Milyen egy jó vezető? - sikeres magyar menedzserek a vezetésről

Egy jó vezető magánál okosabb emberekkel veszi körül magát, akikből képes a maximumot kihozni - hangzott el egy budapesti konferencián, amelyen három rutinos vezető osztotta meg tapasztalatait: Felcsuti Péter bankár, Bojár Gábor vállalkozó, és Küllői Péter befektetési szakember, adományozó.

"Legendás vezetők". Ezzel a címmel harangozta be a vezetői fejlesztéssel foglalkozó Flow Csoport csütörtöki konferenciájának egyik programpontját, amelyen hárman vallottak vezetési filozófiájukról: Bojár Gábor, a Graphisoft elnöke, Felcsuti Péter, aki 1989-2010 között volt a Raiffeisen Bank elnök-vezérigazgatója, valamint Küllői Péter egykori befektetési tanácsadó, aki az utóbbi 10 évben a nonprofit szférában aktív, jelenleg daganatos és krónikusan beteg gyermekeket segítő Bátor Tábor Alapítvány elnöke.

Erős hit és egy kis vakság is kell hozzá

"Mindig arra törekedtem, hogy nálam okosabb embereket vegyek fel, akik előrébb tudják vinni a céget" - kezdte Bojár Gábor, aki 1982-ben alapította a Graphisoftot. Egy idő után minden részterület irányítását átadta munkatársainak, végül kilenc évvel ezelőtt a cég operatív vezetését is. Bojár büszke arra, hogy megtalálta azt embert, aki a Graphisoft által fejlesztett 3D-s építészeti tervezőszoftvert (ArchiCAD) a piac harmadik helyéről az elsőre hozta fel. Meglepő mondattal írta körül, ki számára a jó vezető. "Aki nem hagyja, hogy a tények elhomályosítsák az éleslátását." A vállalkozó szerint a vezetéshez "erős hit és egy kis vakság" is kell, ami például egy elemző típusú emberben nincs meg.

"Vezetni jó dolog, erről beszélni azonban borzalmas" - kezdte mondandóját Felcsuti Péter, aki közel három évtizedes bankárkarriert tudhat maga mögött. 1982-ben kerül a Magyar Nemzeti Bankhoz, 1989-ben néhány hónapig segédkezett a Citibank megalapításában, majd a Raiffeisen Bank elődjéhez (Unicbank) igazolt. Raiffeisenes karrierje 21 éven át tartott, tavaly hagyta ott a pénzintézetet. Felcsuti szerint valaki születik erre, más megtanulja, ám kell hozzá alázat, szorgalom. Neki három év kellett ahhoz, hogy úgy érezze, eljutott valahová.

Nem számít, ki mit ír a CV-be

Saját bevallása szerint túl korán - 27 évesen - lett vezető Küllői Péter, aki "learning by doing", tehát élesben, a munkában tanulta meg az irányítás mesterségét. A magyar gazdaság átalakításában a kilencvenes években kulcsszerepet játszó CA IB egyik vezetője volt (Itt dolgozott többek között Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Simor András MNB-elnök, Lantos Csaba, az OTP egykori felsővezetője, Nobilis Kristóf ingatlan- és médiavállalkozó). Sikereinek titkát ő is abban látja, hogy nála okosabb kollégákkal bástyázta körül magát, jókor volt jó helyen, és tehetséges fiatalokat vett fel az egyetemekről. A munkatárs-kiválasztásnál maradva, Küllői nem hisz az önéletrajzokban leírtakban, a nyitottságot, az alázatot keresi, és az életrajzon kívüli forrásból is tájékozódik.

Felcsuti Péter a HR-es szempontok közül a vállalati kultúra szerepét emeli ki. "Ha valaki nem illeszkedik ehhez, lehet bármilyen okos, nem találja meg a számítását. És ellenkezőleg is igaz: a személyiséghez illő céges kultúra a gyengébb képességűeknek szárnyakat adhat. Erre igyekeztem figyelni a munkaerő-felvételnél."

Ki a példakép?

"Sokaktól tanultam, de mindig óvakodtam attól, hogy példaképet válasszak. Magam akartam maradni" - válaszolta az idolt firtató kérdésre Felcsuti Péter. Bojár Gábor gondolkodás nélkül a közelmúltban elhunyt Apple-vezért, Steve Jobsot említette. Hogy miért? "Az erő és a karizma miatt. Képes volt a legjobb emberekkel körülvenni magát, és belőlük a legtöbbet kihozni." Küllői Péter számára David Bell, a Financial Times volt elnöke és Paul Newman egykori filmszínész-vállalkozó a mintaadó, mindkettő hitelességi szempontból. "A befektetési banki szakma is a hitelességről szól. Nehéz ezt felépíteni, és nagyon könnyű elveszíteni" - vont párhuzamot.

A cég egyik erényeként a kölcsönös bizalom légkörét emelte ki Bojár Gábor. "Három alkalommal derült ki, hogy csalás történt, ebből az egyik a kávéfogyasztással kapcsolatban. Ennek ellenére azt mondom, megérte megbízni a kollégákban, mert ez sokkal nagyobb belső tartást adott a vállalatnak, mint amekkora veszteséggel járt."

Amiben hibáztak

"Milyen nagy hibákat követtek el?" - tette fel a kérdést a három menedzsernek a konferencia egyik résztvevője. Bojár Gábor az utódlást emelte ki. "A legokosabb kollégámat szemeltem ki, de rá kellett jönnöm, nem ő kell. Még időben sikerült korrigálni. Másik kudarcos tapasztalat a Graphisoft tőzsdére vitele volt. Ugyan szépen profitáltunk belőle, de tapasztalat híján sikertelenek voltunk más cégek felvásárlásában, ezért is adtam át az operatív vezetést."

Küllői Péter a hibák között egy közép-európai cég tőzsdére vitelét említette. "Azt éreztem, meg kell állítani a folyamatot, aztán hagytam magam sodródni az árral, és persze kudarc lett a vége. Ha erősebb vagyok és magamra hallgatok, ez nem történt volna meg." Felcsuti Péter elmondta, neki az első 15 raiffeisenes évben minden sikerült, az utolsó öt év viszont nehezebb volt. "Néhány nagyobb ügyfelünk elszállt, ami okozott kellemetlen pillanatokat. Aztán az ember önvizsgálatot tart, megerősíti, hogy a korrekt, transzparens döntések ellenére ilyenek az üzletben előfordulhatnak. És a kudarcokból is lehet tanulni."

A csúcson kell abbahagyni?

Bojár Gábor számára az egyik legidegesítőbb közhely a "csúcson kell abbahagyni". Szerinte akkor kell befejezni, ha ezt más jobban tudja csinálni. A Graphisoftnál ez kilenc évvel ezelőtt következett be. A vállalkozó öt évvel ezelőtt kezdett bele egy újabb nagy vállalkozásba, egy informatikai magánegyetem, az Aquincum Institute of Technology (AIT), felépítésébe, amely már üzemel. Nem akar ebből milliárdos vagyonra szert tenni, de azért célja a profitabilitás. "A szoftvermérnökök legnagyobb hiányossága, hogy nem a piacot akarják elkápráztatni, hanem egymást vagy magukat. Be akarom bizonyítani, hogy meg lehet tanítani a természettudományos gondolkodásúakat az üzleti személetmódra."

Karácsony Zoltán