Karrier női politikusként: lemaradva Európától

Magyarországon az európai országok közül az egyik legnehezebb nőként a politikában karriert befutni. Az EU tagországai közül csak Görögországban alacsonyabb (6 százalék) a női parlamenti képviselők aránya, ami nálunk 9 százalék. 1990 óta a lengyel és a cseh politikában is nőtt a hölgyek száma hasonló szintről indulva, míg nálunk tizenöt éve nincs pozitív változás.

Angela Merkelt (képünkön) várhatóan hamarosan Németország első női kancellárjává választják. Európában ritkaságszámba megy, hogy női politikus ilyen magas pozícióba jusson. Igaz, mindezt gyermek nélkül vitte véghez, így mintát nem nyújthat, miként lehet családos nőként a végrehajtó hatalom csúcsára jutni.

Nő még nem volt a kormányfői poszt közelében

Magyarországon nem volt példa női miniszterelnökre és 1990 óta egy hölgynek sem volt esélye a poszt betöltésére. Ez nagy valószínűséggel a következő években sem lesz másképp.
"Magyarországon a politikusi szakma férfiasnak számít. A társadalom nagy része még nem fogadna el egy női miniszterelnököt", véli Pécsi Diána politológus, a Magyar Nők Szövetségének tanácsadója.
Igaz, egy kisebb hatalmi súllyal járó pozícióban - Szili Katalin révén - női köztársasági elnök-jelöltje lett az országnak, ám a megválasztáshoz szükséges többséget végül nem sikerült maga mögé állítania.

Skandináviában van a legtöbb női politikus

Nőként már a nemzeti parlamentekbe sem könnyű bejutni. Európában arányaiban a legtöbb nő a svéd (45,3 százalék) parlamentben foglal helyet. Utána következnek a norvégok (38), a finnek (37,5), a dánok (37) és a hollandok (36,7). Érdekesség, hogy világviszonylatban a listát Ruanda vezeti, ahol majdnem annyi a női képviselő (48,8) mint a férfi.
Északon pozitív diszkriminációval, kvótákkal segítették a nők törvényhozásba jutását. Svédországban például a parlamenti helyek minimum 40 százalékát női képviselőknek kell elfoglalniuk. Igaz a "nőuralom" megelőzésére a férfiak aránya sem lehet kevesebb 40 százaléknál.

"Sajnos a szocializmusban alkalmazott parlamenti kvóták miatt Magyarországon idegenkednek a döntéshozók hasonló megoldásoktól. Pedig közvetlen kvóta alkalmazásával lehetne áttörést elérni a problémában", véli Pécsi Diána.
Dél-Európa és Kelet-Közép-Európa viszont túlnyomó többségében "férfias" parlamentekkel rendelkezik: az olasz képviselők 12, a görögök 6, a csehek 16, a lettek 20, a magyarok csupán 9 százaléka nő.

Hátul állnak a pártok listáján

A legutóbbi választásokkor az MSZP-nek volt a legtöbb női képviselőjelöltje (23 százalék), míg a Fidesz-MDF közös listáján és jelöltjei körében a legkevesebb (8 százalék). A bekerült jelöltek körében tovább csökkent mindkét arányszám: a szocialista képviselők 13, míg a Fidesz és MDF képviselők 6 százaléka nő. "Mindez azzal magyarázható, hogy a nők egyrészt rosszabb listás helyeket kaptak, másrészt egyéniben a közvélemény a legtöbb esetben a férfi jelöltek felé húz, igaz vannak kivételek is", magyarázta Pécsi Diána.
Érdekesség, hogy Csehországban és Lengyelországban, két másik rendszerváltó országban, az utóbbi tizenöt évben nőtt a női képviselők aránya, míg nálunk "beragadt" a 9-10 százalékos sávban.

Nyugodtabb hangvétel, könnyebb kompromisszumkeresés

"Több női politikus jót tenne a törvényhozói munkának. Nyugodtabb hangvételű és kompromisszumképesebb lenne a képviselői munka, valamint hatékonyabbá válna maga a döntéshozatal is. A nőket érintő speciális problémák nagyobb hangsúlyt kapnának", véli a politológus.
A választási kampányokban a nők, az őket érintő témák mindig megjelennek, mert több női szavazó van mint férfi, ám a voksolás után a győztesek rendszeresen megfeledkeznek róluk. A karriert csináló női politikusok pedig legtöbbször eszközként vetik be a női témákat, majd hatalomba, pozícióba jutva idomulnak a férfiakhoz - fogalmazott Pécsi Diána.

Az Interparlamentáris Unió ranglistája a női képviselők arányáról a nemzeti parlamentekben:
1. Ruanda 48,8 százalék
2. Svédország 45,3
3. Norvégia 38
4. Finnország 37,5
5. Dánia 37
6. Hollandia 36,7
7. Kuba 36
8. Spanyolország 36
9. Costa Rica 35
10. Belgium 34,7
11. Ausztria 33,9
...
100. Magyarország 9,1

(2005. szeptember 30-i állapot)

Karácsony Zoltán