Small talk: nyerő csevej állásinterjú előtt és után

Az állásinterjú előtt gyakori, hogy várni kell a titkárnőre a leendő főnök társaságában. Sokan gondban vannak az ilyen helyzetekben, hiszen nem tudják mit ajánlatos, mit illik mondani ez alatt a néhány perc alatt. Görög Ibolya protokoll szaktanácsadót kérdeztük az úgynevezett "small talk" szabályairól, hogy már a legelső, ráadásul váratlan helyzetben elejtett mondatokkal is sikereket érhessen el a pályázó.

Small talk - angol kifejezés, melynek nincs magyar megfelelője. Nyers fordításban 'kis beszédet' jelent. Az üzleti kommunikációban a hivatalos tárgyalások előtti, utáni időszakra használják a fogalmat, illetve minden olyan, néhány perc vagy másodperc alatt lejátszódó élethelyzetre - például liftben, szaunában, irodai kávészünetben-, amikor mély tartalmi kérdésekre nincs idő, ám a hallgatást kínosnak érezzük.
Sokan lebecsülik ennek a műfajnak a fontosságát és hatását, ám számos esetben éppen ez a pár mondat indíthat el pozitívan egy tárgyalást vagy álláskeresők esetében egy állásinterjút.

"Egy állásinterjún minden esetben bizonyosodjunk meg arról, hogy a leendő főnök valóban csevegéssel akarja-e kitölteni azt az időt, amíg a titkárnőre várunk. Hagyjuk, hogy ő szólaljon meg először. Ha ezt megteszi, elkezdhetjük a beszélgetést" - tanácsolja Görög Ibolya. Ellenkező esetben ugyanis a pályázó saját magát hozza előnytelen helyzetbe, hiszen elképzelhető, hogy a felsővezető egyáltalán nem kíván diskurzust folytatni. Sőt, kifejezetten tolakodásnak veszi, ha a leendő munkavállaló elkezd csevegni vele.

Ilyenkor az sem mindegy, hogy miről beszél a pályázó. Fő szabály, hogy az álláskereső soha ne önmagáról meséljen ebben az öt-hat percben. "Az interjú előtti néhány perces időt semmiképpen ne azzal töltsük ki, hogy saját magunkról beszélünk. Ez kezd egyre ellenszenvessé válni" - figyelmeztet a protokoll tanácsadó. Görög Ibolya szerint, ha a pályázó sikert akar elérni, a diskurzust mindig egy pozitív jelzéssel indítsa. Például: "Nagyon szép ez az iroda." vagy "Szép a nyakkendője, hol vette?".

Hatékony kérdőszók: miért, hogyan

Ezek után már egyszerűbb a folytatás. A leendő munkavállaló ebben a néhány percben inkább csak kérdezzen, és óvatosan dicsérjen meg néhány dolgot. Természetesen, ha kérdést intéznek hozzá, válaszoljon. Röviden, tömören, ne ilyenkor akarjon kitárulkozni.

"Vannak olyan típusú emberek, akiknek be nem áll a szája, csak mondják, és mondják. Aki sokat beszél, annak ajánlatos megtanulni kérdezni. Kérdőszóként inkább a miért-et, és a hogyan-t használjuk, semmint a ki-t, mi-t, hol-t. Hiszen utóbbiakra nem igazán lehet kifejtő választ adni, míg ha azt kérdezzük, "hogy történt", megadjuk a lehetőséget a másik félnek arra, hogy hosszabb időre átvegye a szót. Saját elhallgattatásunk érdekében ne szóljunk közbe, és figyeljünk oda a másikra" - jegyezte meg a Protokoll az életem és a Mindennapi maceráink című könyvek szerzője.

Kerüljük a viccelést, politizálást

Nemcsak az állásinterjún, hanem a cigarettaszünetek során vagy a liftben is sor kerül a perceket kitöltő beszélgetésre. Nem ajánlott viccelődéssel kitölteni ezeket a szüneteket, ugyanis a viccelődés könnyen megsérthet valakit. A politizálás is kiemelten kerülendő téma. " Ha a túlsúlyon nevetünk, megbántódhat egy túlsúlyos ember, ha a kopaszságon, akkor egy kopasz. A jobb - és baloldali politizálást is kerüljük, beszéljünk általánosságban a politikáról, vagy ha nem tudunk objektívak maradni, akkor inkább kerüljük a témát. Saját magunkról sem ajánlatos beszélni, inkább szidjuk vagy dicsérjük az időjárást" - tanácsolta Görög Ibolya.