Amiről tilos faggatózni állásinterjún

Az állásinterjúkon gyakran hangzanak el olyan kérdések, amelyeknek semmi közük a leendő munkakör betöltéséhez. Hány gyermeket nevel? Melyik politikai párttal szimpatizál? Vallásosnak tartja magát? Dohányzik? A kérdés feltétele önmagában még nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, ám ha ez alapján utasítanak el, az már törvénybe ütközik. Ha úgy érezzük, emiatt nem kaptuk meg a munkát, az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordulhatunk. Nem nekünk, hanem a munkaadónak kell bizonyítania, hogy nem alkalmazott diszkriminációt. 

A hazai cégek és HR-eseik egy része úgy gondolja: joga van belepillantani a pályázó magánéletébe. Épp ezért fiatal hölgyeknél előfordulhat, hogy a családi háttérről, a gyermekvállalási szándékról érdeklődnek. Hogy mindez jogszerű-e?

A kérdést büntetlenül fel lehet tenni

Az esélyegyenlőség felett őrködő állami szerv, az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) szerint önmagában a kérdésfeltevés még nem jogsértő. Ha azonban bebizonyosodik, hogy a magánéleti kérdésekre adott válaszok miatt hátrány érte a pályázót, akkor az írásbeli elmarasztalástól a 6 millió forintig terjedő bírsági széles a hatósági büntetési eszközök palettája.

"Csak akkor állapítható meg közvetlen hátrányos megkülönböztetés, ha a foglalkoztató intézkedése hátrányt okoz. Hátrány az, ha nem foglalkoztatják, vagy a többi munkavállalónál kedvezőtlenebb feltételekkel veszik fel a jelöltet" - avatott be Dr. Gregor Katalin, az EBH főtanácsosa.

"Nemrégiben meg is bírságoltunk egy multinacionális céget emiatt. A vállalat képviselője a beszélgetésen részletesen felmérte az anya családi állapotát, majd elutasították, mondván: kisgyermekesként nem tudnák éjszakai műszakban foglalkoztatni. Mint kiderült, valójában nappali műszakban történő munkavégzésről lett volna szó, vagyis az éjszakai műszak csak ürügy volt a kismama elutasítására" - tette hozzá.

Dohányzás miatt elutasítani nem lehet

Nemcsak a gyermekekre, hanem a politikai vagy vallási hovatartozásra illetve a dohányzásra vonatkozó kérdésekből adódhatnak problémák. "A dohányzás miatti elutasítás megítélésünk szerint diszkriminációnak minősül. Ha tehát erről kérdezik az interjún, majd nagy valószínűséggel emiatt is utasítják el, akkor az elutasító munkáltatónak jogsértést követett el és be kell fizetnie a rá kirótt büntetést" - állítja Dr. Gregor Katalin.

Így válaszoljunk a rázós kérdésekre

Mit tehet, aki ilyen kérdéseket kap az interjún? Bizonyos kérdéseknél diplomatikus válasszal lehet megnyerni a foglalkoztatót. Ilyenek például a gyermekvállalásra vagy a politikai hovatartozásra vonatkozó kérdések. Ha arról faggatják a jelöltet a foglalkoztatók, hogy tervez-e gyermeket a jövőben, akkor tanácsos azt mondania: egyelőre még nem gondolkodott a gyermekvállaláson. A politikai hovatartozással kapcsolatban pedig keltsük azt a látszatot, hogy nem köteleztük el magunkat egyik párt mellett sem. A szélsőséges megnyilvánulásokat mindenképp kerülni kell, de a jelenlegi politikai helyzetben a mérsékelt jobbra vagy balra tolódás sem kifizetődő az interjún. Lehet úgy fogalmazni, hogy minden párt programjában és filozófiájában találunk nekünk tetsző elemet, de olyat is, amivel nem értünk egyet. Kisgyermekes anyáknál meg szokták kérdezni, hogy miként oldja meg a gyermekfelügyeletet. Erre is lehet azt válaszolni, hogy ez nem probléma, lesz mindig valaki, aki vigyáz rájuk.

Vannak azonban rázós, extrém kérdések, amelyeknél nem érdemes udvariaskodni. Joó Zsuzsanna karriertanácsadó szerint válaszadás helyett inkább felállni érdemes abban az esetben, ha a munkáltató a szexuális orientációra vagy a házasságon kívüli esetleges szerelmi kapcsolatainkra kérdez rá, esetleg gyermeknevelési szokásainkról érdeklődik. "Ezek a magánélet olyan részletei, amelyekbe még a közelebbi családtagok sem mindig nyernek betekintést. Így a munkáltatóknak sem kell tudniuk róla. Ha egy munkáltató ilyen messzire merészkedik, az nem sok jót jósol a jövőre vonatkozóan. Épp ezért ajánlott egy kevésbé indiszkrét foglalkoztatót keresni" - tanácsolja a szakember.

A munkáltatónak kell bizonyítania

Mit tehetünk, ha úgy érezzük tiltott diszkriminációval állunk szemben? Megkereshetjük az EBH-t, a hatóság pedig ezután eljárást indít a foglalkoztató ellen. Az eljárás során a bizonyítási kötelezettség a munkáltatót illeti. Vagyis a foglalkoztatónak kell bizonyítani, hogy az általa feltett kérdés és az elutasítás között nem volt okozati összefüggés.

"Ha valakit részletesen faggatnak lakóhelyét illetően, majd elutasítják és hozzánk fordul, akkor az eljárás során a cégnek kell bizonyítania: van olyan helyi lakos, aki ugyanolyan kvalitással rendelkezik, mint az elutasított, és azt is, hogy a büdzsé nem elég az utazási költségek megtérítésére" - mond példát Dr. Gregor Katalin.

Amikor indokolt lehet a kérdés

A munkáltató abban az esetben mentesülhet a felelősség alól, ha az állásinterjún elhangzott kérdés illetve az arra adott válasz miatti elutasítás a munka jellege alapján indokolt. Például ha egy vallási közösség hitoktatót keres, akkor a munkáltató részéről egyrészt feltehető a felekezeti hovatartozásra irányuló kérdés, másrészt elutasíthatja az illetőt, ha a válasza nem megfelelő.

Kérdések, amelyek hátrányos megkülönböztetést eredményezhetnek:

Hány gyermeke van?
Milyen a családi állapota?
Milyenek a vagyoni viszonyai?
Vannak-e kiskorú gyermekei?
Szeretne-e a jövőben gyermeket vállalni?
Van-e házasságon kívüli kapcsolata?
Milyen vallású, gyakorolja-e a vallását?
Tagja-e valamelyik pártnak?
Dohányzik?

Oroszi Babett