"Az elhelyezkedés nehéz, a szakma ugyanis elég belterjes. A legegyszerűbb út, ha a tréner a képzés elvégzését követően először a munkáltatójánál kezd el tréningeket tartani. Erre egyébként általában adnak lehetőséget a vállalatok. Majd e tapasztalat megszerzése után kezd el állást keresni. Egy másik út lehet, ha egy cégnél asszisztensként helyezkedik el, és innen küzdi fel magát az áhított pozícióig" - avatott be Laposa Laura.
Német szakról érkezett
A Grow Organization Development Group trénere egyébként hasonló utat járt be. "Az ELTE német szakán végeztem. Egyetemi tanulmányaim alatt kezdtem el a csokoládét gyártó Stollwerknél dolgozni. A Szent-István Egyetem HR-manager szakának elvégzése után a HR-osztályra 'igazoltam' át, és HR-generalistaként kezdtem el dolgozni. A munkám része volt a különböző, főleg kommunikációs belső tréningek megtartása is. Rövid időn belül rájöttem, hogy ezt szeretném csinálni. Ennek megfelelően megpályáztam egy trénerasszisztensi pozíciót.
Technikai előkészítéstől a coachingig
Először csak a tréningek technikai előkészítése volt a feladatom, később már az ötleteimet is felhasználták. Időközben elvégeztem egy coaching- és egy önismereti képzést. Egy év múlva pedig látva lelkesedésem felajánlottak egy tréneri pozíciót. Azóta is a cégnél dolgozom, és folyamatosan tartok csapatépítő és készségfejlesztő tréningeket" - mesélte.
Ki a jó tréner?
A tréneri szakmára vágyóknak nem árt tudni: a sikerhez számos személyiségbeli és szakmai elvárásnak kell megfelelni. "A jó tréner/tréningvezető empatikus, mind önismerete, mind helyzetfelismerése kiváló, és munkájához természetesen elengedhetetlen a jó kommunikációs képesség is. Át kell látnia az adott cég problémáit, és a tréninget azoknak megfelelően kell kidolgoznia, alakítania. Alapkövetelmény, hogy képes legyen azonnal reagálni a felmerülő kérdésekre, sőt az igazán jó képzésvezetőt kérdezni sem kell; magától észreveszi, ha valami további magyarázatra szorul" - mondta el Dr. Poór Ferenc, aki közel három évtizednyi tapasztalattal rendelkezik a kutató-fejlesztő, tréningvezetői-tanácsadói munkában.
Kérdések a pályaválasztás előtt
"A tréneri pályára készülőknek tanácsos több kérdést is feltenniük maguknak, mielőtt belevágnának ebbe a munkába: Reális az önismeretem? Tisztában vagyok a hibáimmal, hiányosságaimmal, értékeimmel? Empatikus vagyok? Rá tudok hangolódni egy adott helyzetre, mások állapotára? Megfelelő szintű a felkészültségem? Ha a válasz minden esetben igen, akkor érdemes ilyen feladatot vállalnia" - véli.
Tréner vagy tréningvezető? Nem ugyanaz
A szakember egyébként különbséget tesz a tréner és a tréningvezető között. Álláspontja szerint tréner az, aki egyetlen tréningtípus vezetésére készült fel, és általában franchise, illetve licenc (más által kidolgozott) tréningeket vezet.
A tréningvezető viszont olyan pedagógiai-andragógiai, pszichológiai és módszertani ismeretekkel is rendelkezik, hogy képes önálló alkotó munkával tréninget megtervezni, megszervezni és vezetni, elméleti ismereteinek alkalmazásával egy adott helyzetben újabb képzési folyamatot létrehozni. Persze az adott területen való jártasság is nélkülözhetetlen - tette hozzá.
Értékesítői tréningvezetéshez szakmai háttér kell
Értékesítői tréningeket például csak az tarthat sikeresen, aki nemcsak tréningvezetői képzettséggel rendelkezik, hanem megszerzi a szükséges szakmai ismereteket is. Annak pedig, aki az adott terület szakembere, végzett már ilyen munkát, átlátja az azzal járó feladatokat és problémákat, a tréninghez fontos elméleti ismereteket kell elsajátítania ahhoz, hogy tréningvezetőként is eredményeket tudjon felmutatni.
Egy tréner mindennapjai
Laposa Laura a trénerek feladataival kapcsolatban a következőkről számolt be: az ajánlatkérést követően telefonos vagy személyes interjút készítünk a megrendelővel. A beszélgetés során próbálunk betekintést nyerni a vállalati kultúrába, a csapat mindennapjaiba, illetve feltérképezzük a megoldásra váró problémákat. Ez alapján állítjuk össze a tréninget. Ha például a probléma az, hogy a munkatársak nem ismerik egymást eléggé, csak telefonon beszélnek, akkor olyan feladatokat találunk ki, amelyek közelebb hozzák a kollégákat egymáshoz. Egy-egy feladat elvégzése után egyébként mindig levonjuk a tanulságokat is.
Oroszi Babett