Hogyan vehetjük ki a nyári szabadságunkat?

Mennyi szabadságot vehetünk ki egyszerre, mennyiről dönthetünk mi magunk és visszahívhatnak-e a munkaadóink a nyaralás közben dolgozni? Munkajogi kiskáté nyaralóknak az [origo]-tól.

A dolgozónak alapesetben járó fizetett szabadságnapok számát alapvetően a Munka Törvénykönyve határozza meg, csakúgy mint annak felhasználási lehetőségeit. Bár a kivehető napok száma egy-egy munkavállaló esetében 20 és a "végtelen" közt változhat, addig mindenki számára egyöntetűen érvényes szabály, hogy mindössze a szabadsága negyedével rendelkezik, a többit a munkaadója adja ki számára.

Ugyanakkor a munkavállaló védelmében épült be a jogszabályba az az előírás, hogy - ha az alkalmazott máshogy nem kéri - a szabadságot legfeljebb két részletben lehet kiadni, vagyis a legkevesebb, 20 szabadnappal rendelkező fiatalok számára is jár a két hetes nyaralás - természeten a munkáltatóval egyeztetve az időpontot.

Hogy a fennakadások elkerülhetőek legyenek, a munkavállaló 15 nappal, a munkaadó egy hónappal a tervezett szabadság előtt köteles írásban jelezni igényét, szándékát a másik fél felé. Vannak azonban általában előre nem tervezhető - általában szomorú - esetek, amelyeket nem lehet 15 nappal korábban szabadságot kérni; ilyen lehet például egy haláleset a családban vagy egy váratlan beázás, amit sürgősen orvosolni kell. Ilyenkor a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban előzetes bejelentés nélkül is köteles kiadni, ám ez évente legfeljebb három alkalommal ismétlődhet meg. A rendkívüli indokot a dolgozó - amennyiben a munkáltató arra felszólítja - köteles munkába állásakor igazolni.

A szabadság alatti elérhetőseg témakörét nem boncolgatja a Munka Törvénykönyve, ez általában a két fél közötti megállapodás eredménye. Mivel egyes munkakörökben, munkafolyamatoknál a szabadságolt kolléga véleménye nélkül megállna az élet, jogos a munkáltató igénye a telefonos elérhetőséget tekintve, igaz, ezt jeleznie kell a dolgozójának.

A szabadságról visszarendelésre, illetve a már kiadott szabadság visszavonására egyaránt vonatkozik a szabály, hogy csak kivételesen fontos ügyben élhet ezzel a lehetőséggel a munkáltató. Ezzel kapcsolatban nincs határidő, vagyis a munkáltató elvárhatja, hogy azonnal térjen vissza és álljon munkába a dolgozója, ám utóbbinak ezzel kapcsolatos költségeit köteles megtéríteni. (Már befizetett nyaralás kifizetése, repülőjegy, stb.) Külön kategóriába esnek a vészhelyzet elhárítását célzó hazahívások (pl. egy erőműben, bányában), ahol akár rendkívüli felmondással ki is rúghatják az embert, ha nem jön haza, vagy a kérés, megállapodás ellenére nem elérhető.

A törvény ugyan a szabadságos napok 75 százalékának felhasználását a munkaadóra bízza, ám egyben kötelezi is a felhasználásukra. A törvényi szigor miatt az éves rendes szabadság napjainak felhasználását csak kivételesen fontos gazdasági érdek esetén lehet legkésőbb a következő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén pedig június 30-ig elhalasztani. A szabadságot pedig megváltani nem lehet, mindössze felmondás esetén áll fenn az előírás, hogy a fel nem használt szabadságnapokat a munkáltató köteles megfizetni a munkavállalójának időarányosan.

A szabadságolás alapszabályai:

- A dolgozó az éves szabadság 25 százalékával rendelkezik.

- A munkavállalónak 15 nappal a szabadság előtt írásban kell jeleznie szándékát.

- A munkáltatónak egy hónappal korábban kell értesítenie a dolgozót.

- Visszarendelés csak kivételes, rendkívüli esetben lehetséges.

- A szabadságot legfeljebb két részletben lehet kiadni, ha a munkavállaló máshogy nem kéri.

- Próbaidő alatt is jár szabadság, de a kiadásról teljes egészében a munkáltató rendelkezik.