Dakhama és munkatársai a denveri gyermekközpontban egérmodellen vizsgálták, hogy az RS-vírusfertőzés hogyan befolyásolja a tüdők asztmatikus érzékenységét. Az eredményeket az American journal of respiratory and critical care medicine c. szaklapban publikálták.
Őszi, téli hónapokban a meghűlések, megfázások gyakori kórokozói az RS-vírusok. A betegség cseppfertőzés útján terjed és gyakran okoz járványos megbetegedést, különösen csecsemőkorban. Egy éves kor alatt az RS-vírusok tekinthetők a hörgőcske- és tüdőgyulladás leggyakoribb korokozóinak. Az RS-vírusokról eddig is ismert volt, hogy fertőzésük igen gyakran jár együtt fulladással és asztmás rohammal. A háttérben meghúzódó mechanizmus azonban mindeddig tisztázatlan volt.
Az RS-vírusokkal szembeni védekezés döntően IgA-típusú ellenanyaggal történik. A denveri kutatók által RS-vírussal megfertőzött egerek azonban rövid időn belül nagy mennyiségű IgE-ellenanyagot is termeltek. Érdekes megfigyelés, hogy a fertőzött egerek által termelt IgE-ellenanyag egészséges egerekbe való fecskendezése az utóbbiakban is fokozza a légutak metacholinra adott válaszát.
A metacholin általánosan használt provokáló anyag az asztma diagnózisában. Az asztmás, gyulladt légutak metacholin belégzésére hörgőgörccsel, következményes fulladással reagálnak. Ezt a fokozott reakciókészséget sikerült RS-vírussal fertőzött egerekben is reprodukálni.
Az eredmény ráirányítja a figyelmet az őszi-téli megfázások és az asztmás betegség kifejlődése, rosszabbodása közti szoros összefüggésre. A hétköznapi ember számára szóló üzenet egyrészt az allergiás, asztmás betegeknek fontos. Ők különösen ügyeljenek a vírusos eredetű fertőzésekre, lehetőség szerint elkerülve azt.
A másik fontos üzenet kezelőorvosok felé: azon betegeknél, akiknél őszi, téli megfázás fulladást, szokottnál erősebb köhögést eredményez, érdemes a szokásos diagnosztikai eljárásokat asztma-kivizsgálással is kiegészíteni.