Közeleg a karrierépítés első lépcsője

Már egy hónap sincs hátra február 15-ig, a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéig. Aki szeptemberben egyetemen, főiskolán szeretné kezdeni az évet, eddig gondolkodhat. A fiatalok számára ez a karrierépítés első lépcsője, a pályamódosítást tervezőknek pedig fontos mérföldköve. Mi alapján tanácsos döntést hozni? A versenyszférát ismerő személyzeti szakembereket kérdeztünk.

"Tavaly 127 ezernél is többen jelentkeztek a felsőoktatásba, többségük sikeresen: 2009 szeptemberében így több, mint 94 ezren kezdhették meg tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási intézményben" - mondja Kerekes Gábor, a felsőoktatási felvételiért felelős Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese. Jelentkezőből várhatóan idén sem lesz hiány. Nagyobb verseny az államilag támogatott 56 ezer helyért várható. 2009-hez képest változás, hogy a piac igényeit figyelembe véve csökkent a bölcsész, jogász, agrár helyek száma a gazdasági, műszaki, egészségügyi képzések javára.
Február 15-e az ősszel induló mesterképzések (ez az alapdiploma utáni második szint, amire külön kell felvételizni) jelentkezési határideje is. Ebben az évben a mesterképzések száma tovább bővül, már 325 szakot hirdetnek meg, 19 600 hellyel.

Turizmus-vendéglátás: válságban is a legnépszerűbb

Azt, hogy idén mely felsőoktatási karok és szakok lesznek a legnépszerűbbek, persze még nem lehet megmondani. Csupán a múltból lehet következtetni. A fiatalok preferenciái sok esetben nem igazodnak a piac szereplőinek elvárásaihoz. Tehát nem feltétlenül azokra a szakokra nyújtják be a jelentkezésüket, amelyekből ténylegesen hiány van a munkaerőpiacon. 2009-ben így a legnépszerűbbnek épp a "válság sújtotta" turizmus-vendéglátás szak bizonyult. Ide majdnem 900 fővel többen - összesen 5042-en - jelentkeztek mint egy évvel korábban. Mindezt nyilvánvalóan abból a megfontolásból hogy a válság sem tart majd örökké...

A népszerűségi lista 2. helyén tavaly és tavalyelőtt is a gazdálkodás-menedzsment szakok álltak. Ezekre a képzésekre 4300-an, 370 fővel jelentkeztek többen, mint az azt megelőző évben. Érdekes helyzet alakult ki a felvételi rangsor 3. és 4. helyén is. 2009-ben így 3067-en nyújtották be jelentkezésüket valamilyen, a piacon igencsak előnyös kezdő pozíciót kínáló mérnök vagy informatikus képzésre - közel 600-zal többen mint 1 évvel azelőtt.

Telített a kommunikáció, hiány van pénzügyesből

A kommunikáció-médiatudomány szakok csak egy helyezéssel maradtak le mögöttük. Ide tavaly is közel 3 ezren jelentkeztek - alig 60 fővel kevesebben, mint 2008-ban. Mindezt annak dacára, hogy a szakterületen végzettek elhelyezkedése nem lesz sétagalopp. Az amúgy is erősen telített piac csupán a frissen végzettek töredékét lesz képes befogadni. Tavaly viszont a ténylegesen piacképes pénzügy-számvitel szak lett az 5. legnépszerűbb a listán. Ide 2009-ben közel 3 ezren - 1000 fővel többen jelentkeztek, mint 2008-ban, így máris 4. helyet ugorhatott előre a népszerűségi listán a szakirány.

Szekeres Katalin, a Manpower marketingvezetője elmondta, nincsenek könnyű helyzetben a fiatalok. Ha most kellene döntenie a pályaválasztásról, az egyéni érdeklődés szem előtt tartása mellett azért megpróbálna alaposan tájékozódni és a munkaerőpiac elvárásaihoz is alkalmazkodni. Csakúgy, mint a diplomát adó képző intézményről: bevett gyakorlat ugyanis, hogy a piac szereplői inkább a patinás intézmények hallgatóit látják szívesen állásinterjún. "Most válság van, ami sajnos még jobban szelektál a pályázók közt" - jegyzi meg a személyzeti szakember.

Továbbra is sztárok a mérnökök

"Ugyanakkor mérnökként, gépészmérnökként, informatikusként, IT-szakemberként előreláthatólag az elkövetkezendő néhány évben sem jelent majd gondot az elhelyezkedés - de a piacon csak az angolul nagyon jól beszélőknek van igazán esélye. Tapasztalataink szerint egyre nagyobb igény mutatkozik a társosztályok (pénzügy, marketing) munkaterületére is rálátó és velük hatékonyan együttműködni képes mérnökökre" - teszi hozzá.

