Többet árt a cégnek a "doppingoló" dolgozó

A munkahelyi feszültség hatására sok munkavállaló káros stresszoldó szerhez nyúl: alkohollal, cigarettával, esetleg droggal próbálja elviselhetőbbé tenni életét. Segíti a függőség kialakulását, hogy eleinte a stimulánsok előnyei mutatkoznak. Hosszú távon azonban súlyos következményekkel lehet számolni. Milyen szakmák érintettek? Mit lehet tenni a szenvedélybetegekkel?

Németországban hetente vagy naponta közel 1 millió munkavállaló "orvosolja" rendszeresen pótszerekkel, alkohollal vagy droggal a munkahelyi stresszt. Hazánkban nincs hivatalos adat a "doppingoló" dolgozókról. A szenvedélybetegek kezelésére szakosodott addiktológiai szakrendeléseket mindenesetre rendszeresen keresik fel aktív munkavállalók.

A dolgozók gyakran a munka okozta kimerültség, a fokozott terhelés, a stressz kezelése és a társaság igénye miatt nyúlnak alkoholhoz vagy kábítószerhez. Ráadásul a szenvedélybeteg dolgozó a függővé válás útjára lépve eleinte csak előnyét látja a stimulánsok hatásainak - közérzete, hangulata átmenetileg számottevően javul, munkabírása, önbizalma, teljesítménye megnő. Ebben a periódusban általában azt hiszi, ura a helyzetnek. Ez természetesen hosszú távon kivitelezhetetlenné válik. Innen csak idő kérdése a függőség kialakulása és minden a visszájára fordul.

Alkoholproblémával később jönnek, mint droggal

Magyarországon egyelőre nincsen hivatalos adat a vállalatokon belüli szenvedélybetegek számáról, a probléma mégis számos hazai dolgozót érinthet. Mindezt Dr. Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház vezető főorvosa is megerősíti. "Gyakran keresnek fel aktívan dolgozók is kezelés céljából, többnyire alkohol,- és drogproblémáikkal. Nem minden páciens érkezik önszántából. A legtöbb szenvedélybeteg általában főnöki, munkatársi kísérettel, rábeszélésre, esetleg a kilátásba helyezett elbocsátástól tartva jön el kezelésre. Rosszabb esetben mindez akkor következik be, ha már valamilyen munkahelyi balesetet is okozott náluk a függőség" - mondja Funk Sándor. Hozzáteszi: tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a már súlyosan alkoholfüggők gyakran később jutnak el a szakorvoshoz, mint a rendszeresen drogozók. Ennek oka a környezet hozzáállásában, értékítéletében is keresendő.

"Az alkohol- egészségkárosító hatásai ellenére is - legális szer. Annak ellenére, hogy munkahelyeken, köztereken és a közúti közlekedésben tilos a fogyasztása. Mivel az ital társadalmilag elfogadott és gyakran a társasági élet része, gyakran az alkoholproblémákkal küzdő dolgozó környezete is hajlamos szemet hunyni a probléma fölött. Ezt általában azzal indokolják, mindenki iszik valamennyit." A környezet nemtörődömsége persze sokba kerülhet. Egy egyetemi adjunktus munkatársai például közel 15 évig dugták a fejüket a homokba kollégájuk súlyos alkoholproblémái ellenére. Csak a közelmúltban vitték el kezelésre, ami eredményesnek bizonyult: a férfi már több mint két hónapja egy kortyot sem iszik. Viszont rengeteg munkahelyi és egészségügyi kellemetlenséget megspórolhattak volna, ha előbb beavatkoznak az érdekében.

A vendéglátóipar és a média fokozottan érintett lehet

A halogatás másik gyakori oka a szerek közti különbség. Rendszeres alkoholizálást folytatva évtizedekig el lehet vegetálni - persze ha valaki jól titkolja mindezt és kezdetben csak munkaidőn kívül, a hétvégékre időzíti a "filmszakadásos" időszakokat. A drogozás sokkal kockázatosabb. A drogozó munkavállalók többnyire néhány száz forintba kerülő marihuánát, míg a tehetős topmenedzserek a grammonként átlagosan 15 ezer forintba kerülő kokaint részesítik előnyben. A főorvos szerint a vendéglátó, az építő,- és a médiaiparban fokozottan érintettek a dolgozók a munkahelyi drogfogyasztásban. A marihuána-használók körében általában 4-5 év, alkalomszerű fogyasztást követően 2-3 év intenzív használat után alakul ki a totális függőség. A kokainfüggőség kialakulásához már néhány alkalomnyi használat is elegendő. Mindez hosszú távon szív,- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet és szerepet játszhat az infarktus, az agyvérzés és a magas vérnyomás következtében kialakuló betegségek megjelenésében is.

Az alkoholproblémákat könnyebb felismerni, de mi a helyzet a droggal? A főorvos szerint nem árt gyanakodni, ha az addig alapos, megbízható és precíz munkatárs hirtelen sokat hiányzik, betegeskedik, rövid időkre eltűnik a munkanap folyamán és minderre nem tud magyarázatot adni, miközben titokzatos telefonokat bonyolít, túl szűk vagy tág a pupillája, időnként elalszik, vagy nem akar beszélni. Ilyenkor-ha egyértelműen kiderül a fogyasztás ténye - már érdemes a kolléga érdekében szakorvossal konzultálni.

Bár negatív egészségügyi hatásait később fejti ki, szintén gyakori egészségkárosító hatású stresszoldó eszköz a cigaretta. Galgóczi Dóra, az Országos Egészségfejlesztési Intézet munkatársa úgy tájékoztatott: a vállalati szférában tartott tréningek során a munkavállalók gyakran panaszkodnak arról, hogy dohányzással szeretnék levezetni a stresszt, ugyanakkor szívesen leszoknának. Az OEFI jelenleg tréningsorozattal harcol a füstölés ellen. Galgóczi csapatával 8 hetes, 8 alkalmas tréningen próbálja meg felszámolni a füstölgést, kihangsúlyozva: nem a gyógyszeres kezelés, hanem a dohányzás hátterében álló lelki okok feltárása vezethet eredményre. Szintén gyakori, ám ártalmatlan feszültségoldó a dolgozók körében a kávé. Bár sokszor próbálták a kávé káros hatásait bebizonyítani - az addiktológus főorvos szerint ez nem igazolódott be.

Takács Gabriella