Nyelvtudás és vésztartalék nélkül nem tanácsos a külföldi munka

Nyugat-Európában műszaki, pénzügyi, egészségügyi diplomával, építőipari vagy vendéglátóipari szakképzettséggel számít könnyebbnek munkát találni. A magyarok első számú célpontja - a nyelv és az álláspiac nagysága miatt is - Anglia. Annak ellenére, hogy hetente hallani rémtörténeteket a szigetországban pórul árt keleti munkavállalókról, korrekt munkaközvetítő közreműködésével és néhány tanács megfogadásával kiküszöbölhetőek a visszaélések.

A magyarok első számú célpontja - a nyelv és az álláspiac nagysága miatt - Anglia. "Nagy az igény orvosokra, gépész, - és építészmérnökökre" - jegyzi meg Tanay Marcell, az Euwork Munkaközvetítő és Tanácsadó Kft. ügyvezetője. Balázsy Krisztina, a Grafton Recruitment vezető tanácsadója hozzáteszi, Angliában és Írországban igény mutatkozik pénzügyi szakemberekre, banki elemzőkre, értékesítőkre is. Írországban banki elemzőként, adótanácsadóként évi 30-50 ezer eurót (7,5-10 millió forint) is kereshetnek a szakemberek. Egy üdülési szolgáltatásokat értékesítő angliai cég dolgozójaként átlagosan évi 11 ezer fontos alapbér érhető el, ám az összeg jutalékokkal együtt ennek háromszorosa is lehet. Tanay Marcell úgy látja, a nem szellemi munkák közül a külföldi munkavállalók az építőiparban és a vendéglátásban is keresettek. Ácsként, asztalosként a tízfontos (3 700 forintnak) megfelelő órabér is könnyen elérhető, a vendéglátáshoz kapcsolódó, kisegítő munkakörökben és szezonális mezőgazdasági munkákkal az 5,3 fontos (1 900 forintos) minimális órabér kereshető meg.

Nyelvtudás és tartalék nélkül ne induljunk neki

Nem árt azonban néhány tanácsot szem előtt tartani. Tanay hangsúlyozza, legalább ezerfontos - mintegy 370 ezer forintos - vésztartalék és nyelvtudás nélkül senki ne induljon útnak. A pozíciók többségénél és a szakképzetteknél is elvárás a társalgási - az alapfoknál magasabb, a középfoknál valamivel alacsonyabb - szintű nyelvtudás. Bár az ügyvezető tapasztalatai szerint tízből nyolc kiutazó tisztában van nyelvtudásának szintjével, aki nem tudja reálisan megítélni tudásszintjét, annak célszerű valamelyik nyelviskolánál szintfelmérést végeztetnie.

Gyanús hirdetések: cégnév nélkül csak mobilszámmal

Érdemes az ajánlatoknak is alaposan utánanézni. Az interneten, újságokban feladott szűkszavú, a nyelvtudást szükségtelennek tartó álláshirdetések gyanúsak. Próbaként végigböngésztünk néhány újság munkaajánlatait. Az hirdetések többségénél nem volt szemet szúró kitétel, ám akadtak elgondolkodtató ajánlatok is. Egyben például 6,5 eurós órabérért kerestek mezőgazdasági kisegítőket egy hollandiai gazdaságba, paradicsomszedési munkákra. Cégnév, vagy székhely persze nem volt feltüntetve. Telefonos érdeklődésünkre a magát a tulajdonos barátjának mondó, akcentussal beszélő közvetítő elmondta: a munkához nincs szükség idegennyelv-tudásra, ráadásul kizárólag nők jelentkezését várják. Ám arra, hogy férfiak miért nem mehetnek paradicsomot szedni, nem tudott értelmes magyarázattal szolgálni.

Más gyanús ajánlattal is találkoztunk. Egy, csupán mobilszámot tartalmazó hirdetés külföldi állásajánlatokat ígért, ám hamar kiderült, hogy ezerforintos regisztrációs díj befizetése után újabb 1-2 ezer forint fejében küldenek álláshirdetéseket tartalmazó füzetet...
A mobilszám mellett szintén legyünk óvatosak, ha csak e-mail címet adnak meg. Ha viszont szerepel weboldal, ahol megtaláljuk a cég adatait, egy vezetékes telefonszámot és a vállalkozás munkaerő-közvetítésre vonatkozó regisztrációs számát, akkor nyugodtabbak lehetünk. Szintén érdemes szem előtt tartani: a közvetítők nem kérhetnek pénzt az álláskeresőktől állásközvetítés címén.

Jó jel, ha már itthonról interjúztatnak

A munkaerő-toborzás komolyságát mutatja, ha a cég önéletrajzot kér, és telefonon felveszi a kapcsolatot a pályázókkal. Egy bradfordi idősotthon például adminisztratív jellegű munkára keres magyar dolgozókat. A cégtulajdonos ügyintézője elmondta, a pályázóktól magyar és angol nyelvű önéletrajzot kérnek, majd az esélyesekkel a főnök Skype-on beszél. Az internetes telefoninterjú után a kiválasztottaknak munkaszerződést, munkaköri leírást küldenek. Ha megszületik az egyezség és megbeszélik a részleteket, akár már az interjú után egy héttel indulhatnak. A kiutazók maguk fizetik az útiköltséget, a munkával óránként 6 fontot - átlagosan 2200 forintot - lehet keresni, ami napi nyolc órás munkával és havi húsz munkanappal számolva 340 ezer forintnak felel meg.

Nem a pénzért mennek a babysitterek

Persze sokan nem az itthoninál kecsegtetőbb kereseti lehetőségek miatt szeretnének külföldi munkatapasztalatot szerezni. A frissen érettségizett, egyetemre, főiskolára első körben sikertelenül felvételizett fiatalok számára az egy éves au pair-i, más néven babysitter munka lehet a külföldi munka alternatívája. A státusz másik nagy előnye: mivel nem számít munkaviszonynak, a fiatalok munkavállalási engedély nélkül is kijuthatnak a munkaerőpiacukat mindezidáig zárva tartó Németországba és Ausztriába is. Mint azt Bencsik Zsuzsanna, a Benelux au pair ügynökség ügyvezetője korábban az [origo]-nak elmondta: a külföldön au- pairkedő fiatalok rendszerint 50-100 ezer forint útiköltség befektetésével, 300-400 eurónak (75-100 ezer forint) megfelelő havi zsebpénzt kapnak. Tapasztalatai szerint az érettségit követően szeptemberig tízszeresére nő az érdeklődő fiatalok száma. A szállást és az étkezést a munkaadó család állja. Az au pairkedésnek az önállósodáson és a nyelvtudás tökéletesítésén túl egyéb gyakorlati haszna is van. A külföldön szerzett munkatapasztalatot diplomázás utáni első álláskereséskor értékelik a munkaadók.

Takács Gabriella