságíró, a kampány egyik arca. Szerinte ez az akció azért más, mint a többi, mert mindenkit érint, hiszen senki sem olyan, mint az embereszmény. Nem lehet arra nevelni az embereket, hogy legyenek jobbak, de őszinte környezetet teremthetünk, ahol kimondatnak a problémák - véli Bárdos András.