"Havi kétszer jön hozzám takarítónő, alkalmanként 3000 forintot fizetek neki" - mondta el egy név nélkül nyilatkozó, középkorú budapesti nő az [origo]-nak, aki szerint ha ehhez havonta még 1000 forintot kellene fizetnie, az "olyan, mintha hirtelen egy ezressel többet kérne a takarítónő", amit pedig nem tud kifizetni neki. "Bár elvileg megbírságolhatnak érte, de nem hinném, hogy rájön az APEH, hogy foglalkoztatok valakit. Öt éve ugyanaz a takarítónő jár hozzám, eddig sem jelentettem be és soha nem volt ebből semmi baj" - tette hozzá.
A fenti véleménnyel egyetértett az a belbudai, harmincas éveiben járó lakos is, akihez heti egyszer jön takarítónő, alkalmanként 5000 forintért. "Semmi okát nem látom, hogy bejelentsem a takarítőnőmet, ő sem igényli, és kizártnak tartom, hogy az APEH-nek van arra kapacitása, hogy ellenőrízze, ki hol kinek takarít. Ha véletlenül megjelennek az adóellenőrök, majd azt mondjuk, hogy csak besegít" - mondta.
Csütörtökön szavaznak róla
Márpedig a kormány szándéka egyértelműen az, hogy kifehérítse a háztartási munkát, jelenleg ugyanis elenyésző számban vannak bejelentve a bejárónők, a kertészek és a házkörüli mindenesek.
Az országgyűlés csütörtökön szavaz a kormány pénzügyi salátatörvényéről, amelynek egyik eleme rendezi az adórendszeren kívüli foglalkoztatás új szabályozását. Eszerint augusztustól az egyszerű háztartási munkákat végző alkalmazottak munkája után egyik félnek sem kellene adót fizetnie, elég a megbízónak havonta egyszer 1000 forintért regisztrálnia az alkalmazottat. A terv szerint a munkaadó köteles minden hónapban a munka megkezdése előtt bejelenteni az alkalmazottját, telefonon, illetve decembertől akár sms-ben is, a regisztrációs díjat pedig a következő hónap 12-éig kell befizetni átutalással, csekken vagy az APEH ügyfélszolgálatán.
Háztartási munkának csak a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítása számíthat: olyan munkák tartoznak ide, mint a takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, házi tanítás, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás, valamint a háztartásban szükséges kisebb javítások elvégzése.
Hogy néz ez ki a gyakorlatban?
A törvényjavaslat sikere a gyakorlatba ültethetőségen múlik majd, ami a törvény végrehajtásán áll vagy bukik - a részletekről azonban egyelőre semmit sem lehet tudni, ugyanis megkeresésünkre sem a Nemzetgazdasági Minisztérium, sem az APEH nem kívánt nyilatkozni a témában, mondván: a törvény még nincs elfogadva és kihirdetve.
A megvalósítással kapcsolatban azonban vannak kételyei az [origo]-nak nyilatkozó adószakértőnek. "Értelmetlen és abszolút nem időszerű a szabályozás bevezetése" - mondta a háztartási munkák egyszerűsített adóztatásáról Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke, aki szerint képtelenség elvárni, hogy az érintettek bejelentsék az ilyen jellegű foglalkoztatást, elküldjék saját és a bejáró személy adóazonosító számát, majd pedig befizessék, átutalják a havi ezer forintos regisztrációs díjat.
"Nem is hallottam erről"
A javaslat hatásait az is csökkentheti, hogy az érintettekhez egyelőre el sem jutott az életüket a szándékok szerint jelentősen átszabó javaslat tartalma. "Nem is hallottam erről, a könyvelőt kéne megkérdezni" - mondta az [origo]-nak egy egyéni vállalkozóként az interneten is hirdető takarító. "Én azonban irodákat is vállalok, ott mindenképp kell számlát adni, úgyhogy nem hiszem, hogy ez sokat változtat a helyzetemen" - tette hozzá. Egy másik takarító szerint mivel ő minimálbérre van bejelentve egy cégnél, ott fizeti a járulékokat abból, amit takarításból keres, így őt nem is érinti a változás. "Ami a járulékok és adók után megmaradm, az az enyém. Ha jól értem, nekem mindegy, be vagyok-e jelentve vagy sem. Akkor mit izgassam magamat?" - mondta.
Annyit már biztosan lehet tudni, hogy egyéni vállalkozót és vállalkozást ezen a módon nem lehet foglalkoztatni, a törvény csak magánszemélyekre terjedne ki. "Mi van akkor, ha a bejelentés alapján kiderül, hogy a takarító, szakács, vagy kertész másik öt vagy tíz helyen is dolgozik, akkor ő most minek minősül, egyéni vállalkozónak, vagy egyszerű takarítónak?" - tette fel a kérdést Vadász, aki szerint azt is nehéz elképzelni, hogy az APEH egyáltalán kísérletet tegyen a házkörüli munkák ellenőrzésre.
"Az adóellenőr magánházakba nem mehet be csak úgy, ha tetten is ér valakit, hogyan bizonyítja, hogy mióta folyik a nem regisztrált foglalkoztatás, s egyáltalán mennyi büntetés, bírság folyhatna be ebből. Nincs erre az APEH-nek se ideje, se energiája" - mondta, majd hozzátette, hogy szerinte bizonyosan kormányzati kudarc lesz a szabályozás.
A LIGA visszavonatná a "cselédtörvényt"
Hasonlóan borúlátó a javaslattal kapcsolatban a LIGA Szakszervezetek is, amely kifejezetten rossz ötletnek tartja az általa egyszerűen csak cselédtörvénynek nevezett törvényjavaslatot. A munkavállalói szerevezet szerint a törvény lehetővé tenné, hogy mindenféle adó- és járulék befizetése nélkül vállalhassanak egyesek munkát a ház körül, és ezért annak visszavonását is követeli.
Azzal érvelnek, hogy miközben a világ fejlettebb része kiemelten küzd a háztartási alkalmazottak efféle rendszere ellen, addig Magyarország éppen arra készül, hogy munkavállalók jelentős tömegeit hajtsa egy olyan foglalkoztatási forma felé, ahol se egészségbiztosítás, se nyugdíjjárulék, se munkavédelmi ellenőrzés, se szabadnap, se garantált minimálbér nincs.
A LIGA Szakszervezetek úgy véli, a háztartási foglalkoztatás jelen javaslattal történő bevezetése nem fehéríti a gazdaságot, árt a kis- és középvállalkozásoknak, nem hoz létre új munkahelyeket a szó klasszikus értelmében, nem növeli a költségvetés bevételeit, több alapvető jogtól és lehetőségtől fosztja meg a munkavállalót és maximum a statisztikák szépítésére alkalmas.