Életkor és nem alapján is szelektál a munkaadók egy része

A hölgyek 15 százalékkal alacsonyabb bruttó órabérrel számolhatnak és jóval ritkábban juthatnak vezető beosztásba férfi kollégáiknál - áll az International Labour Organization (ILO) napokban közzétett jelentésében. A kutatás szerint az álláskeresők leggyakrabban nemük, életkoruk és fogyatékos mivoltuk miatt találkoznak hátrányos megkülönböztetéssel az álláspiacon. A helyzet Magyarországon sem tér el az átlagtól.  

Az elmúlt évben a hazai diszkriminációs esetek 60 százaléka a munkához, álláskereséshez kapcsolódott - tudtuk meg a hazai diszkriminációs esetek kezelésére létrehozott Egyenlő Bánásmód Hatóságtól. "Rengeteg a munka világával kapcsolatos sérelem, ám félő, a hozzánk érkező panaszbejelentés csak a tényleges visszaélés töredékét jelentik" - nyilatkozta Gyarmati Edit. A hatóság főosztályvezetője hozzátette, a problémák zöme a munkaerőfelvételnél kezdődik. "A hatóság által vizsgált esetek azt jelzik, hogy "munkaadók a nem megfelelő korú pályázók, a fogyatékkal élők, a romák felvételét utasítják el leggyakrabban, míg a munkaviszonyban állóknál jellemzően a gyermeket vállaló nőket éri hátrányos megkülönböztetés."

Dr. Gyulavári Tamás, az Egyenlő Bánásmód Hatósági Tanácsadó Testületének tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) konferenciáján arról tájékoztatott: míg 2005-ben 500, 2006-ban közel 600 panaszbejelentés érkezett a hatósághoz, amelyből 36 esetben valóban diszkrimináció történt. A tapasztalatok alapján a munkavállalók érzékenyen reagálnak a hátrányos megkülönböztetésre: az EBH statisztikája alapján "csak" minden 25-30. esetben történt ténylegesen diszkrimináció.

Kisebb cégeknél gyakoribbak a visszaélések

A közintézményeknél jóval kevesebb törvénysértés fordul elő, míg a gazdasági szférában dupla annyi. Az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz hetente átlagosan 20-25 munkaügyi diszkriminációval kapcsolatos bejelentés érkezik -így éves szinten ezernél is több panaszbejelentést kell kivizsgálniuk.
A munkaadók hozzáállása egyes esetekben kifejezetten visszatetszést keltő. Egy magánkórház például önéletrajza alapján megfelelő szakmai tapasztalata ellenére sem alkalmazott egy mindössze 35 éves nőt betegfelvételi ügyintéző pozícióban, mert túlságosan idősnek találta. A kisebb gazdasági társaságok elterjedtebb diszkriminációs gyakorlatát Szabadkai Antal, az Agrár Munkaadói Szövetség főtitkára leginkább azzal magyarázza: számos kisvállalkozó a családja egzisztenciáját kockáztatja, ezért szelektál minden lehetséges módon a munkavállalók közül.

Burkoltan is jelzik, ha nem kérnek valakiből

A munkaadók az idősebb álláskeresők elutasítását többnyire azzal indokolják, valószínűleg nincsenek tisztában a felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel, nem tudnak majd beilleszkedni a huszonévesekből álló, az álláshirdetésekben már-már kissé elcsépeltnek hangzó "fiatalos csapatba" - tudtuk meg egy fejvadásztól.
A fiatalos csapat egyre inkább közhellyé válik az álláshirdetésekben, amelyben a munkaadó burkoltan jelzi, koros álláskereső ne is jelentkezzen. Vannak azonban, akik nem kozmetikáznak és leírják életkori elvárásaikat: Az egyik budapesti bevásárlóközpont mobiltelefonokat árusító üzlete és egy pizzéria kizárólag fiatal munkatársat és diszpécsert keres, egy nagykereskedés ügyintézői és adminisztrációs feladatokra maximum 40, míg egy butik eladói munkára legfeljebb 30 éves dolgozókat alkalmazna - olvasható álláshirdetésekben.

Vezetőkeresés: ne legyen alacsony és fiatal

A névtelenséget kérő fejvadászok, személyzeti tanácsadók tarsolyában is jócskán akadtak zaftos történetek. Egy fejvadásznak például hosszasan kellett győzködnie megbízóját arról: ne álljon el a szakmailag kiváló teljesítményt nyújtó IT- csoportvezető hölgy alkalmazásától, csak azért, mert egészségügyi állapota miatt súlyproblémákkal küszködik.

Sok munkaadó a kereséseknél ahhoz is ragaszkodik, hogy a jelölt ne legyen 50 évnél idősebb, míg vezetői pozíciók esetén 40 évnél fiatalabb. A szakemberek arról is említést tettek: a munkaadók többnyire a legtöbb közép- vagy felsővezetői pozícióban nem szívesen látnak hölgyeket - amennyiben mégis, az ambiciózus nők számára ez minimum 20-25 százalékkal alacsonyabb fizetési kilátásokat jelenthet. A férfi és női fizetések között tátongó szakadék nem csak a vezetői pozíciók sajátossága: a Fővárosi Bíróság az EBH bejelentése alapján a közelmúltban 1,3 millió forintra bírságolt egy munkaadót, mert ugyanazért a szakmunkáért feleannyi bruttó órabért fizetett egy női alkalmazottjának.

Ám egyes munkaadók még a jelentkezők testmagassága alapján is válogatnak. Egy szakmailag kiváló hölgy alkalmatlanságát a kiszemelt informatikai- vezetői pozícióra a megbízó azzal indokolta, apró termete miatt kizárt, hogy vezetőként komolyan vegyék. A munkaadó hajthatatlan maradt, így persze más kapta meg az állást. A nyilvános álláshirdetések sem számítanak kivételnek: egy hirdetési újság a napokban például esztétikus megjelenésű nőt keresett vezetői asszisztensi pozícióra...

Czuglerné Iványi Judit, a Nemzeti ILO Tanács alelnöke úgy látja, a munkaerőtoborzás területén előforduló visszásságoknak már a humánerőforrás szakemberek képzésekor elejét kellene venni, mert gyakran a munkaadói oldal sincs tisztában azzal, mi számít diszkriminációnak.

Azonnal jelentsük, ha diszkriminációt tapasztalunk

Felmerül a kérdés: mi a teendő, ha diszkriminációval találkozunk, jogsérelem ér bennünket az álláskereséskor? Gyarmati Edit azt tanácsolja: semmiképpen ne várjunk hosszú hetekig: forduljunk azonnal az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (telefonszám: 336-7843). Az EBH szakemberei csak így tudják kideríteni teszteléses eljárással, inkognitóban, hogy valóban hátrányos megkülönböztetés történt-e. A felvételi eljárások rekonstruálásával, az adott ügy részletes kivizsgálásával ugyanis nem várhatnak a kiválasztási procedúra végéig - utólag ugyanis kideríthetetlen, mi minden hangzott el a felvételi beszélgetésen. A hátrányos megkülönböztetést a munkaadóknak sem szabadna félvállról vennie: egyedi elbírálás alapján esettől, körülményektől függően 50 ezer-6 millió forintjába is kerülhet a munkáltatónak a diszkriminatív magatartás. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság eddigi fennállása alatt összesen 7 millió forintnyi bírsággal sújtotta a vétkesnek talált munkáltatókat.

Takács Gabriella