Ilyen alacsony dinamikára a rendelkezésre álló adatok között nem volt példa-olvasható ki Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Ennek megfelelően valószínűleg a rendszerváltás óta a legalacsonyabb lesz az idei bruttó bérnövekedés, amely az utóbbi években tartósan nyolc százalék körül mozgott. Az adatokból az is kiolvasható: kitörtek a korábbi gyakorlatból a munkaadók. Ráadásul az automatikus inflációkövető béremelés egyre többször marad el-áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében.
A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél 2009 első 5 hónapjában bruttó 1,4 százalékos átlagkereset növekedést regisztráltak-nettóban ebből mindössze 1 százaléknyi landolt a dolgozók pénztárcájában. A hazai reálkereset így csaknem 2 százalékkal maradt el az előző évitől. Látványos különbséget mutat a költségvetési, állami szerveknél és a versenyszférában dolgozóknál a bérnövekedés. Míg a közszférások pénztárcája jelentős bércsökkenést volt kénytelen elviselni, a vállalati szektorban dolgozók reálkereset emelkedést könyvelhettek el. A statisztikusok által megvizsgált időszakban (2009. január-május) egyébként 2 millió 667 ezren álltak alkalmazásban. Közülük724 ezren a költségvetési, a versenyszférában 1 856 ezren dolgoztak.