Szabad a francia munkavállalás, gyér az érdeklődés

Nem vonzza a külföldön munkát kereső magyarok többségét Franciaország, így várhatóan a munkavállalási tilalom feloldása után sem lesz több magyar álláskereső a franciáknál. Pedig a francia építőipar és a vendéglátóipar szívesen látja a külföldi munkaerőt - mondta Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főosztályvezetője. Jelenleg nagyjából ugyanannyi francia dolgozik Magyarországon, mint magyar Franciaországban.

Nicolas Sarkozy francia elnök május 28-án bejelentette, hogy a tíz tagország állampolgárai előtt szabad a munkavállalás Franciaországban. "Ez a hír a magyar munkavállalókat nem fogja nagyon lázba hozni, mert eddig is mélyen kihasználatlan volt az a kontingens, ami rendelkezésünkre állt. Eddig is mehettek volna ugyanis magyarok - akár idénymunkára is - meghatározott számban Franciaországba dolgozni. Az évi háromszázas vendégmunkáskeretet azonban eddig nem sikerült megtölteni, 40-50 munkavállalónál többen nem éltek a lehetőséggel évente" - mondta Kovács Géza. Ennek leginkább főként az oka, hogy nem nagyon beszélnek franciául a magyarok.

Pedig a francia építőipar és a vendéglátóipar szívesen látja a külföldi munkaerőt, és ezt több új tagállam álláskeresői ki is használják. Az elmúlt években nagy számban érkeztek például lengyelek Franciaországba - tette hozzá.

Néhány száz magyar dolgozik a franciáknál

Pontos adatok az uniós csatlakozás óta nincsenek az EU-ban dolgozó magyarokról, de becslések szerint legfeljebb néhány száz magyar munkavállaló lehet Franciaországban, míg Magyarországon körülbelül háromszáz francia állampolgár dolgozik. A Franciaországban munkát vállaló magyarok száma messze elmarad a brit vagy az ír adatoktól: Nagy-Britanniában körülbelül húszezer, Írországban tízezer magyar dolgozhat a becslések szerint. Franciaország jóval mögöttük van, még a mediterrán országokba is több magyar megy dolgozni, mint a franciákhoz - hangsúlyozta a főosztályvezető.

Hivatalos papír még nem érkezett a nyitásról

A fiatalok általában angolul beszélnek, ezért mennek az angolszász országokba, a Dunántúlon élők pedig általában németül tudnak, ők Ausztriában és Németországban keresnek munkát - emelte ki. Kovács Géza megjegyezte, habár Nicolas Sarkozy elnök már májusban bejelentette, hogy országa megnyitja munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó tagállamok állampolgárai előtt a francia EU-elnökség kezdetével, hivatalos dokumentum eddig nem érkezett erről a magyar foglalkoztatási szolgálathoz.

A francia nyitással a 15 régi tagállam közül már csak négy - Ausztria, Belgium, Dánia és Németország - tart fenn különféle szintű korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben.