Állóképesség-mutató (AQ): a hegymászóktól a feladókig

A teljesítőképesség növelésére, az ellenálló-képesség fokozására új módszer jelent meg fél éve a magyar tréningpiacon. Az Egyesült Államokból származó, negyven éves kutatási múltra visszatekintő AQ-módszer lényege, az emberi gondolkodási minták módosíthatók, így döntési vagy konfliktushelyzetben más séma alapján adunk a korábbinál jobb válaszokat. A módszerről Kovács Eszter (képünkön), a Profil Training ügyvezetője beszélt.

Az AQ-t magyarra "Állóképesség-Mutatónak" lehet lefordítani. Elmélet, mérőeszköz és gyakorlati módszer is egyben. Az Egyesült Államokban elterjedt a módszer, Európában Olaszországban, Norvégiában alkalmazzák illetve multinacionális cégek építik be képzéseikbe. Az egyének és szervezetek AQ-ja mérhető, melynek értéke 40-200 pontig terjed. Az emberiség nagy többségének értéke 135-155 pont között mozog.

Módosítható a reflexszerű gondolkozási minta

Negyven éves kutatómunka áll az elmélet mögött, több mint 150 egyetem járult hozzá a módszer tökéletesítéséhez. Lényege: az a felismerés, hogy az emberi viselkedést reflexszerű gondolkozási minták irányítják. Ezek a minták automatikusan bekapcsolnak egy élethelyzetben és értelmezik az adott szituációt, utasításokat adnak, hogyan kell megfelelnünk az adott pillanatban. Ezeknek a feltérképezésével indult el a kutatás. Rájöttek, ezek a gondolkozási minták módosíthatóak, kicserélhetőek és ha ezt sikerül elérni, akkor más válaszokat ad az ember.

Magas AQ-szint: rosszabb úszás után csúcsteljesítmény

Vizsgálatok kimutatták, hogy a reflexszerű gondolat "szuperautópályaként" (hard wired pattern) működik az ember fejében, melyek villámgyorsan értelmezik a helyzetet és ezek felelősek a reakcióért. Az AQ program ezeket a pályákat deríti fel és módosítja. Példa a szuperautópályák hatására:

Úszókat felvittek egy magaslati edzőtáborba, megmérték AQ-jukat, majd időre úsztak egy távot. A kutatók meghamisították a teljesítményüket, rosszabbnak mutatták be a valósnál, és arra kérték őket, még egyszer teljesítsék a távot. Azok, akik alacsony AQ-val rendelkeztek és csalódtak, a második körben rosszabb időt úsztak.

Akik nem fogták fel bajként az első eredményt, utána még jobban teljesítettek. A csapat ezt követően AQ képzésen vett részt és látható volt, hogyan épülnek le azok a szuperautópályák az idegrendszerben, melyek a második körben a teljesítmény visszaesését okozták. A módszernek üzleti vonatkozása is vannak: a nagyon erős piaci verseny kihívásaira a magas AQ-jú cégek sokkal jobban reagálnak. Előfordult már, hogy megbízónk az Assessment Center részeként használta az AQ-tesztet, egy másik cégnél karrier-menedzsment tréning részeként alkalmaztuk az AQ gondolatait.