Magas bérigények vagy értékes hallgatók? - állásbörze a Corvinuson

Szerdán startolt és csütörtökön a késő délutáni órákban ér véget a Budapesti Corvinus Egyetem őszi állásbörzéje (KarrierExpo), amelyen hatvan munkaadó és több ezer fiatal álláskereső "kóstolgatja" egymást. A standok között sétálva a két oldalt a kezdő fizetésekről kérdeztük. Mekkora a pályázók bérigénye? Hogyan viszonyulnak ehhez a munkaadók? Miként mérhető fel a reálisan kérhető összeg?

A KarrierExpo standjai között sétálva elsőnek egy magabiztos fiatalemberbe botlunk. "Gazdasági elemző vagy tanácsadói állást nézek, de csak bruttó 300 ezer forinttól felfelé gondolkodom. A korábban végzett ismerőseim szerint ez reális lehet" - jelenti ki határozottan Dávid, aki jelenleg a Corvinus Egyetem közgazdasági elemző mesterszakán tanul. "Egyébként most még csak nézelődöm, mivel még nem végeztem az iskolával, legközelebb fél év múlva lesz aktuális az álláskeresés, akkor majd gyakornoki lehetőségeket fogok keresni és bízom benne, hogy abból később majd állandó pozíció válik." Dávid után a Budapesti Gazdasági Főiskola egy kereskedelem és marketing szakos hallgatója vall bérigényéről. "Nettó 150-200 ezer forintra gondoltam így az elején, véleményem szerint ez reális is" - mondja Zsófi, egy harmadéves bsc-hallgató.

Következő börzézőnk, Lajos is kellően. "Még régi képzésben végeztem kommunikáció és nemzetközi gazdálkodás szakon és marketing vagy kommunikáció területén szeretnék elhelyezkedni. Kezdő fizetésnek nettó 170 ezer forintra gondoltam." Megkérdezettjeink közül a legszerényebben a nemzetközi kapcsolatok szakon végzett Dóra nyilatkozott. "Gyakorlatilag a pénzügyön és a könyvelésen kívül bármi érdekel. Gyakornoki pozícióban szerintem a bruttó 75 ezer forint a reális, teljes állásban pedig ennek a duplája, de most így belegondolva valószínűleg utóbbi ennél több is lehet."

Sokat várnak el a "corvinusosok"

Az álláskeresői mustra után a standok másik oldala felé vettük az irányt, és szembesítettük a munkáltatókat a hallott bérigényekkel. A cégek képviselői szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy a pályakezdők sokszor irreálisan magas elvárásokkal kezdenek neki az álláskeresésnek. Jellemzően a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói határozzák meg a legmagasabb bérigényeket - számolt be tapasztalatairól egy ismert pénzügyi szolgáltató személyügyi vezetője. "Bruttó 250-300 ezer forint körül határozzák meg a fizetési igényüket, ami kezdő fizetésnek irreális. Emellett jellemző még, hogy a fiatalok rendkívül gyors előrelépésre számítanak, pár hónap munkatapasztalat után már magasabb pozícióra vágynak. A tapasztalat szerint a vidékről érkező álláskeresők sokkal inkább a realitások talaján mozognak fizetési igények tekintetében fővárosi társaikhoz képest. Sok más céghez hasonlóan ennek a pénzügyi szolgáltatónak is az a módszere, hogy az elején kevesebb fizetést ajánl, később, azonban ez az összeg jócskán megnő. Aki nálunk elkezd dolgozni, az tisztában van ezzel és el is fogadja ezt a fajta bérezési rendszert" - jegyzi meg a személyügyi vezető, aki hozzáteszi, e-mailes jelentkezésekben bátrabban nyilatkoznak bérigényeikről a fiatal álláskeresők.

Bíró Noémi, a PricewaterhouseCoopers toborzási specialistája úgy véli, az álláskeresők többek között az általuk végzett felsőoktatási intézményhez igazítják a bérigényeiket. "Általában a Budapesti Corvinus Egyetem egykori és jelenlegi hallgatóinak meglehetősen magasak a fizetési igényeik, a többi felsőoktatási intézményből érkezőknél pedig igen eltérő. Az a tapasztalat, hogy a pályakezdők az általuk megfogalmazott bérigényekbe belekalkulálják például az egyetemük vagy főiskolájuk hírnevét, az adott képzés színvonalát, és a szakukon a nyelvi képzésre fektetett hangsúlyt. Azok, akik az előttük lévő évfolyamokban végzettek példája alapján azt látják, hogy piacképes a diplomájuk, természetesen magasabbra teszik a lécet. Igaz ez például a pénzügy és számvitel szakon végzettekre, akik általában tisztában vannak azzal, hogy az átlagosnál többet is kérhetnek kezdő fizetésnek" - összegezte Bíró Noémi.

Jogos a házigazdák önbizalma?

