Szabadúszóként harcolni kell a pénzért

A válságot a szabadúszóként dolgozók - például újságírók, informatikusok - is érzik. Nem csupán a megrendelések csökkenésében, hanem a cégek fizetési hajlandóságában is. Mit lehet tenni, ha a megbízó több hónapon át nem fizeti ki a leadott munkát. A követeléskezelő cég drága, magányos harcosként nehéz. A legjobb a megelőzés: a megbízónak az érdekképviseletnél utánakérdezni illetve írásban szerződni. 

Zsófia szabadúszó újságíróként dolgozik, főbb megbízója egy kisebb kiadóvállalat, írásai a cég havi megjelenésű magazinjában jelennek meg. A válság, ahogy sok más vállalkozást, ezt a kis kiadót érzékenyen érintette, és több hónapja tartoznak Zsófiának a munkájáért járó fizetséggel, amelyről ő természetesen időben benyújtotta a számlát. A kiadó továbbra is üzemel és folyamatosan Zsófia türelmét - és további munkáját - kéri azt ígérve, hogy amint kicsit "helyre rázódik a cég anyagi helyzete", minden számláját kiegyenlítik. Az újságíró hölgy helyzete nem egyedi: sok szabadúszó - például újságíró, informatikus, projektmenedzser stb. - került már ugyanilyen a helyzetbe. Kérdés, mit lehet, tanácsos ilyenkor tenni. Várjunk? Továbbra is dolgozzunk? Vagy fizetési felszólítással hivatalos útra kell tereljük az ügyet?

Érdemes a másik fél fejével gondolkodni. Ha egy vállalkozás anyagi hullámvölgybe kerül, akkor mérlegelnie kell, hogy mely tartozásit kell haladéktalanul kiegyenlítenie és melyek azok, amelyek elbírnak némi csúszást. Sokszor úgy vélik, hogy a szabadúszók mögött nem áll akkora jogi erő, hogy az veszélyes legyen rájuk egy 50-100 ezres tartozás esetén, illetve könnyen visszatarthatják őket a hivatalos intézkedéstől további megbízások ígéretével.

Az összefogás segíthet

"Nagyon gyakoriak az ilyen esetek" - reagált Zsófia történetére Móza Katalin, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Érdekvédelmi Bizottságának (MÚOSZ) elnöke. "Mostanában ritkábban fordulnak hozzánk segítségért a kollégák, pedig tudjuk, hogy számos ilyen eset van. Az újságírók egyrészt félnek, hogy nem kapnak több munkát, ha hivatalos útra terelik az ügyet, másrészt egyre ritkább az egységes fellépés, és szinte ismeretlen fogalom a szolidaritás. A fiatal újságírók nem érzik szükségét annak, hogy egy szakmai érdekképviseleti szervezethez tartozzanak. Így a MÚOSZ nem tudja képviselni őket ezekben az ügyekben. Külföldön nem ez a tendencia, például Belgiumban, Németországban, Dániában nagyon komoly szakszervezet áll az újságírók mögött, akik ilyen esetekben hatékonyan képesek fellépni, akár sztrájkot szervezve."

Segítség csak a tagoknak jár

Az érdekvédelmi szervezeteknél a tagok ingyenes jogi segítséget kapnak - például a megrendelő nemfizetése esetén is. "Sajnos, a hazai gazdasági viszonyokat hivatalból ismerő újságíró kollégák egy része saját ügyeiben könnyelmű, akár évekig is szerződés nélkül dolgozik egy-egy lapnak vagy továbbra is rendszeresen ad cikkeket olyan kiadóknak, amely már hónapok óta nem fizet neki" - mondja Móza Katalin.

A MÚOSZ érdekvédelmi bizottsága az elmúlt években több mint száz panaszos ügyben igyekezett segíteni az újságíróknak - teszi hozzá Rátesi Margit, a bizottság titkára. Több esetben - például tömeges elbocsátási ügyekben -a jogi képviseletüket is vállalta.