A jövőben a sikeres mérnöki pályafutáshoz pluszban hozzájárulhat az angol nyelven kívül még egy, lehetőség szerint kelet-európai nyelv (cseh, szlovák) ismerete. Szekeres Katalin hozzáteszi: a jövőben pénzügyes diplomát szerzőknek is aligha lesznek elhelyezkedési gondjaik, hiszen pénzügyhöz-számvitelhez értő munkatársakra és könyvelőkre mindig nagy a kereslet.

Több nyelven felsőfokon, folyékonyan tudó bölcsészeknek nagy segítséget jelenthetnek elhelyezkedési problémáik megoldásában az idegen nyelveken, külföldi országokba szolgáltatást nyújtó üzleti szolgáltató központok ügyfélszolgálatos pozíciói. Az ilyen shared service centerek az elmúlt néhány évben bukkantak fel a hazai munkaerőpiacon és az elkövetkezendő években továbbiak érkezése is várható.

Bölcsész, jogász szakok: csak elhivatottság esetén

Arra viszont nyomatékosan felhívja a figyelmet: bölcsésznek, jogásznak, szociológusnak, pszichológusnak, művelődésszervezőnek vagy kommunikációs szakembernek a mostani helyzetben csak a legelhivatottabbak menjenek. A "legyen valamilyen diplomám aztán majd meglátjuk" stratégiája a kevésbé piacképes szakokon egyáltalán nem kifizetődő. Az elhelyezkedés ezeken a területeken a szakmák telítettsége miatt előreláthatólag néhány év múlva sem lesz sétagalopp - sőt, sikerre csak a legjobbaknak, a szakmai pluszt is felmutatni tudóknak lesz esélyük. "A pályakezdő fiatalok állásinterjún tanúsított viselkedéséből azonnal kiderül, ki elhivatott, ki van tisztában a szakmájában az újdonságokkal, ki az, aki már a felsőoktatásban töltött évek alatt szívvel-lélekkel készült a szakmára" - magyarázza.

Csakhogy az elvárások dacára a fiatalok egy része nem tudatos a pályaválasztásban. "Az immár 10 éve zajló jelentkezői és hallgatói kutatásaink szerint döntő szempont a szakmai érdeklődés. Emellett azonban kisebb-nagyobb mértékben szerepet játszanak olyan tényezők is, mint az egyes diplomák várható anyagi és társadalmi elismertsége, vagy az intézmények közelsége a jelentkező lakóhelyéhez"- fűzte hozzá Kerekes Gábor.

A középiskola nem készít fel a pályaválasztásra

Nehezítheti a fiatalok helyzetét, hogy szakmai elképzeléseikkel szinte nincs kihez fordulniuk- a középiskolások pályaválasztását maximum 1-2 osztályfőnöki óra keretében igyekszenek az intézmények "letudni." Épp ezért egyre több, a pályaválasztás fontosságát még idejében - úgy legkésőbb a 3. gimnáziumi év tájékán - felismerő szülő küldi gyermekét pályaorientációs tanácsadásra. "Egyelőre a tehetősebb, saját karrierjét is tudatosan építő szülői kör gyermekei közül kerülnek ki a tanácsadásra érkezők - ők jobban felismerik ennek a jelentőségét. Beszélgetés és tesztek segítségével térképezzük fel a fiatal érdeklődési körét és közösen kiderítjük, milyen szakma lenne igazán neki való "- avat be 1-2 műhelytitokba Pálfay Erzsébet karrier-tanácsadó. A szakember hozzátette: a fiatalokra igen kedvező hatást gyakorolnak ezek az alkalmak, hiszen eleve neki kell a tanácsadóval megbeszélni a kezdeti lépéseket - például időpontot egyeztetnie. Így érzi hogy mindez róla szól és valóban felnőtt döntést kell hoznia a pályaválasztásáról."

A felsőoktatási felvételiről bővebb információ a hivatalos weboldalon (www.felvi.hu) található.

2009. legnépszerűbb szakjai voltak (a jelentkező száma alapján)

1. Turizmus-vendéglátás
2. Gazdálkodási és menedzsment
3. Mérnök informatikus
4. Kommunikáció és médiatudomány
5. Pénzügy és számvitel
6. Jogász
7. Gépészmérnök
8. Kereskedelem és marketing
9. Általános orvos
10. Pszichológia

Takács Gabriella