Júliustól nyílik a francia álláspiac

Július elsejétől Franciaországban is szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát a magyarok. A nyitást Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök jelentette be szerdai varsói látogatásán és minden, az EU-hoz 2004-ben csatlakozott tagország munkavállalójára vonatkozik. Informatikusként, mérnökként, szakmunkásként, egészségügyi dolgozóként könnyebb az álláshoz jutás. Franciául viszont beszélni kell. Többek között emiatt nem tartanak a hazai szakértők tömeges elvándorlástól.

Franciaország eredetileg 2009. május 1-re tervezte a teljes piacnyitást, ám vélhetően a júliusban kezdődő uniós francia elnökség és a közép-kelet-európai országokkal való jobb kapcsolatok érdekében előrébb hozta a döntést.

Alig mentek ki kétoldalú egyezmény alapján

Nem előzmény nélküli a piacnyitás, ugyanis a franciák az utóbbi hat évben mindig egy kicsit tágabbra tárták a kaput a kelet-európai munkavállalók előtt. 2002 óta például egy kétoldalú államközi egyezmény alapján évente 300 magyar munkavállaló kaphatott könnyített úton munkavállalási engedélyt. Érdekesség, hogy a kvótát egyik évben sem töltöttük ki. 2002-ben csak 18-an, 2007-ben még kevesebben - összesen heten - mentek ki ezen az úton. "Építőipari szakmunkások, vendéglátósok, borászok jutottak így be a francia álláspiacra", mondja Wentzel Gabriella, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat EURES-tanácsadója. Hogy miért csak ennyien? "A francia munkáltatók főképpen szakmunkásokat keresnek, viszont a munkavállaláshoz alapszintű francia nyelvtudás is szükséges. A nyelvet kevesen beszélik Magyarországon" - teszi hozzá a tanácsadó.

150 szakmában korábban könnyítettek

A 2004-es EU-csatlakozás óta történt még egy könnyítés. A francia kormányzat 150 szakmában tette könnyebbé a kelet-európai új tagországok állampolgárainak a munkavállalást. "Ez azt jelentette, hogy ha valaki talált egy francia munkáltatót, aki ezután kérvényezte a munkavállalási engedélyt, akkor a munkaügyi hatóság nem vizsgálta, hogy betölthető lenne-e a pozíció francia vagy régebben az unióhoz csatlakozott tagország munkavállalójával", magyarázza Wentzel Gabriella. A mostani döntés annyiban könnyebbség, hogy minden munkakörre kiterjesztették és nem kell munkavállalási engedélyt beszerezni.

Kell a nyelvtudás, kevés magyar beszéli a nyelvet

A szakértők nem számolnak tömeges elvándorlással. 2006-ban például összesen 150 magyar kért munkavállalási engedélyt. Franck Moulin, az Aktiva munkaerőközvetítő cég vezetője arról számolt be, hogy a külföldre igyekvő magyar dolgozók inkább Németországot és Angliát választják, főként a nyelvtudás miatt. Ő is úgy látja, franciául kevesen beszélnek, pedig a munkák nagy részéhez kell franciatudás.

"Szellemi munkánál feltétlenül kell tudni franciául, fizikai dolgozóknál elegendő lehet az angol" - állítja Franck Moulin. Ha végignézünk a franciaországi álláshirdetések között azt láthatjuk, hogy a hirdetések 90 százaléka francia nyelven íródik, így már a hirdetés megértéséhez is kell nyelvtudás.

Hiányszakmák: informatikus, mérnök, szakmunkás

Kereslet lenne magyar dolgozókra, a kinti piacon az építőipar, a pénzügy és az informatika területén egyaránt nagy a munkaerőhiány. Csak az Európai Unió hivatalos állásportálján 53 ezer nyitott pozíció található. Ha magyar munkavállalóként ki szeretnénk jutni, akkor érdemes nagy, nemzetközi céget megcélozni, ugyanis ezek nyitottabbak a külföldiek alkalmazására.

A fizika dolgozók közül elsősorban az ácsoknak, a kőműveseknek, a burkolóknak, a szigeteléssel foglalkozóknak, a kertészeknek, a bádogosoknak, a hegesztőknek, a villanyszerelőknek, az árufeltöltőknek, a vendéglátósoknak van esélyük az elhelyezkedésre. A szellemi foglalkozást űzők közül pedig az informatikusok, a mérnökök, a műszaki rajzolók, a földmérők, valamint a jogászok, a könyvelők, és a hiteltanácsadók találhatnak az átlagosnál könnyebben állást.

Magasabb bérek, drágább megélhetés

A kinti munkavállalás a kereseteket tekintve vonzónak mondható. A minimálbér 1309 euró, vagyis 310 ezer forint. Franck Moulin elmondta: a fizikai dolgozók általában bruttó 1309-2000 euróra (310-480 ezer forint) számíthatnak egy hónapban. A szellemi foglalkozásúak fizetése között viszont igen nagy a szórás. "Vannak, akik csak a minimálbért kapják, míg mások 5 ezer eurót (1 millió 200 ezer forint) is megkereshetnek egy hónapban". A francia átlagbér egyébként 2005-ben havi bruttó 2500 euró (620 ezer forint) volt. Egy három évvel készült felmérés szerint orvosként nettó 700 ezer forint, mérnökként 650 ezer forint, ápolóként 400 ezer, pincérként 300 ezer forint volt elérhető egy hónapban, természetesen euróban. Általában elmondható, hogy a nagyvárosokban - Párizs, Lyon, Marseille -, magasabbak a fizetések, a fővárosban például az átlagnál 20-30 százalékkal többet fizetnek. Igaz az is, hogy Párizsban az élet is drága, a szerény megélhetéshez is 800-1000 euró szükséges.