Ajánlások asztmás gyermekek kezeléséhez pollenszezonban

Megkezdődött a pázsitfüvek virágzása, elindult az igazán allergiás időszak. Ilyenkor a gyakori szénanáthás panaszok mellett különös hangsúlyt kell fektetni a gyermekkori asztma szakszerű kezelésére.

Magyarországon az utóbbi évtizedekben folyamatosan emelkedett az asztmás gyermekek száma, és becslések szerint mára elérte a több százezres nagyságrendet. A gyermekkori asztmás megbetegedés jelentőségét a tüdőket károsító folyamatos gyulladás mellett tovább növeli, hogy a légzési nehezítettség akadályozza a gyermek szabad mozgását, fizikai aktivitását, testi és szellemi fejlődését.

Az asztma megbetegedés kiváltó vagy súlyosbító tényezői között gyakran fedezünk fel valamilyen allergiás folyamatot (pollenallergia, ételallergia, háziporatka-allergia, vegyszerallergia). Gyermekeknél gyakori, hogy az 1-2 évesen ekcémás kisgyerek 3-4 éves korára asztmássá válik.

A tavaszi-nyári időszak a növények virágzásának kora. Ilyenkor a levegőben nagy mennyiségű pollen kering, melyek közül nem egy kifejezetten allergén tulajdonságú. Nem csoda, ha ebben az időszakban jelentősen megemelkedik a szénanáthások, és párhuzamosan az asztmás tünetektől szenvedő betegek száma. Az allergén pollen bejut a légutakba, és gyulladást provokál. A gyulladt légutak nyákot termelnek, összehúzódnak, beszűkülnek. A beteg légzése nehezebbé, zihálóvá, sípolóvá válik. A tünetek igen gyakran a hajnali órákban, illetve testmozgáshoz, párás levegőhöz kapcsolódva jelentkeznek.

A helyes kezelés fontosságára hívják fel a figyelmet a szakorvosok is, akik az eredményes terápia érdekében a következő ajánlásokat tették.

A "nulladik" lépés annak felismerése, mikor szükséges gyermekünkkel orvoshoz fordulni. Mivel a gyermekek különösen fogékonyak mindenféle légúti megbetegedésre (meghűlés, torokgyulladás, nátha, hörghurut), nehéz a szülőnek eldöntenie, mely állapot gyanús asztmára. Legjobb, ha minden elhúzódó légúti tünet, a korábbi megbetegedésektől eltérő kórlefolyás esetén gyermekorvoshoz fordulunk. Ő hallgatózási lelet alapján fel tudja ismerni az asztmára jellemző klinikai jeleket, és szakorvoshoz tud irányítani. A szülő számára is észlelhető lehet néhány figyelmeztető jel: ilyen pl. a hajnalban jelentkező - sokszor ébredést eredményező - légszomj, a mozgás során fellépő köhögés, nehézlégzés; a sípoló kilégzés, a gyakori megfázás és az elhúzódó köhögés.

Az első lépés az asztma megelőzéséhez, diagnosztizálásához és kezeléséhez értő szakember, lehetőleg allergológus felkeresése. Az ő segítségével a szülők rengeteg információt szerezhetnek az asztma kialakulásának okairól, kezelési lehetőségeiről. Ezáltal jobban megértik gyermekük helyzetét, állapotát, valamint azt, hogy ő is élhet teljes életet, egészségesen és boldogan.

A második lépés azon lehetőségek megismerése és elsajátítása, amelyekkel otthonunkban kedvezőbb környezetet alakíthatunk ki gyermekünk számára. A legtöbb asztmás gyermek allergiától is szenved, amely súlyosbítja a tüneteket. Fontos tudnunk, hogy gyermekünk milyen allergiától szenved, és hogyan tudunk allergénektől mentes környezetet biztosítani számára.

A harmadik lépés az orvos útmutatásai és ajánlásai alapján egy pontos napi terv készítése a gyógyszeres kezelésekről. A tüdő működésének rendszeres figyelésére érdemes beszerezni egy ún. áramlási csúcssebességmérő műszert (peak flow meter), mellyel otthonunkban vizsgálhatjuk, hogy milyen gyorsan és mekkora erővel tudja gyermekünk kifújni a levegőt. Használatával meghatározható, hogy szükséges-e a gyógyszeres kezelés megváltoztatása, illetve szükség van-e gyors orvosi ellátásra. A mérőműszer szakorvosi javaslatra (receptre), OEP támogatással hazánkban is beszerezhető gyógyászati segédeszköz boltokban.

Negyedik lépésként, minden esetre felkészülve javasolt egy pontos asztma-akcióterv készíttetése: mit kell tenni, ha gyermekünk állapota hirtelen mégis rosszabbra fordulna. Ez tartalmazza a vészhelyzetben használatos gyógyszerek beadásának módját, illetve azt, hogy mikor lépjünk kapcsolatba orvossal.

Forrás: Budai Allergiaközpont