Rácz Mihály 22 évesen, 2004-ben döntött az angliai munkavállalás mellett. Nem volt könnyű rávennie magát arra, hogy fejest ugorjon az ismeretlenbe. Egyrészt diplomázás előtt állt a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján, amit végül a kimenetel miatt nem szerzett meg. Másrészt pályázatíró céget működtetett, így nem voltak megélhetési gondjai. "Gyermekkoromtól bennem van a vállalkozói véna, nagyon sokat üzleteltem. Ettől függetlenül éreztem, igazán nagy karriert Nyugat-Európában lehet építeni. Erre vissza nem térő alkalomnak éreztem a 2004. májusi EU-csatlakozást, amikor Anglia megnyitotta álláspiacát a magyarok előtt"- meséli Rácz Mihály az indulás hátteréről.
Gyárban üvegeket vizsgált napi 13 órában
A CCUSA külföldi munkára toborzó cég révén jutott ki 2004 nyarán az Egyesült Királyságba, ahol egy helyi fejvadász cégen keresztül kapott munkát. Nem álmai állását csípte meg... A főiskolás, vállalkozó fiatalember egy dél-walesi gyárban találta magát, ahol üvegeket kellett vizsgálnia. Napi tizenhárom órát dolgozott, mert kellett a pénz. "Óriási visszaesés volt, nagyon alul kezdtem. Ezt a munkát ajánlották, és el kellett fogadnom. Sokszor éjszaka is dolgoztam, a sok munkától már az első napokban begyulladtak az inaim. A lakhelytől a gyárig negyven percet kellett gyalogolni, míg fizetésemből biciklit nem tudtam vásárolni." Munkáját magyar viszonylatban jól megfizették (400 fontot - 150 ezer forintot - keresett hetente), ám nem erre vágyott. "Sem szakmailag, sem nyelvileg nem fejlődtem. A legtöbb kollégám vagy kelet-európai - lengyel, szlovák, litván -, vagy más földrészről érkezett bevándorló volt, akiknek többsége vagy alig tudott angolul, vagy erős akcentussal beszélte a nyelvet" - mondja Mihály, aki erős középfokú nyelvtudással érkezett a szigetországba.
Irányította a nézőket a stadionokban
Az itt töltött másfél hónap mindenesetre arra jó volt, hogy ismerősöket szerezzen, információkat gyűjtsön és pénzt takarítson meg. "Fontos, hogy minél több emberrel beszéljen az ember. Kérdezősködjünk a lehetőségekről, mondjuk el a kollégáknak, mit szeretnénk. Én is így jutottam a következő munkahelyeimhez." Mihály tömegirányítóként folytatta, ami annyit jelentett, hogy sporteseményeken irányította a stadionba lépő nézőket. "Az Anglia-Wales rögbimeccsen is kint voltam. Hatvanötezer néző jött a stadionba, rengeteg volt közöttük a magas, százkilós izomember. Bevallom, kifejezetten féltem, amikor utasítgatnom kellett őket." Tömegirányítóként másik élménye egy futóversenyhez kötődik, amikor egy útrészt kellett felügyelnie fél napon keresztül. "Reggel hat órakor már kint kellett állnom egyenruhában és esőkabátban a világ végén. Hideg volt, zuhogott az eső, kilenc órán át szenvedtem az út szélén. Megállítottam a forgalmat, irányítottam a nézőket..."
Mihályra a szerencse ezután kacsintott rá. Egy korábbi gyári kollégájának az ismerőse hívta fel, hogy tudna-e ajánlani neki munkaerőt a Domino's pizzériahálózat egyik éttermébe. "Visszakérdeztem: én nem lennék jó? Egy héttel később ott dolgoztam." Mihály a pizzériában is a ranglétra alján kezdett - pizzakészítőként. Hihetetlen lelkesedéssel állt neki a pizzafeltétek összeállításának, egy hét múlva már telefonos rendelésfelvevőként dolgozott. "Nagy kihívás a telefonos munka. Rengeteg megaláztatással jár, mert nehéz megérteni az itteni beszédet. A megrendelőket pedig nem érdekli, hogy te honnan jöttél, mennyi ideje tanulsz angolul. Ha többszöri elmagyarázás után sem érted, milyen pizzát szeretnének, pontosan melyik utcában laknak, sokan kiabálnak, megaláznak."
