Kommunikáció az állásinterjún: a nonverbális jelek döntenek

A felvételi beszélgetésen az önéletrajzon kívül általában 70-80 százalékban a külső jelek alapján ítélik meg a pályázót, és csak 20-30 százalékban az elmondott tartalom alapján, mondja Bató Éva főiskolai adjunktus. A kommunikációs szakértő az interjút kommunikációs szempontból elemzi.

Belépés

A felvételi interjún való kommunikáció kopogással vagy csengetéssel kezdődik. Ahogy belépünk az ajtón, 'eldől a sorsunk', ugyanis már a belépéssel vélemény alakul ki rólunk a cég képviselőjében. Ajánlatos az asszertív azaz a céltudatos, határozott fellépés. A kopogás után néhány másodperccel be lehet lépni a szobába, főleg ha megbeszélt időpontra jön a jelentkező. Ha a kopogás után sokáig várunk az ajtónyitásra, 'teszefosza' hatást keltünk partnerünkben. Persze a határozottságot sem szabad túlzásba vinni. Ha belépünk a szobába, mérjük fel azonnal a helyzetet: ha a cég munkatársa éppen telefonál, egy mosollyal - fejbiccentéssel üdvözölhetjük, ám megértést kell mutatnunk, tehát udvariasan menjünk vissza a folyosóra. Ha ezután négy-öt percig nem történik semmi, újra megpróbálhatunk bejutni.

Köszönés, kézfogás

A belépés után a köszönés következik. Köszönjünk a 'Jó napot kívánok!' formulával, ügyeljünk arra, hogy soha ne tegezzünk le senkit. Még akkor sem, ha huszonévesként hasonló korú és nemű személyhez megyünk. Köszönés közben nézzünk a másik szemébe, mosolyogjunk, hiszen így tükröződik a másik iránti elfogadás.
A kézfogást ne mi kezdeményezzük, csak akkor fogjunk kezet, ha partnerünk nyújtja az övét. Mivel a kézfogásból is vélemény alakul ki a cég képviselőjében, legyen kézfogásunk határozott, semmiképpen ne ernyedjenek el kézizmaink, tenyerünk legyen a talajra merőleges. A kézfogásban ne tegyünk különbségek férfi és nő között, viszont arra is figyeljünk, hogy túlságosan se szorítsuk meg a másik kezét.

Leülés, ülés

Az etikett szerint vendéglátónknak kell hellyel kínálnia, ám néha ezt vagy szórakozottságból, vagy kulturálatlanságból elmulasztják. Ha elkezdünk beszélgetni és még nem ültünk le, udvariasan megkérdezhetjük: "Megengedi, hogy leüljek?" Miután megkaptuk az 'engedélyt', foglaljunk helyet.
Az ülés maga is hordoz információt. Ha túl összehúzzuk magunkat, idegességet, félénkséget sugárzunk, ha szétterpeszkedünk és keresztbe tesszük a lábunkat, akkor pedig a nagyképűség, a túlzott magabiztosság hatása kelthet visszatetszést partnerünkben. Ne tegyük keresztbe a lábunkat. Hölgyeknél ajánlott a kicsit zártabb, férfiaknál a kicsit nyitottabb lábtartás. Javasolt, hogy a hölgyek ne tartsák az ölükben a táskájukat, hanem helyezzék például a mellettük levő székre.

Kommunikáció az interjú alatt

Alapszabály, hogy természetesen gesztikuláljunk, ugyanis ha néhány betanult mozdulatot teszünk, az általában nincs összhangban személyiségünkkel, és ha ez kiderül, nagyon rossz hatást vált ki partnerünkben.
Tilos a cég munkatársának a szavába vágni.
A beszélgetés nagy részében nézzünk a másik szemébe. Ha gondolkodunk, elvehetjük a tekintetünket, viszont a válasznál, vagy a partner kérdésénél újra nézzünk a szemébe.
Az interjú alatt ne babráljunk a kezünkkel, legyen a zsebünkben toll és papír, ha valami fontosat fel akarunk írni, vagy javasolnak felírni.
A válaszoknál kerüljük a rövid, egyszavas (igen/nem) reakciókat. Aki hajlamos a lakonikus válaszra, dolgozzon ki nyelvi paneleket, hogyan lehet bővebben, frappánsabban kifejezni ugyanazt. Amelyik pozícióban fontosak a jó kommunikációs képességek, ott különösen ügyeljünk a jól felépített mondatokra, a helyes artikulációra.
Ne üljünk pókerarccal a beszélgetés alatt, időnként bólogassunk, mosolyogjunk, kerüljük a szélsőséges reakciókat, ne látszódjon egy-egy megjegyzés hatása arcunkon (például ha túl sok vagy túl kevés pénzt ígérnek).

Befejezés, elköszönés

A beszélgetést beszélgetőpartnerünknek kell befejeznie, soha ne mi zárjuk le az interjút. A beszélgetés végén állapodjunk meg, mikor, hogyan kapunk értesítést a folytatásról. Ne mi álljunk fel először, csak ha a cég képviselője elköszön tőlünk, akkor távozzunk. A protokoll szerint az interjúztatónak ki kellene kísérnie a meghívottat, ám olykor-olykor ez elmarad. A búcsúzásnál is a köszönéskor leírtak érvényesek. A kézfogást ne mi kezdeményezzük, legyen mosoly az arcunkon, nézzünk a partner szemébe.