Ismerik a megbízhatatlan megrendelőket

"A sok panaszból jól kirajzolódott, hogy melyek azok a kiadók, amelyeknek nem tanácsos dolgozni, mert rendszeresen nem fizetik ki külsős munkatársaikat. A nagy lapkiadókra nem jellemző ez a gyakorlat. Igyekeznek minden törvényt és előírást betartani. A kisebb kiadóknál gyakoribbak a szabálytalanságok, a ki nem fizetett munka és a szerződés nélküli foglalkoztatás. Még kiszolgáltatottabbak a vidéken dolgozó kollégák. Akár listát is közzétehetnénk a "problémás" lapokról vagy kiadókról, de nem tesszük, mert nem szeretnénk hitelrontási ügybe keveredni. Ezért a tanácsért hozzánk forduló újságírókkal megosztjuk tapasztalatainkat, és mindenkinek azt javasoljuk, hogy körültekintően, szerződéssel dolgozzon. Sajnos nehéz ezt megfogadni, hiszen a válság, a lapbezárások a sajtómunkásokat még kiszolgáltatottabbá teszik."

A behajtás lépései

Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy sokszor még a hivatalos út sem vezet eredményre. Dr. Sipos Márta munkajogász szerint a probléma a rendszer mélyéről fakad. "Szerződések teljesítése szempontjából ma Magyarországon nem piacgazdaság üzemel. Mindenki úgy van vele, hogy ha neki nem fizetnek, akkor ő sem fizet."

De lássuk, mit tehetünk, ha optimisták vagyunk és nekifutunk, hogy behajtsuk a követelésünket. "A számla benyújtása után ha az nem kerül teljesítésre, akkor küldeni kell egy, szükség szerint kicsivel később még egy írásbeli felszólítást a fizetésre. Ha ez sem hozott eredményt, akkor kérhetjük az adott cég felszámoltatását. Szerencsés helyzetben a vállalatnak maradt annyi vagyona, hogy abból kifizessék a mi követelésünket. Rosszabb esetben nem maradt a cégből semmi, így a számlánkat sem tudják kiegyenlíteni és ilyenkor sajnos jó eséllyel lemondhatunk arról, hogy valaha is megkapjuk a nekünk járó fizetséget" - magyarázza a jogász. Az ilyen módon porul járt szabadúszók számára segítséget jelenthetne valamely követeléskezelő cég szolgáltatása, azonban ott az eljárási díj olyan költséges, amely messze meghaladja az eredeti tartozást, így egyszerűen nem éri meg igénybe venni.

Fontos az írásbeli szerződés

Dr. Sipos Márta elmondása szerint a legtöbb esetben azonban ez a procedúra messze nem ilyen egyszerű, és a jog kiskapui révén rengeteg eshetőség állhat fenn, melyek nagyobbik részében nem a szabadúszó fog jól járni. "A mai jog alapján ha egy cégnek van pénze ügyes jogászokra, akkor bármilyen követelés elől meg tud menekülni." Azért természetesen nem árt ha tisztában vagyunk a jogainkkal és azzal, hogy melyek azok az óvintézkedések, amelyekkel talán könnyebb kivédeni az ilyen eseteket. Az egyik leggyakoribb hiba, amit a szabadúszók elkövetnek, hogy nem kötnek írásbeli szerződést a megbízóval. "Nagyon fontos, hogy legyen az újságírónak szerződése, mert anélkül egy ilyen esetben szinte teljesen esélytelen. A szerződések teljesítendők, ez az ókori római alapelv, legyen az írásbeli vagy szóbeli, azonban a jelen gazdasági helyzetben sajnos ez nem teljesen így üzemel. Manapság még az írásba adott nyilatkozattal is vitatkoznak, ha nem akaródzik egy követelés kifizetése, a szóbeli megállapodás pedig sajnos nem ér semmit" - hívta fel a figyelmet a munkajogász.

Dorofejev Tamara