Állásba kerülhet a meggondolatlan blogolás

Facebook, Iwiw, Twitter blogolás - az új kommunikációs csatornák a fiatalok kedvencei. Mégis körültekintőnek kell lenni, mikor, mit és hogyan teszünk közszemlére. Európában és az USA-ban a meggondolatlan posztolásoknak tavaly tucatnyi munkavállaló esett áldozatául. És ezek csak a nyilvánosságot kapott esetek. Itthon erre hivatkozva még ritka az elbocsátás. Igaz, erre is akad már példa.  Mit lehet és mit nem?

A Facebook, az Iwiw, a blogok és a Twitter korában semmi nem szabhat gátat az információk áramlásának. A kommunikációs csatornákat lelkesen használó munkavállalók gyakran feledkeznek meg arról, hogy a családnak, barátoknak kiposztolt privát információkhoz mások - történetesen a kritizált főnök, a kollégák - is könnyedén hozzáférhetnek. A meggondolatlanul közszemlére tett információk pedig akár állásunkba kerülhetnek. Elég lehet ehhez a nem megfelelő használat.

Betegállományban "facebookozott"

A svájci National Suisse egyik munkatársának például azért kellett haladéktalanul távoznia, mert munkahelyén észrevették, hogy betegállománya alatt is rendszeresen szörfözgetett a közösségi portálon. Az elbocsátott nő védekezésképpen azzal érvelt, hogy fekvőbetegként csupán az iPhone-járól vetett néha rutinszerűen néhány pillantást a Facebook-profiljára - mindhiába. A biztosítótársaság "a kolléga iránti végérvényes bizalomvesztéssel" indokolta döntését.

További aknamező lehet az internetes kommunikáció során a munkahely, a főnök, a vezetőség és a cég vevőkörének, termékeinek, szolgáltatásainak, belső jellegzetességeinek éles bírálata is. Világszerte több munkavállaló karrierje "vérzett már el" hasonló átgondolatlan megnyilvánulások miatt - legalábbis az adott cégnél biztosan.

A Virgin Atlantic Airlines 13 alkalmazottjának például azért kellett távoznia a légitársaságtól, mert egy Facebookon zajló eszmecserében kritizálták a cég biztonsági előírásait, továbbá az utasokat. A történteket humorosnak tartó alkalmazottak ráadásul a repülőgépek tisztaságát és műszaki állapotát is kifigurázták, amikor azt állították, hogy a fedélzet rendre tele van csótányokkal, miközben a repülőgépek motorjait évente négyszer cserélni kell azok silány állapota miatt. A légitársaság a presztízsromboló kommenteket gyorsan eltávolíttatta - mindössze egy rövid közleményben tudatta, hogy "a dolgozók viselkedésükkel szégyent hoztak a légitársaságra", ezért kellett menniük.

Aki kifigurázta az ügyfelekek

Az amerikai Ashley Johnsonnak ugyancsak a vevők Facebookos kritizálása lett a veszte. A Brixx Pizzériában korábban felszolgálóként dolgozó hölgy rossz hangulatában "olcsójánosnak" titulált 2 vevőt, akik - már a munkaidején kicsivel túl - letakaríttatták vele az egyik asztalt. Ezt követően helyet is foglaltak, de végül mégis vásárlás nélkül távoztak az étteremből. Az ingerült Johnson a távozóknak gunyorosan még meg is köszönte a nem létező fogyasztást, majd a Facebookon részletesen beszámolt az incidensről. Az elbocsátás megdöbbentette. "Nem számítottam azonnali kirúgásra egy ilyen kis apróság miatt"- nyilatkozta a CBS News stábjának. A pizzéria társtulajdonosa ezzel szemben úgy érvelt, hogy cégpolitikájukban mindig is igyekeztek kiemelt figyelmet szentelni az alkalmazottak és a vásárlók korrekt viszonyának.

A fentihez hasonló okokból vált meg a kanadai Farm Boy élelmiszerlánc is hét alkalmazottjától. A dolgozók ugyanis a vevőkön és a munkatársakon élcelődő csoportot indítottak a Facebook-on. A bolthálózat vezetője, Donni Milito a történtek kapcsán elmondta, hogy igenis nyomós okuk volt az elbocsátásokra. "Átlagos posztok miatt nem is küldtünk volna el senkit. A vevőink és a cég jó híre miatt azonban meg kellett védelmeznünk az érdekeinket"- kommentálta az esetet a canada.com oldalnak.

Ha a menedzsment döntéseit bíráljuk...

