Jó lenne szieszta a munkahelyen?

Kampányba kezdtek német szakszervezeti vezetők, hogy dél-európai mintára vezessék be a sziesztát a német munkahelyeken. Szerintük a délután beiktatott pihenőidővel a munkavállalók hatékonyabban dolgoznának, kevesebbet hibáznak és egészségüket is óvnák. Miként fogadnának Magyarországon egy hasonló kezdeményezést?

Spanyolországban, Olaszországban és Görögországban a sziesztának történelmi hagyományai vannak. A mediterrán térségben nyaralók számára már megszokott látvány, amint a helyi munkavállalók ebédidőben leteszik a lantot - hogy aztán egy-két óra múlva újult erővel folytathassák a munkanapot az ebédszünettel kombinált pihenő után. A délutáni szunyókálás jótékony hatását kutatások is alátámasztják. A Harvard School of Public Health és az Athéni Orvostudományi Egyetem Görögországban végzett felmérése szerint azon görög munkavállalók körében, akik sziesztáztak délután, 37 százalékkal volt alacsonyabb a koszorúér-megbetegedés miatti a halálozási arány, mint azoknál, akik egyáltalán nem tartottak pihenőt délután.

A német DGFB szakszervezet szerint a pozitív egészségügyi hatások miatt mérlegelni kellene a szieszta lehetőségét, bár a szervezet is tudja, nem mindenhol adott a lehetőség.

Németországban mindenesetre néhány helyen már vannak pozitív példák: a BASF, az Opel és a Lufthansa külön pihenőszobákat alakított ki a dolgozóknak, ahol a munkaközi szünetekben relaxálhatnak. Ez az ötlet Magyarországra is beszivárgott: a Fundamenta Lakáskasszánál és a McDonald's étteremláncnál szintén léteznek hasonló kezdeményezések. Ennek ellenére a magyar vállalatok zöménél nincs ebéd utáni relaxációra lehetőség.

Mit szólnak az ötlethez itthon a munkavállalók és a munkaadók?

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke nem tartaná rossz ötletnek a szieszta bevezetését - feltéve, ha az érintettek megtalálnák az ehhez szükséges, megfelelő jogi kereteket, hiszen a rendszeres szieszta kapcsán szerinte máris az atipikus munkavállalási formákhoz hasonlóról beszélhetünk. Állítása szerint Magyarországon is létezik elszórtan a sziesztához hasonló megszervezése a munkaidőnek.

"Falvakban, kisebb településeken helyenként a mai napig is működik az úgynevezett osztott munkaidő. Sok kisbolt, üzlet tart nyitva reggel 6-tól délelőtt 11-ig, fél 12-ig. Ekkor bezárnak, majd délután 14 óra körül ismét kinyitnak, és nyitva is tartanak az esti órákig." Az ilyen munkaszervezés egyik előnye lehet például, hogy a délben-délután felszabaduló üres órákban akár együtt is ebédelhet a család-még a konzervatív értékrendnek is kedvezhet, ha a családfő vethet egy-egy pillantást ebédidőben a szeretteire.

Zöldmezős munkahelyen már nehezebb

Félő azonban, hogy ez az idillikus munkaszervezés a közlekedés kihívásai és a távolságok miatt legfeljebb a kisebb településeken lenne tartható. "Budapesten vagy bármely más nagyvárosban az "otthon-munkahely" távolsága miatt valószínűleg utazással telne a szieszta ideje-így aztán nem is lenne sok értelme"- összegez.

Ha tovább kellene dolgozni...

"Kánikulában, vagy egy-egy hajtósabb, megterhelőbb periódust követően talán nem is lenne rossz ötlet - de ha arra gondolok, hogy emiatt esetleg pluszban kitolódna a munkaidő, már nem is tetszene annyira"- töprengett a kérdésen az irodavezetőként dolgozó Ildikó.

Meglepően hasonló véleménye van a sziesztázásról a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének is. Pataky Péter elnök szerint az elképzelés elgondolkoztató - de a jelenlegi körülmények között sajnos nem megvalósítható, mert sem az éghajlat, sem az infrastuktúra, sem a jövedelmi viszonyok nem kedveznek neki.

"A mediterrán éghajlatú országokban vált a szieszta a mindennapok részévé. A kontinentális éghajlatú Magyarországon, ahol nyaranta elenyésző ideig tart a kánikula, úgy érzem, nem sok minden indokolja a szieszta bevezetését"- magyarázza.

"Nem árt azt sem szem előtt tartani, hogy a magyar munkavállalók jelentős hányada vállal a munkaidő után valamilyen keresetkiegészítő tevékenységet - valószínűleg egyikük sem venné jó néven, ha a szieszta hatására kieső munkaidő pótlása miatt nem lenne erre lehetőségük" - jegyzi meg Pataky Péter.

A keresetkiegészítés gátja lenne?

Az infrastruktúra hiánya is csak újabb akadályokat gördít a szieszta elé. "Vegyünk például egy zöldmezős beruházást. Abban a helyzetben gyakorlatilag lehetetlen a sziesztához megfelelő körülményeket biztosítani a munkavállalóknak. Így ha a semmi közepén kellene elrendelni, megfelelő felszereltség hiányában, nem lenne a szünet pihentető - csak az idő telne vele."