Felmérés az allergiáról

A londoni Wolfson Intézet munkatársai szerint az allergiások számában az utóbbi időszakban évtizedenként bekövetkezett több mint 4,5 százalékos emelkedésért nem kizárólag a környezetszennyezés tehető felelőssé.

Állításukat alátámasztja, hogy az allergiás reakciók száma egyaránt nőtt mind a szabadban, mind pedig a lakáson belül található allergénekkel szemben. Az allergia egyre szélesebb körben való elterjedése az emberi szervezet érzékenyebbé válásával magyarázható - állítják a kutatók. A hajlam különösen a középkorú lakosság körében jelentkezik, az idősebb generációnál pedig nem az évek száma hoz javulást, hanem szervezetük reagál kevésbé intenzíven az allergénekre.

A kutatók elvetik azokat a korábbi vizsgálatokból származó feltételezéseket is, melyek szerint a gyermekkori fertőzések gyakoriságának csökkenésével a mai generációk immunrendszere fejletlen marad, ezért jelentkezhet náluk túlzott reakció olyan tényezőkre, mint például a különböző növények pollenje. A vizsgálatot végző szakemberek nem találtak összefüggést sem a legjellemzőbb gyermekkori fertőzések, sem a testvérek száma, sem a korán megkezdett bölcsődei élet és az ezekkel járó gyakoribb fertőzöttség, illetve az allergiás reakciók előfordulása közt.

Egy másik lehetséges magyarázat a "higiénia hipotézis", mely szerint az allergiás reakciók nagyobb gyakoriságának oka a környezet túlzott tisztán tartásában, a fertőtlenítőszerek nagymértékű használatában keresendő. A gyermekek kevesebb baktériummal találkoznak otthonukban, ezáltal azok később, nagyobb mennyiségben jobban megterhelik immunrendszerüket. Mindez oda vezethet, hogy a szervezet sok esetben túlzott reakciót produkálhat olyan allergénekre, mint a háziporatka, a különböző pollenek és a macskaszőr. Érdekes jelenség, hogy míg a fejlett országokban rendre csökken a zöldterületek nagysága (így a pollenkoncentráció is), addig a szénanátha - mint az allergiás reakciók legelterjedtebb formája - továbbra is egyre több embernél jelentkezik.

Forrás: British Medical Journal