Két évvel ezelőtt távmunkára állt át a könyveléssel, gazdasági tanácsadással és munkaügyi ügyintézéssel foglalkozó Regnum Kft. Az új munkavégzési forma a kisvállalkozásnál a mai napig működik, egyik dolgozójuk szerint nagyon is jól. "Hozzászoktam már az otthoni munka ritmusához, talán már nem is tudnék újra beülni egy irodába kötött munkaidőben" - vallja Bárdi Krisztina könyvelő. "Amikor a cég vezetői így döntöttek, akkor mindenkinek az otthoni számítógépére feltelepítették a munkához szükséges programokat és elkezdtünk email-ben, illetve az internet adta lehetőséggel, távoli asztalkapcsolatban kommunikálni egymással. Hamar megtapasztaltuk, hogy ez sajnos nem elég, mivel vannak olyan dolgok, amikhez elengedhetetlen a személyes találkozás, ráadásul hirtelen kiszakadva az irodai környezetből mindenkinek hiányzott a társaság. Ezért bevezettük, hogy a hetente egyszer összeülünk egy kávézóban, étteremben, vagy a főnök lakásán, így kényelmesen meg tudjuk beszélni a heti eseményeket és a főnök is személyesen tud visszajelzést adni a munkáról. Ezen kívül természetesen személyesen járunk ki az ügyfelekhez, ami szintén jó lehetőséget biztosít a személyes kapcsolatok ápolására."
Fontos a fix időrend kialakítása
Bárdi Krisztina elmondta, hogy időre volt szüksége, mire kialakította azt a napirendet, amiben hatékonyan tud dolgozni. "Eleinte nem volt könnyű az itthoni munka és a háztartás megszervezése. Régebben, amikor irodában dolgoztam mindennek megvolt a maga helye, napközben munka, este pedig az otthoni tennivalók. A távmunkával azonban ezeket kifejezetten nehéz volt különválasztani, sokszor összefolytak a dolgok, ami rossz hatással volt mindkét területre. Ennek sokszor az lett az eredménye, hogy bár látszólag több időm volt mindenre, mint korábban, mégis előfordult, hogy este 8-kor még a gép előtt ültem, mert nem tudtam befejezni az aznapi munkát, és még a vacsora sem volt készen. Rájöttem, hogy magamnak kell bevezetnem azt a rendszerességet napjaimba, amit korábban a főnököm, illetve a munkába járás biztosított. Így most reggel időre kelek és ugyanúgy egy előre meghatározott időpontban - reggel 9-kor - leülök a számítógép elé és elkezdek dolgozni, mintha mindezt egy irodában tenném. Igyekszem legalább három órát szünet nélkül dolgozni, majd utána adok magamnak szükség szerint 1-2 óra pihenőt, amiben el tudom intézni a bevásárlást, kitakarítok, vagy megfőzöm az ebédet. Majd ismét leülök dolgozni és megint egyhuzamban lehúzok pár órát."
A sport, mint kapaszkodó
Krisztina elmondása szerint ahhoz, hogy a fenti rendet be tudja tartani a mai napig kapaszkodókra van szüksége. "Önerőből ezt nagyon nehéz megcsinálni és nagyon könnyű elcsúszni, ezért kellenek olyan fix és időhöz kötött programok, amelyekhez lehet igazodni. Nálam ilyen például a sportolás. Mindig ugyanabban az időben járok egy edzőterembe aerobikra. Mivel a távmunka miatt még kevesebbet mozognék, ez nagyon fontos. Másrészt az edzőterembe járás valamilyen szinten pótolja az emberekkel való rendszeres érintkezést, amely bevallom őszintén, időnként hiányzik." A középkorú hölgy véleménye szerint ahhoz, hogy cégüknek sikerült megvalósítania a távmunkás profilt az is kellett, hogy a kollégák mind régen dolgoztak már a cégnél. "Ez azért tud ilyen jól működni, mert egy erősen összeszokott csapatról van szó. El sem tudom képzelni, hogy egy új munkatárs hogyan tudna beilleszkedni közénk, hogyan tudná megszokni ezt a fajta munkastílust, amit mi űzünk."
Családosoknak könnyebbség
Krisztina a távmunka előnyeiről így nyilatkozott: "Egyikünk sem fiatal már, a cég minden dolgozójának van már családja, gyerekei, így mindenkinek jól jön az a plusz szabadság, amit a távmunka biztosít számunkra. Van idő és lehetőség például a hivatali ügyek elintézésre és a bevásárlásra. Hatékonyan lehet kihasználni azokat az üres időket, amikor például valakinek a válaszára kell várni a munka folytatásához, amit egy irodában valószínűleg csak unatkozással töltenénk."
Dorofejev Tamara