Így trükköznek a munkaadók az állásra pályázókkal

Nem számít ritkaságnak, hogy a munkaadók kisebb-nagyobb jogszerűtlen vagy a jogszerűség határait súroló trükkökkel élnek, hogy a lehető legkedvezőbb úton jussanak hozzá a munkaerőhöz vagy bizonyos információkhoz. Ezeknek a kárát a legtöbb esetben a mit sem sejtő álláskeresők látják, akik többnyire csendben sopánkodnak azon, hogy mennyire pórul jártak. Néhány gyakori munkaadói fogás és javaslat annak kivédésére Dr. Sipos Márta munkajogász segítségével.

Munkakezdés szerződés nélkül. Különösen a vendéglátó és a turisztikai szektorban találkozhatunk a "próbanapok" fogalmával, de sok kis cég is előszeretettel alkalmazza ezt a módszert asszisztens és recepciós kiválasztása során. Ilyenkor a munkáltató néhány napos próbamunkára hívja be a pályázókat, amelyre természetesen nem készül szerződés, és nem jár rá fizetés. Majd a próbamunka lejártával közli a jelentkezővel, hogy sajnos nem sikerült, nem ő lett a kiválasztott az adott pozícióra, tehát feleslegesen dolgozott azon a pár napon. Jó, ha tudjuk, hogy a munkáltató részéről ez bizony a legkevésbé sem jogszerű. Ezekre az úgynevezett próbanapokra is ugyanúgy járna munkaszerződés és munkabér is, tehát ha ilyen helyzetbe kerülünk, bátran követelhetjük ezeket.

Próbamunka felhasználása. Kicsit hasonlít az előző példához, mert itt is teljesítményt kérnek ellenszolgáltatás nélkül. Ilyesmi kreatív munkára jelentkezőkkel esik meg például kommunikációs, PR-cégeknél. Ebben az esetben a pályázóktól ötleteket és próbamunkákat kérnek, amit aztán felhasználnak, de nem ajánlanak állást egyik pályázónak sem. Az álláshirdetés feladásának ugyanis nem a bővítés, hanem az ötletgyűjtés volt a valódi, ki nem mondott célja. "Ez ellen a szerzői jogok kikötésével lehet és kell védekezni: fel kell tüntetni, hogy az adott munka csak és kizárólag a készítő engedélyével és az adott (pontosan megnevezett) célra használható fel, azt követően - pl. eredménytelen pályázás esetén - azt vissza kell küldeni és nem jogosult az adott cég felhasználni" - tudtuk meg Dr. Sipos Mártától.

Betanítási pénz tanulmányi szerződéssel. Sok cég véli úgy, hogy egy új alkalmazott betanítása túlságosan költséges, ezért ennek finanszírozását feltételekhez köti. Azaz, magára a betanulásra a munkáltató tanulmányi szerződést köt a munkavállalóval, amely szerint, ha egy éven belül megszűnik a munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló között, akkor a betanítás költségét köteles a munkavállaló megtéríteni. Ilyen esetekben még arra sincsenek tekintettel, hogy a munkaviszony melyik fél hibájából, illetve kinek a döntése alapján szűnik meg. Tehát előfordulhat olyan eset, hogy a dolgozót egy éven belül, önhibáján kívül elbocsájtják és több százezer forintot követelnek betanítási pénz címszóval. A munkajogász szerint erre nagyon egyszerű felkészülni: nem kell ilyen szerződést aláírni, legfeljebb a saját hibájából megszűnő jogviszony esetére kell vállalni a visszafizetést.

Álláskeresők adatainak felhasználása. Abban a pillanatban, hogy elküldjük önéletrajzunkat egy álláspályázatra, szinte minden személyes adatunkat az adott vállalat rendelkezésére bocsájtottuk az elérhetőségeinkkel együtt. Ezt a vállalatok némi anyagi haszon reményében könnyedén továbbadhatják harmadik félnek kereskedelmi célokra. A visszakövetés ilyenkor szinte lehetetlen. "Az adatkezelés a törvény szerint szigorúan szabályozott, ezeket a jelentkezéseket azonnal vissza kell küldeni a pályázat lezárása után. Az érintett fordulhat az adatvédelmi biztoshoz, a bíróság előtt követelheti a jogsértés miatti nem vagyoni kártérítést, de a "profi" már a pályázatában kikötheti: az adatait tartalmazó anyagot csak az adott eljárásban lehet felhasználni és vissza kell neki küldeni, ha nem nyeri el az állást" - hívja fel a figyelmet a munkajogász.

