A felvételi beszélgetés Németországban is rövid bevezetővel indul, ami ártalmatlannak és feszültségoldónak tűnik, ám ez is szerves része az alkalmasság mérésének. Már rossz ponttal indul az a jelentkező, aki a "Könnyen idetalált hozzánk?", "Hogy érzi magát?" kérdésre vég nélkül elkezd panaszkodni a közlekedésről, az időjárásról, a napi bajairól. A felvételi beszélgetésen nincsenek véletlen kérdések, információ nélküli válaszok, a legapróbb megjegyzéseknek is van információtartalma.
A bemelegítő szakasz után általában a pályázónak önmagáról kell beszélnie. Horst Sievert karriertanácsadó szerint ez az egyik legnehezebb része az interjúnak, mert röviden, tömören kell összefoglalniuk azokat a képességeiket, melyek hasznot hoznak a munkaadónak és szükségesek az állás betöltéséhez.
Egyre többen tesznek fel kritikus, provokatív kérdéseket
Több karrierszakértő is megjegyezte, hogy egyre több német munkaadó tesz fel provokatív, kritikus kérdéseket. "A munkaadó minél többet akar tudni a pályázókról. Takarékoskodniuk kell, terhelhető kollégákra van szükségük. Így fordulhat elő, hogy a munkavégzés szempontjából lényegtelen dolgokra - például a családtervezésre, a privát életre, a pénzügyi helyzetre - is rákérdeznek. Jogi szempontból a pályázó megtagadhatja ezekre a kérdésekre a választ, ám ezzel valószínűleg az esélyét is elveszti. Ilyen kérdésekre azonban a valóságtól eltérő választ is adhat, nem vonható ezért felelősségre", mondja Verena Rottmann munkajogi szakértő.
Nem ajánlja a füllentést Martina Keller karriertanácsadó, aki szerint vállaljuk fel magunkat, a hazugság egy idő után úgyis kiderül és az sokkal kínosabb. Keller a humor eszközét is javasolja bevetni egy-egy "rázósabb", a munkavégzéshez nem kapcsoló kérdésnél, amivel akár füllentés nélkül is el lehet kendőzni a valóságot.
Alaposabban nézik át a pályázati anyagot
A német HR-munkatársak azt tapasztalják, hogya mostani rosszabb gazdasági helyzetben egy-egy állásra a korábbiakhoz képest többen jelentkeznek, akik közül jó néhányan alternatíva hiányában próbálnak szerencsét. Elisabeth Strack személyzeti tanácsadó például elmondta, hogy sokkal alaposabban tekinti át a pályázat komolyságát, az önéletrajzot, a megadott referenciákat mint korábban. Az interjún pedig különös hangsúlyt helyez a pályázó motivációjára, a szakmai tapasztalatára és közép távú céljaira. Mindezt úgy, hogy ügyel a kellemes hangulatra. Stressz-tesztet csak akkor vet be, ha a munka megkívánja. Például ügyfélszolgálati állásinterjún, amikor a napi munk'ban "problémás" ügyfelekkel is tárgyalni kell.
Nem harc a felvételi interjú
Az álláskeresők számára Stracknak a felkészüléshez hasonló tanácsai vannak, mint magyar kollégáinak. "Gondolják át a céljaikat, erős, gyenge oldalaikat. Az interjún legyenek magabiztosak, lazák. Ne tartsák harcnak a beszélgetést, mert akkor nem nyerhetnek."