Andrási Monika, a Budapesti Corvinus Egyetem Karrier Irodájának vezetője természetesnek tartja, hogy az egyetemre járó hallgatók, vagy az itt végzett diplomások sokra becsülik az intézményt. "Elég, ha csak a felvételi ponthatárokat, vagy az egyes szakokra jelentkezettek számát nézik és joggal gondolják, hogy határozottan versenyképes a diplomájuk. Emellett a diplomás pályakövetésből az is kiderül, hogy a nálunk végzettek viszonylag hamar el tudnak helyezkedni. Nyilván az, hogy ki mennyit mond be fizetési igénynek nem csak az általa végzett intézménytől függ, hanem a tudásától és a személyiségétől is. Azt gondolom, hogy ha valaki okos, jól tanult az egyetemen, és ügyesen kommunikál, többet kérhet, mint aki éppen csak átcsúszott a vizsgákon, vagy végigbulizta az egyetemi éveit" - fejtette ki véleményét Andrási Monika.

Ügyesen még taktikázni is lehet

Ugyanakkor taktika is lehet, ha valaki fölélő a reális bérigénynek. "El tudom képzelni a szituációt, hogyha valaki a reálisnál magasabb összeget határoz meg kezdő fizetési igénynek, de nem annyival magasabbat, hogy az már nevetséges legyen, akkor megkérdezik tőle, hogy mégis miért tartja magát ennyire értékesnek. Ezzel máris magára vonta a figyelmet és lehetőséget teremtett az önmenedzselésre. Ha ügyesen használja ki az illető a szituációt és van tudás is a magabiztosság mögött, akkor határozottan el lehet mondani, hogy mondjuk soha nem volt rosszabb jegye négyesnél, tanulmányai során többször is aktívan részt vett tudományos diákköri konferencián, több helyen publikált már és mondjuk három-négy nyelven beszél. Ehhez a fellépéshez természetesen reális önértékelés és magabiztos személyiség kell, de ezzel nem mindenki rendelkezik" - fogalmaz a Corvinus karrierirodájának vezetője.

A szakmai gyakorlat bemutatja a realitást

Hozzánk reális bérigényekkel érkeznek a pályakezdők - mondja Neuberger-Vass Rita, a Caterpillar Magyarország HR generalistája. "Akiket kiválasztunk személyes interjúkra, azok általában pontosan tudják, hogy mennyi a reális kezdő fizetés. Hozzáteszem, hogy már amikor felhívjuk őket telefonon kitérünk a fizetési igényre, így ha valakinek az elképzelései nagyon eltérnek a mieinktől, akkor már be sem hívjuk személyes találkozóra. Ez azért is fontos, mert ha valakinek irreálisan magas bérigénye van, az egyben azt is jelenti, hogy nincs tisztában a piaci jellemzőkkel és megkérdőjelezhető a felkészültsége egyéb területen is" - fogalmaz a földmunkagépek gyártásával foglalkozó cég HR generalistája.

A gyakornokként eltöltött idő a tapasztalatszerzés mellett arra is kiváló, hogy a hallgatók megtanulják elhelyezni magukat a munkaerőpiacon - vallja Medvey Leila, a Budapest Bank HR menedzsere. "A frissdiplomások bérezését illetően teljesen eltérő tapasztalataink vannak, előfordul, hogy pályakezdő álláskeresők kizárólag a diploma megléte miatt magas bérezésben bíznak. Vállalatunknál a jó teljesítmény elismerése alapvető érték, a kompenzáció egyenesen arányos a szaktudással és a teljesítménnyel. Akik nálunk elkezdenek, akár gyakornokként dolgozni, ezt megtapasztalva reálisabban mérik fel a helyzetet, jobban tudják saját magukat elhelyezni a szervezetben és a munkaerőpiacon is, egyúttal elképzeléseik és elvárásaik is jobban illeszkednek a valós bérpiaci trendekhez."

Hol érdemes tájékozódni?

"A legjobb, ha a pályakezdő fiatalok a munkáltatóknál érdeklődnek arról, hogy mennyi a reális kezdő bér" - tanácsolja Andrási Monika. "Ha a korábban végzetteket kérdezik, az azért lehet veszélyes, mert ők nyilván igyekeznek a lehető legjobb képet festeni magukról, hiszen szeretnék ha felnéznének rájuk. Ez a kép viszont nem biztos, hogy megfelel a valóságnak. A tanárok véleményét pedig azért kell fenntartásokkal kezelni, mert ők csak egy-egy szűk területbe látnak bele, általánosságban biztosan nem tudnak átfogó képet adni a munkaerőpiacról. A felméréseink alapján egyébként az a tendencia, hogy a munkaerőpiac pangása miatt 2007 óta a pályakezdők bérigényei évről évre egyre csökkennek" - összegez a Karrier Iroda vezetője.

Dorofejev Tamara