A McKinsey globális kutatása szerint a vállalatvezetők 72 százaléka úgy gondolja, hogy sikeresebb az a cég, amelynek vezetésében nők is részt vesznek. Ennek ellenére a cégek többsége még mindig messze van attól, hogy csúcsvezetői körében csökkenjen a férfiak túlsúlya - derül ki az ELTE Társadalomtudományi Karának hírleveléből. A képet valamelyest árnyalja, hogy a női válaszadók esetében ez arány jóval magasabb, 85 százalék, míg a férfiak körében 58 százalék.
A nők előrejutási esélye azoknál a cégeknél könnyebb, ahol a nemi sokszínűséget kiemelt stratégiai célnak tekintik, és ennek érdekében megfelelő intézkedéseket is hoznak. Ilyen lehet például a rugalmas munkaidő biztosítása, a családi és munkahelyi feladatok összeegyeztethetőségét biztosító lépések, illetve mentor programok, amelyek keretében tapasztalt vezetők segítik a vezetői szerepre vágyó női munkavállalókat.
Kevés a női felsővezető
Leginkább az ázsiai-óceániai régióban szerepel kiemelt célként a nők felsővezetésbe segítése. Ebben a térségben a cégek 35 százalékánál szerepel a legfontosabb tíz cél között a nemi sokszínűség. Ugyanez az arány Észak-Amerikában 28, Európában 27, míg Latin-Amerikában 21 százalék. A tavalyi 40 százalékról idén 32 százalékra csökkent azoknak a cégeknek az aránya, világszerte ahol a nők előrejutásának kérdése egyáltalán nem szerepel a vállalati agendában.
A nők és férfiak esélyegyenlőségéről szóló uniós jelentés szerint különösen a felsővezetői pozícióban még mindig sokkal több a férfi az EU-ban, annak ellenére, hogy egyre több nőnek van magas képzettsége. A női vezetők aránya az utóbbi években nem változott, átlagosan 30 százalék, számos tagállamban azonban még ennél is kisebb. A magasan jegyzett vállalatok vezető testületeiben a női igazgatók aránya 3 százalék, míg tíz vállalati testületi tagból egy a nő a tavalyi adatok szerint.
Lemaradásban az új technológiák terén
Az Európai Bizottság jelentése szerint az egyetemi diplomák 60 százalékát a nők szerzik meg az Európai Unióban. A problémát az jelenti, hogy az új technológiák alkalmazásában a nők még mindig lemaradnak a férfiak mögött, és nehezebben kapnak specializáltabb, információ és kommunikációtechnológiához fűződő munkát. A nők elsősorban az elnőiesedett szakmákban dolgoznak, alacsonyabb kategóriájú munkakörökben, kevesebb előmeneteli lehetőséggel. A szakmai és ágazati megosztottság a legtöbb tagállamban az elmúlt években csaknem változatlan maradt, ami arra utal, hogy a női foglalkoztatottság azokban az ágazatokban emelkedett, ahol a nők már eddig is nagyobb számban voltak jelen.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint Magyarországon 2000-től kezdve folyamatosan nő a munkanélküli diplomás nők száma. A nők ugyanis hazánkban is gyakran választanak olyan szakmát, melyekkel különösen nehéz elhelyezkedni. Leginkább az oktatásban és az egészségügyi, szociális ellátás ágazatában meghatározó a nők jelenléte.