A munkavállalók prioritása 2009-re a túlélés, a munkahely megtartása. Infláció feletti béremelésről már a munkavállalói érdekképviseletek is letetettek. Ez olvasható ki az Országos Érdekegyeztető Tanács ülésén történt megegyezéséből. A munkaadók, a munkavállalók és a kormány bruttó 3-5 százalékos béremelési ajánlásban egyezett meg, ami még 3 százalék körüli inflációval számolva is inkább a reálbérek stagnálását vetíti elő.
A válság kiteljesedése előtt még engedékenyebbek voltak a cégvezetők. A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és a Kienbaum tanácsadó cég felmérésében kora ősszel 6,2 százalékos bérfejlesztési tervről nyilatkoztak a cégvezetők, ám úgy tűnik, ezt a válság felülírta.
A jelszó: költségtakarékosság
E trendet erősíti meg Bordás Beáta, a Rubicon Management Consulting ügyvezetője. "A cégek az utóbbi időkben, iparágtól függetlenül a megtakarításra, a kiadások visszafogására teszik a legnagyobb hangsúlyt - még akkor is, ha a helyzetük alapján ez nem is feltétlenül lenne indokolt. Több nagy, főként az autóiparban, az építőiparban érdekelt cég jelezte, leállással, a 13. havi fizetés és a cafeteria-rendszer megvonásával próbál takarékoskodni. A dolgozók így a szokásos, inflációkövető béremelés mellett aligha számíthatnak többre a jövő évben."
Némileg árnyalja a képet Fazekas Zsolt, a HILL International fejvadász cég ügyvezetője: "A gazdasági válság negatív hatásait elsőként a kevéssé kvalifikált dolgozók - gyári munkások, szalagmunkások, kölcsönzött munkaerő - és a vezetők érzik majd a bőrükön. Természetesen különböző mértékben: míg az előbbiek szinte azonnal az elbocsátások áldozatául esnek, utóbbiaknak az eddigieknél valamivel kevesebb juttatással, bónusszal kell majd beérniük."
Ha kérünk, így tegyük
Hozzátette: nekik egyáltalán nem abszurd elképzelés most sem fizetésemelést kérni, hiszen a vállalatok többsége most is a megbízható középrétegre - azaz a jól képzett szakembergárdára épít. Érdemes tehát megpróbálni kérni - persze csak akkor, ha van bennük egészséges merészség, kezdeményezőkészség és elutasítás esetén sem sértődnek meg. "Fontos, mindig konkrét eredményekkel, szakmai ötletekkel is indokolják meg a kérést. Ám ilyenkor sem árt pluszfeladatok vállalását is felajánlani - például munkakör-bővítést, más projektekben való részvételt is. A fizetésemelés kérőjének emellett a szakmai megújulás lehetőségével kapcsolatban sem árt némi lelkesedést mutatnia "- ösztönöz.
Kisebb emelést lehet kiharcolni
Véleményét részben Herczku Mónika, a Karrier Mentor Tanácsadó Iroda vezetője is osztja. "Nem kizárt a béremelés sikeres "kiharcolása"- főként, ha nem a válság által legveszélyeztetettebb területek egyikében - például az autóiparban, az építőiparban, az idegenforgalomban vagy a közigazgatásban - dolgozik a munkavállaló."
Ugyanakkor hozzátette: a béremelés mértéke feltehetően sokkal csekélyebb lesz, mint a gazdasági válság előtti időszakban lehetett volna. Ugyanis míg az utóbbi években egy, a lapjait a bértárgyaláskor jól forgató szakember munkahely-váltáskor, fizetésemelés-kéréskor kis szerencsével akár 20-25 százalékkal magasabb bért is ki tudott magának alkudni, erre most aligha lesz lehetősége. Így átlagosan maximum 10 százalékos, az inflációkövető béremelésen túli emeléssel lesz kénytelen beérni - már ha a főnök egyáltalán nyitott erre a kezdeményezésre.
Aki a válság kezeléséhez hozzájárul
Herczku Mónika szerint a közeljövőben emellett még határozottabb érdekérvényesítő készségre és a cég iránti lojalitásra lesz szüksége a béremelést kérőknek. "Válságidőszakban többet nyom a latban, kinek mennyire kialakult például az ügyfélköre, a kapcsolatrendszere és mennyi energiát fektet ezek ápolására, vagy milyen új ötletekkel áll elő krízisidőszakban az új ügyfelek bevonzására, a cég helyzetének stabilizálására."
Mindent egybevetve a cégvezetőknek a korábbi éveknél könnyebb lesz visszautasítani a béremelési kérést. Válságban ugyanis könnyebb lenyomniuk kellemetlen intézkedéseket a munkavállalók torkán. Ha a munkahelyek megőrzésével indokolják a fizetésemelést, a csapat egyszerűbben meggyőzhető.
Takács Gabriella