A várakozásoktól elmaradva, 1,4 százalékkal csökkentek a bruttó bérek márciusban az előző évihez képest, az adóváltozások hatására azonban 1,7 százalékkal nőttek a nettó bérek, így a március 4,5 százalékos éves infláció hatására a reálbérek mintegy 2,7 százalékkal csökkentek. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a márciusi bércsökkenés hátterében a közszféra kifizetései állnak, mivel a tavalyi bázist a tavaly márciusban kifizetett bérkompenzáció emelte, ennek hatására a közszférában 15,9 százalékkal csökkentek a bruttó bérek, bónuszoktól megtisztítva ugyanakkor 6,1 százalékos bérnövekedés volt a közszférában.
A versenyszférában 4,3 százalékról 4,6 százalékra gyorsult a bérnövekedés, a bónuszoktól megtisztított, az alapfolyamatokat jobban tükröző bérnövekedés 4,3 százalékrara gyorsult az előző havi 3 százalékról. Az elemző szerint ez utóbbi némi óvatosságra késztetheti a jegybankot, azonban historikusan továbbra sem nevezhető magasnak, inkább azt tükrözi, hogy a munkáltatók az adóváltozások miatt hátrányt szenvedő alacsonyabb bérkategóriák esetén emelték a béreket. Suppan szerint a következő hónapokban 4-5 százalék közötti bérnövekedésre lehet számítani, így továbbra sem számítunk béroldali inflációs nyomásra, így a bérek alakulása nem befolyásolja azt a várakozásunkat, hogy az alapkamat huzamosabb ideig hat százalék maradhat.
A KSH adatai szerint A legalább ötfős vállalkozásoknál csaknem 3 százalékkal többen, a költségvetési intézményeknél viszont 4,5 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 642 ezren dolgoztak az első negyedévben. A vállalkozásoknál 1 millió 829 ezren, ami 2,8 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 210 000 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 500, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 198 900 forint - olvsható a KSH adataiban. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 1,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának szintjét.
A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (500 200 forint), ezt az információ és kommunikáció (404 700 forint), valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte (344 600 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 500 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (141 400 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Az átlagos (családi kedvezmény nélkül számított) nettó kereset 139 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97 500, a szellemi foglalkozásúaké 182 200) forint volt, átlagosan 3,5 százalékkal magasabb az előző évinél.