0. havi bér, felmondási idő, határozott idejű szerződés - munkajogi válaszok

A karácsony előtti napokban beérkezett olvasói kérdéseket válaszolta meg Dr. Sipos Márta, ügyvéd, munkajogi szakértőnk. Amint az alábbiakból kiderül, a felmondási idő legalább harminc nap, de több is lehet. Kérdéseiket továbbra is várják szakértőink.

0. havi bér időarányos része

Szegedi munkahelyemen 2003.ápr.01.-től 2005.szept.15 ig dolgoztam
közalkalmazotti jogviszonyban, amikor felmondott a munkáltató költségei
csökkentése miatt.
Ezt követően voltam 90 napig, passzív jogú táppénzen, jelenleg munkanélküli.
Kérdésem az lenne, hogy jár-e időarányosan a 13. havi illetmény
részemre az új rendeletek szerint.

Dr. Sipos Márta: Kérje írásban a munkáltatótól, van rá jogszabály és alkotmánybírósági döntés is.
Tudok helyben segítséget ajánlani, ha szükséges.

Felmondási idő: legalább 30 nap, de lehet több is

Szeretném bizonyossággal megtudni, hogy mennyi az a felmondási idő amit
köteles vagyok letölteni? A Munkaügyi Min. Jogsegély Szolgálatánál azt
mondták, hogy hivatkozhatok a 92.paragrafusra és ragaszkodhatok a 30
naphoz, a szerződésemben 60 nap a felmondási idő, és a munkaadóm ehhez
ragaszkodik.
Nekem már lenne egy másik munkahelyem ,ahol várnak, és minél rövidebb
időt szeretnék itt tölteni ennél a multiánál, ahol embertelen
körülmények között kell dolgoznom.
Kérem adjon tanácsot, hogyan tudnék minél előbb elmenni innnen!?

Dr. Sipos Márta: Az Mt. 92. § (1) bek. a következőket állapítja meg : "92. § (1) A felmondási idő legalább harminc nap, az egy évet azonban nem haladhatja meg; ettől érvényesen eltérni nem lehet." Nem szívesen mondok ellent az eddigi tájékoztatásnak, de a felek hosszabb felmondási időben megállapodhatnak, és ha egyszer ez megtörtént, nem lesz jogellenes !
Ha Ön mondott fel és a munkáltató nem járul hozzá a közös megegyezéshez, korábbi megszüntetési időponthoz, akkor azt az időt le kell tölteni. Vagy egy havi átlagkereset megfizetésére köteleztetheti a munkáltató a bíróság által...

Szabadság kiadása részmunkaidőben

A kérdésem az lenne, hogy a szabadságnapok alatt hogyan számoljuk el a munkaidőt kötetlen részmunkaidőben. Esetem a következő: jelenleg heti 20 óra / hét munkaidőben dolgozom cégemnél, de munkáltatóm, mivel GYES-en vagyok, megengedte, hogy a heti 20 órát összevonva dolgozzam le, így hetente 2-2,5 napot dolgozom egybefüggően és figyelem, hogy a havi kötelező munkaóráimmal eleget teszek-e a kötelező munkaóráknak.
Kérdésem, hogy ha szabadságot veszek ki, az milyen módon számít bele a havi / heti munkaidőmbe : 8 vagy 4 órának kell-e számolni ?

Dr. Sipos Márta: A szabály világosan és egyértelműen rendezi, íme : Mt. 135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.
(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.
(3) Annak a munkavállalónak, akinek a munkaidőbeosztása nem biztosít hetenként két pihenőnapot, úgy kell számítani a szabadságát, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljön a munkavégzés alól, mint az ötnapos munkahéttel dolgozók.

Megszűnő intézmény - merre tovább közalkalmazottak?

Sajnos nincs kihez fordulnunk munkajogban, ezért döntöttünk, úgy, hogy
ismerőseink tanácsára Önt keressük meg.
Intézményünk 2005.12.31.-ével átszervezés miatt megszűnik. Jogutódja három
intézményt von össze 2006.01.02.-től. Az új munkahelyünk másik településen
lesz. Csak szóbeli tájékoztatást kaptunk a mai napon az új munkakörről. A
tájékoztatás homályos, pontatlan volt. Még a munkaköröket sem határozták meg
világosan.
Mindnyájan közalkalmazottak vagyunk.
Kérdésünk, hogy az új munkakört, és munkaköri leírást a jogutód mikor
köteles velünk közölni, minden estben azt el kell-e fogadni.
Amennyiben az új munkakört nem fogadjuk el, jár-e végkielégítés?

Dr. Sipos Márta: Kérhetnek speciális tanácsadást a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálattól, vagy az Oktatási Közvetítői Szolgálattól (interneten található). A Kjt. részletes és alapos szabályai szerint konkrét, határidőn belül közölt, egyéni szerződési ajánlatot kell mindenkinek adni, aki nem fogadja el, azt vagy fel kell menteni, vagy a jogutód nélküli megszűnés szerint a jogviszonya megszűnik. A munkaügyi szolgáltató szervezet is segíthet, a szakszervezet/üzemi tanács is.

Határozott idejű szerződés közalkalmazottként

Jelenlegi munkáltatómnál határozott idejü szerződésem van. Az a kérdésem
hogy, köthet-e velem a munkáltató határozott idejű szerződést, ha
közalkalmazott vagyok és az idén töltöttem be 56. évemet. A mostani
szerződésem 2oo6 május 31-ig érvényes. Úgy tudom, hogy a közalkalmazottakat a
nyugdíjazást megelőző 5 évben védi a törvény, és csak határozatlan idejű
szerződést lehet kötni, amit csak jól megszabott keretek között lehet
felbontani a munkáltatónak./hanyag munka végzés stb/ Különben sem értem a
határozott idejű szerződést, mert én úgy tudtam, hogy ezt hosszabb távon
különösen csak akkor köthet a munkáltató ha meghatározott feladatra köti.Én
bábkészítő művész vagyok, most a 2. évadban szerződtem ugyanahhoz a
színházhoz. A gazdasági vezető szerint meghatározott feladat, hogy az évadban
bemutatásra kerülő darabok bábjainak kellékeinek és diszleteinek
elkészítése.Csak ezzel az a bajom, hogy minden színháznál márciusban vannak
a szerződtetések, és akkor rendszerint még azt sem tudja senki , hány
bemutató lesz a következő évben.A kérdésem tehát, mik a határozott idejű
szerződések feltételemeddig lehet ugyanabban a munkakörben évenként
ujjitani a szerződéseket, és nyugdij előtt van-e valamilyen védettség?

Dr. Sipos Márta: A 150/1992. (XI.20.) Korm.rendelet szerint lehet még öt évet meghaladó időre is határozott időre kinevezni közalkalmazottat az Ön munkakörében. A Kjt. meghatározott feladat feltételt ismertet, ez pedig ezen a területen lehet az évad alatti feladat. Munkaügyi Bíróság előtt vitathatja a kinevezése jogszerűségét. A Kjt-ben nincs olyan szabály, amilyenre hivatkozik, a védelem a következő esetekre terjed ki : "32. § (1) A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel
a) ha a közalkalmazott házastársa (élettársa) nem rendelkezik önálló, legalább az országosan kötelező legkisebb munkabérnek megfelelő jövedelemmel és legalább három eltartott gyermeke van;
b) ha a közalkalmazott egyedülálló, eltartott gyermeke tizennyolc éves koráig, valamint
c) ha a közalkalmazott házastársa sorkatonai, illetve polgári szolgálatot teljesít."

Szerkesztette: Karácsony Zoltán