A menedzsment bizonyos döntéseit kritizálni sem túl kifizetődő a világhálón - ezt már Andrew Kuntz, a Pittsburgh Pirate baseballcsapatának 24 éves, hivatásos szurkolója is tudja. A fiatalember a csapat két menedzserének meghosszabbított szerződésén élcelődött a webes nyilvánosság előtt - méghozzá azzal, hogy a lépéssel valóban sikerült leszállópályára állítani a csapatot. A vezetőség nem értékelte véleményét, így aztán elbocsátották. Igaz, a fiatalembert pár nappal később vissza is vették állásába. A csapat kommunikációs vezetője mindezt azzal indokolta, hogy az elbocsátás nem szabályosan zajlott. A kommunikációs vezető később arra hivatkozott, hogy a pár nappal korábbi elbocsátásra sem a fiatalember véleménynyilvánítása miatt került sor - de valljuk be, ez azért nem hangzik túl meggyőzően.

A korszerű kommunikációs csatornák használata néha még a jogban jártas embereket is képes csőbe húzni. Egy brit esküdtszéki esküdtet például azért bocsátottak el, mert egy éppen folyamatban lévő ügy - egyébként szigorúan titkos információit - tárta a nyilvánosság elé a Facebookon. A tanácstalan férfi még egy kérdőívet is kihelyezett az érdeklődőknek. "Nem tudom, mi a helyes döntés, ezért szavazást indítok a témában"- indokolta az információk megszellőztetését.

Mire számíthatnak a "cyber-betyárok"?

Itthon azért nem eszik olyan forrón a kását - legalábbis, ami a "cyber-betyárok" tényleges szankcionálását illeti. Dr. Ormós Zoltán ügyvéd, internetjogász ezt több okkal is magyarázza. "A Facebook-ot és a modern kommunikációs csatornákat döntően a tizenévesek és a húszas éveikben járók használják. Az ő vezetőik generációja általában a 35-40 éves korosztály képviselői közül kerül ki - akiket, ez a téma, valljuk be, kevésbé hoz lázba. A statisztikák szerint például a 45 év felettiek legfeljebb 9 százaléka használja rendszeresen a Facebook-ot - így kevesebb az esély rá, hogy kompromittáló bejegyzésekre bukkanjanak." A másik ok, hogy "a hazai munkajog - a volt keleti blokk országaira jellemzően - inkább munkavállaló-párti."

Szabad a véleménynyilvánítás

Kifejezetten blogolás miatt nem éri meg elküldeni valaki, ugyanis nem kellemes hosszadalmas, több éves, számukra nem feltétlenül kedvező eredménnyel záruló munkaügyi perekben részt venni. Pervesztés esetén tudniillik érvénytelen a felmondás és továbbra is fennáll a munkaviszony, így a per végén akár több év elmaradt bérét kellene kifizetni a jogtalanul elbocsátott munkavállaló részére. A közösségi portálok munkaidő alatti látogatásáért jellemzően szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés jár.

Aki a loveboxon "dolgozott" munkaidőben

Az viszont már gyakoribb, hogy egy esetleges elbocsátást megelőzően a vezető a közösségi oldalakról "gyűjtögeti" magának az elbocsátandó alkalmazottról a "terhelő információkat." Természetesen ilyenkor sem az interneten található információ lesz a tényleges hivatkozási alap az elbocsátáskor. Helyette jellemzően inkább átszervezésre, leépítésre, adott munkakör megszüntetésére, vagy egyéb munkavégzésbeli hiányosságokra hivatkoznak - ami válságos időben nem kelt feltűnést.

Persze ellenpéldák is vannak: nemrégiben egy hazai cég azért bocsátotta el az egyik frissdiplomás, próbaidős alkalmazottját, mert a hölgy egész nap a Lovebox partnerkereső portálon lógott. Itt megkönnyítette a cég helyzetét, hogy próbaidő alatt az alkalmazott indoklás nélkül elbocsátható.

A cég kritizálása az interneten ugyancsak érdekes kérdés. Dr. Ormós Zoltán szerint szubjektív véleménynyilvánításért - például adott termék minőségének kritizálása - még senki nem szankcionálható. Ezzel szemben az üzleti titkok - például a cég egy új szolgáltatásának bevezetése, fuzionálása, üzleti terveinek kiszivárogtatása - már bűncselekmény. A cégek számos kellemetlenségnek vehetik elejét, ha már a munkaszerződésbe beépítik, hogy a munkavállaló az internetet a munkavégzéssel kapcsolatos célokra használja - emellett hozzájárul, hogy a látogatott oldalakat, e-mail címeket a vezetők a munkavégzés érdekében időnként monitorozzák.

Takács Gabriella