Elég lehet az angol a brüsszeli munkához

Idén májustól Belgium megnyitotta álláspiacát a 2004-ben csatlakozott EU-tagállamok - közte Magyarország - munkavállalói előtt. Egy kint élő és dolgozó magyarnál és a hivatalos állami munkaügyi szervezet munkatársánál érdeklődtünk a lehetőségekről és a kinti munkás életről.

2009. május elsejétől megnyitotta kapuit Belgium a magyar munkavállalók előtt, ami azt jelenti, hogy munkavállalási engedély beszerzése nélkül vállalhatunk munkát az országban. Kérdés persze, hogy milyen eséllyel lehet kijutni. A legkönnyebb dolga az EU intézményeinél sikeres versenyvizsgát tett vagy egy magyar parlamenti képviselő csapatába bejutott magyaroknak van. Ám milyen az élet az EU-intézményein kívül, a versenyszférában?

Ismerős kell a kijutáshoz

Sándor Szabolcs kommunikációs szakember, a Karmamedia bloggere kapcsolatainak köszönheti mostani brüsszeli állását. Június óta egy kommunikációs ügynökségnél dolgozik és véleménye szerint ilyen lehetőséghez másképpen nem is jutahatott volna. "Egy régi ismerősöm már egy ideje kint dolgozott az egyik pr ügynökségnél és ő szólt, hogy náluk keresnek embert. Ha nem dolgozott volna ott az ismerősöm, akkor nem tartom valószínűnek, hogy felvételt nyerhettem volna. Egyébként szerintem ez még az EU intézményeinél is így van, nemhogy a versenyszférában. Akinek nincs ismerőse, az szinte teljesen esélytelen." Az elhelyezkedésnél könnyebb helyzetben vannak azok a szakemberek, akik hiányszakmában dolgoznak - például mérnökök, informatikusok, orvosok - szaktudásuk bármely országban azonnal bevethető.

Mást mondanak hivatalos forrásból. Bernard Melchior, az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) belgiumi tanácsadója úgy véli, hogy egy meghirdetett állásra mindenki ugyanakkora esélyekkel pályázik, aki rendelkezik a szükséges képességekkel és nyelvtudással. "Minden jelentkezőnek álláspályázat címén egy kétoldalas önéletrajzot és egy bemutatkozó levelet kell benyújtania a munkáltató nyelvén. A legtöbb brüsszeli álláshoz követelmény a francia és/vagy holland nyelvtudás" [ez a két hivatalos nyelv Belgiumban - szerk.].

Az angollal is el lehet boldogulni

Több helyről is úgy értesültünk, hogy Brüsszelben a vállalati világban - közvetlen helyi ügyfélkapcsolattal nem járó munkáknál és multiknál - boldogulhatunk a francia vagy a holland nyelv ismerete nélkül is. "Nálunk angolul folyik a munka, én például nem tudok sem franciául, sem hollandul, de ebből fakadó hátrányom sem a munkahelyemen, sem a mindennapi életben eddig nem akadt" - számol be tapasztalatairól Sándor Szabolcs.

Jobban szervezett munka, kisebb munkatempó

Hogy milyen a munka világa Belgiumban? "Itt Belgiumban hét és fél óra a hivatalos munkaidő, plusz egy óra ebédszünet. Ezeket az időkorlátokat mind a munkáltatók, mind a munkavállalók kőkeményen betartják. Időnként azért előfordul a túlóra, de sokkal ritkább, mint Magyarországon, és a főnököd nem néz rád megvetően, ha nem maradsz bent a munkaidődön túl" - véli Sándor Szabolcs. Hozzáteszi: a cégek olyan anyagi helyzetben vannak, hogy megengedhetik maguknak, hogy annyi dolgozót vegyenek fel, amennyi kell, és sosem kell egy embernek három helyett dolgoznia. A másik nagy különbség, hogy általában sokkal szervezettebb a munka és ezáltal sokkal kisebb a munkatempó, mint Magyarországon."

A kommunikációs szakember arról is beszámolt, hogy a munkahelyen belüli hangulat is jelentősen különbözi a nálunk megszokottól. "Itt nem barátkoznak a munkatársak, a viszonyuk sokkal inkább professzionális. Amíg otthon általában mindent tudsz a kollégáidról, addig itt egyáltalán nem keverik a munkahelyi és a privát kapcsolatokat." Nem szomorkodnak a belgiumi dolgozók, ha egy ünnepnap hétvégére esik, ugyanis azután kiadnak egy hétköznapot pótlólag.

Hiányzik a szakképzett munkaerő Brüsszelben

A gazdasági fejlettség ellenére minden ötödik Brüsszelben vagy környékén élő aktív korúnak nincs állása. Bernard Melchior az EURES tanácsadója elmondta a Brüsszel régióban közel 20 százalékos a munkanélküliség. A magas rátára az EURES tanácsadója több okot is megnevezett. "Az egyik probléma, hogy a meghirdetett állások magasan kvalifikált embereknek szólnak és sokszor a jelentkezők nem rendelkeznek a szükséges végzettségekkel illetve tapasztalattal. A pozícióknak több mint a fele igényel felsőfokú végzettséget. Szintén súlyos probléma az oktatás színvonalának romlása az elmúlt időszakban, aminek köszönhetően a mostani fiatalok nem elég képzettek ahhoz, hogy munkát kapjanak."
Több nagyvárosban még ennél is rosszabb a helyzet. Ezen a listán Charleroi (26,9%) áll az első helyen, Liege (26,7%) a másodikon.

A fővárosban nem érzik a válságot

Forrásunk szerint Brüsszelben keveeset érezni a gazdasági világválságból. Nem úgy azonban Wallónia és Flandria tartományokban, ahol a kohászati iparágat és az autóipart jelentősen megrázta a krízis. Sándor Szabolcs elmondása szerint Brüsszelben egyáltalán nincs pánikhangulat. "Itt inkább olyan a válság, hogy mindenki tud róla, de senki nem érzi. Valószínűleg ez azért is van, mert az itteni szociális háló biztos védelmet nyújt az itt dolgozóknak. Ha valaki munkanélkülivé válik, akkor akár élete végéig is kaphatja a segélyt."

Drágább az élet

A válságtól függetlenül vannak olyan szolgáltatások, amelyek Belgiumban különösen drágának tűnnek az itthoni viszonylatokhoz képest. "Azt bármikor megengedheti itt bárki magának, hogy beüljön munka után egy sört meginni, azonban fodrászhoz biztosan haza fogok menni, mert még a repülőjeggyel együtt is megéri" - meséli nevetve Sándor Szabolcs. A mindennapi élet legkiugróbb költsége egyértelműen a lakbér. Brüsszelben - ahogy Nyugat-Európában nagyon sok helyen - nem divat a saját lakás, sokkal inkább az albérlet. "Az albérlet ára iszonyatosan magas, annyi pénzből, amiből itt egy kis lakást bérelek, otthon egy komoly villában lakhatnék" - -mondja Sándor Szabolcs.

Dorofejev Tamara