Vezetői tekintély sok munkával
Kis idő múltán már műszakvezetőként dolgozott, sőt, néhány hónappal később megkapta az étterem vezetését. "A kemény munkának köszönhetem a gyors előrelépést. A Domino'snál remek a hangulat, ha jól teljesítesz, akkor feljebb lépsz a ranglétrán. Nem okozott nehézséget a vezetői poszt, mert előtte és utána is én dolgoztam a legtöbbet. Aki nem teljesít, attól pedig előbb-utóbb meg kell válni" - meséli, és példát is említ: "Egy pizzafutárt megkértem, hogy mossa fel a padlót. Azt válaszolta, nem fogja, mert nem az ő munkája. No, ezzel a hozzáállással nem tudok mit kezdeni, repült is a cégtől."
Mihály karrierjének következő állomása egy pizzéria franchise jogainak megszerzése volt Hartlepoolban. Sőt, jelenleg már három pizzériát üzemeltet saját vállalkozásban, és hetvenöt főt foglalkoztat. "Sok magyar dolgozik a pizzériákban. Szívesen alkalmazom őket, mert honfitársaim, van olyan bizalom közöttünk, ami más országból érkezettek iránt nincs vagy lassabban alakul ki."
Nyelvtudás nélkül ne induljunk el
Jelenleg is keres pizzafutárt, konyhai kisegítőt és üzletvezetőt. "Ha valaki szeretné kipróbálni magát Magyarországról, szívesen látom. Biztosítom a feltételeket, de keményen kell dolgozni." Mint mondja, fiatal pároknál gyakori munkamegosztás, hogy a lány a pizzériában készíti a pizzát, míg a fiú pizzafutárként dolgozik. Sikereire az angol sajtó is felfigyelt. Interjúkat adott a helyi lapoknak, sőt a legnagyobb angol bulvárlap, a The Sun újságírója is megszólaltatta a 25 évnél fiatalabb franchise-partnerekről szóló cikkében.
Úgy látja, ahhoz, hogy valaki Angliában megtalálja a számítását, nem a végzettség a döntő. "Első helyre a nyelvtudást teszem, abból is a beszédet. Én erős középfokú szinten jöttem ki, onnan tovább tudtam lépni. Ha azonban nem beszéled jól a nyelvet, olyan munkát kapsz, ahol nem kell használni, és akkor az nem is fejlődik. Az angolok pedig gyenge nyelvtudással nem vesznek komolyan, a legrosszabb munkákat kapod. Fontosnak vélem még a szorgalmat, a tanulékonyságot, a hosszú távban gondolkodást." A kijutáshoz a közvetítő cégek helyett inkább a személyes kapcsolatok aktivizálására helyezné a hangsúlyt. Legalább egy hónapra elegendő költőpénzzel kell kijönni és az első ajánlatot tanácsos elfogadni. Lehet, hogy nem a legjobb lesz, de lesz fizetés, abból megtakarítás, és ezután lehet tervezni a váltást.
"Vannak irigyeim, de csinálják utánam!"
Mihály sommásan eddigi teljesítményéről: "Vannak irigyeim, de mindenkinek azt mondom, csinálják utánam, és akkor ők is ide jutnak. Sokat dolgoztam, szenvedtem és küzdöttem azért, hogy itt tartsak. Nem volt könnyű a kényelmes magyarországi élet után itt alulról kezdeni, de ha valami nagyot akarsz elérni, nagyot kell lépni." A következő öt évben tizenhárom-tizenöt pizzéria megnyitását tervezi. Két éven belül pedig szeretné az angol állampolgárságot megszerezni. Távlati céljai között az Egyesült Államok szerepel. Ehhez még van ideje. Elvégre még csak 25 éves.