Rugalmas munkaidő. Számos álláshirdetés kecsegtet rugalmas munkaidővel. A probléma, hogy a munkavállaló és a munkaadó mást ért alatta. A munkavállaló számára többnyire azért vonzó ez az ígéret, mert így munkaidőben könnyen tud hivatali ügyeket intézni és privát problémát -például gyermek orvoshoz vitele- is könnyebb kezelni. Azonban a munkáltató szemében a rugalmas munkaidő inkább arra való eszköz, hogy bármikor munkára foghassa a dolgozót és szinte minden percéről rendelkezhessen, legyen az késő este, vagy hétvége. Dr. Sipos Márta elmondása szerint itt is a szerződéskötéskor kell résen lenni. Ugyanis a törvényes, napi 8 óra, heti 40 óra munkaidő beosztásáról a munkáltató köteles a munkaszerződésben, vagy annak írásbeli mellékletében, a kötelező tájékoztatóban informálni a dolgozót. Ha ez hiányzik, nem kell szerződést kötni.

Speciális üzemorvosi vizsgálat. Vannak olyan pozíciók, amelyekhez elengedhetetlenek különböző szűrővizsgálatok. Ezek a körzeti orvosi rendelőkben ingyen elvégezhetőek, kivéve, ha a munkáltató kiköti, hogy melyik üzemorvoshoz kell mennünk. Ilyenkor a cég saját feltételekhez köti a vizsgálatok fajtáit, de a díjakat már a dolgozónak kell megfizetnie. Sajnos arra nincsen szabály, hogy melyik fél köteles a költségeket állni. A szerződés előtt folytatott egyeztetésen ki kell harcolni, hogy a cég fizesse ezt a költséget.

"Zsebbe fizetés". Ez a legelterjedtebb munkáltatói jogsértés mind közül. Talán csak némely multinacionális vállalat kivételek ez alól, ahol a nemzetközi standard alapján a dolgozók bére száz százalékosan hivatalos. Csak minimálbérre jelentik be az alkalmazottakat, a fizetés többi részét, pedig borítékban adják, ezzel adót és járulékot spórolva. Sajnos a magasabb bér érdekében ebbe a legtöbb munkavállaló bele is megy, hiszen havi fizetésük akár kétszer is magasabb lehet, ha egy részét illegálisan kapják.

Alkalmai munkavállalói könyvvel foglalkoztatás állandó jelleggel. A munkaszerződés helyett a munkáltató "alkalmi" foglalkoztatást javasol, nem minden esetben igazolja a napi munkavégzést, illetve kevesebb munkaidőt igazol. A munkaügyi felügyelet tud ezekben az esetekben segíteni, de alaposan tájékozódni kell az alkalmi munkavállalói könyvben található információkból és nem kell felvállalni a jogsértésben közreműködést.

Külföldi válogatás. Külföldi munkák során előfordul, hogy magát a kiválasztási folyamatot is külföldön végzik. Megesik, hogy a hirdető cég szervezi le az interjúra való eljutást és az ez idő alatti külföldi tartózkodását. A költségeket azonban kiszámlázzák a pályázónak, amelyekért a jelentkezőknek borsos árat kell fizetniük. Arról viszont már nem tájékoztatják a pályázókat, hogy az általuk kifizetett összeg valójában mit tartalmaz. "Főleg a külföldi tulajdonban álló cégek esetében fordulhat ez elő, például légitársaságoknál. Ilyenkor meg kell követelni a számlát a költségekről és rá kell kérdezni az egyes összegekre külön-külön is" - magyarázza a munkajogász.

A munkáltatók csak addig tudnak visszaélni a munkavállalók hátrányára, amíg találnak olyan másik felet, aki ebben közreműködik. Ezért nagyon fontos, hogy a munkavállalók ismerjék a jogaikat és ne vállaljanak jogszabálysértő helyzeteket. Ezzel egyúttal rákényszerítik a munkáltatókat az alapvető munkaügyi jogszabályok betartására és kivédhetnek olyan szituációkat, amelyekben könnyen pórul járhatnak.

Dorofejev Tamara