Örökbefogadás

Az örökbefogadás lényege

Az örökbefogadás az örökbefogadott és az örökbefogadó, valamint annak rokonai viszonylatában családi kapcsolatot létesít. Az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadással megszűnnek az örökbefogadott vér szerinti rokoni kapcsolatai, helyükbe az örökbefogadói rokoni kapcsolatok lépnek, így például az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó vér szerinti gyermekével testvéri kapcsolatba kerül.

Az örökbefogadás hatást gyakorol az örökbefogadott leszármazóira is, függetlenül attól, hogy az örökbefogadáskor léteznek-e, élnek-e vagy sem. Az örökbefogadott gyermekei - akár vér szerinti, akár örökbefogadott gyermekei, unokái, dédunokái - az örökbefogadó unokáinak, dédunokáinak, ükunokáink minősülnek. Az örökbefogadott leszármazói ugyanazt a nevet viselik, mint amelyet az örökbefogadás következtében maga az örökbefogadott visel.

Közös gyermekké fogadás

Az örökbefogadás egyik speciális esete a közös gyermekké fogadás. Erről akkor van szó, ha az örökbefogadottat mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbe fogadta. Az örökbefogadott ilyenkor a házastársak közös gyermekének minősül.

Ugyancsak közös gyermekké fogadásnak minősül, ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét (vér szerinti gyermekét) fogadja örökbe. Az örökbefogadó ebben az esetben a gyermek szülőjének a jogállásába lép, oly módon azonban, hogy az örökbefogadás nem érinti a házastárs vér szerinti szülő jogait. Ha a férj örökbe fogadja felesége vér szerinti gyermekét, a gyermek szüleinek a vér szerinti anyát és az örökbefogadó apát kell tekinteni, míg a vér szerinti apa szülői jogállása az örökbefogadással megszűnik.

Egyedülálló általi örökbefogadás

A családjogi törvény nem tiltja az egyedülálló személy általi örökbefogadást sem. Ha az örökbefogadó egyedülálló személy, akkor is alkalmazandó az általános szabály, azaz, hogy az örökbefogadással az örökbefogadottnak mindkét vér szerinti szülőjével, azok családjával fennálló családi, rokoni kapcsolatai megszűnnek.

Ha a házasságban élő személy egyedül - kvázi egyedülállóként - fogad örökbe gyermeket, ehhez a házastársának a hozzájárulása is szükséges. A hozzájárulás megadásával a házastárs nem válik ugyan örökbefogadóvá, de a nyilatkozat következtében tartási kötelezettsége keletkezik az örökbefogadottal szemben. A tartási kötelezettség azonban nem az örökbefogadáson, hanem a családjog egy másik rendelkezésén alapul, miszerint a házastárs köteles a háztartásában eltartani a vele együttélő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba.

Az örökbefogadás joghatásai

Az örökbefogadott az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép, az örökbefogadó nevét viseli. Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek Így megszűnik a vér szerinti szülőnek a gyermeke feletti szülői felügyeleti joga, a gyermek irányában fennálló tartási kötelezettsége, de a gyermeknek a vér szerinti szülő irányában fennálló esetleges tartási kötelezettsége is). Ha az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe (közös gyermekké fogadás), ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.

Az örökbefogadás folytán az örökbefogadót ugyanolyan tartási kötelezettség terheli, mint a vér szerinti rokonokat. Az örökbe fogadottat ennek következtében az örökbefogadók kötelesek nevelni, gondozni, tartani. A nagykorúvá vált örökbefogadott is köteles az örökbefogadókat rászorultságuk esetén tartani. Az örökbefogadó rokonainak tartási kötelezettsége is azonos a vér szerinti gyermek rokonainak kötelezettségével.

Az örökbefogadottnak az örökbefogadóval és annak rokonaival szemben keletkezik családi kapcsolata, míg a vérszerinti rokoni kapcsolatai megszűnnek. Sajátosan alakul azonban az örökbefogadott öröklési jogi helyzete. Az örökbefogadottnak ugyanis - a titkos örökbefogadást kivéve - kettős öröklési joga van. Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl, de fennmarad az örökbefogadott törvényes öröklési joga vér szerinti rokonai után is.

Ugyanez fordítva azonban nem teljesen igaz. Az örökbefogadott után elsősorban az örökbefogadó, illetve annak rokonai örökölnek. Ezek hiányában - másodsorban - a törvényes örökösök az örökbefogadott vérszerinti rokonai. Amíg tehát egyetlen örökös van az örökbefogadó rokonai közül, addig az örökbefogadott vérszerinti rokonai nem örökölhetnek.

Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között - az örökbefogadás fennállása alatt - nincs törvényes öröklési kapcsolat. (Titkos örökbefogadásnak minősül öröklési szempontból, ha a szülő úgy adja meg az örökbefogadáshoz a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét, személyi adatait nem ismeri.)

Ki lehet örökbefogadó, kit lehet örökbefogadni?

Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására. Jogszabály az örökbefogadás előtti felkészítő tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.

Nem lehet örökbefogadó az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.

Együttesen csak a házastársak (élettársak nem!) fogadhatnak örökbe (közös gyermekké fogadás). Egyedülálló személy által történő örökbefogadás esetén utólag a gyermeket csak a házastársa fogadhatja örökbe.

Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban nincs akadálya a más személy általi örökbefogadásnak, ezzel azonban a korábbi örökbefogadás megszűnik.

Nincs kötelező előírás az örökbefogadó és az örökbefogadott közötti korkülönbségről. A joggyakorlat értelmében azonban, mivel az örökbefogadás szülő és gyermek közötti kapcsolatot létesít, elengedhetetlenül fontos, hogy az örökbefogadó az örökbefogadottnál idősebb legyen. A szülő és a gyermek vonatkozásában a családjogi törvény legalább 16 év korkülönbséget ír elő, amelyet a jogalkalmazók az örökbefogadási ügyekben is irányadónak tekintenek.

Titkos örökbefogadás

Az örökbefogadáshoz a szülő hozzájárulására van szükség, amelyet úgy is megadható, hogy a szülő az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb gyermeket a gyámhivatal elsősorban más személynél, nevelőszülőnél, - vagy ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el. A két hónapos életkort betöltött gyermeket a gyámhivatal tartós nevelésbe veszi, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik.

Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott a szülő titkos hozzájáruló nyilatkozatának az érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

Nincs szükség annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, illetve akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította, az örökbefogadási eljárás ezekben az esetben ugyancsak titkos.

A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha

• a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
• a szülő tartózkodási helyét az új tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, az ennek a felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, feltéve, hogy ezen időszak alatt a szülő a gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.

A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti. Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.

A titkos örökbefogadásról a szülő értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.

Az örökbefogadás engedélyezése

Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi. Az engedélyezésre irányuló eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére indul. A kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalnál kell előterjeszteni.

Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát - egy kivétellel - nem vonhatja vissza. Erre őt minden esetben figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak az egy hónapos gondozást követően engedélyezhető.

Nincs szükség hozzájárulásra, ha a szülő felügyeleti jogát jogerős bírósági ítélettel megszüntették, illetve ha az intézeti nevelt gyermeket a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította. Nem kell az örökbefogadó házastársának a hozzájárulását beszerezni, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, továbbá sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulását beszerezni, ha cselekvőképtelenek, vagy ismeretlen helyen távol vannak.

Külföldre történő örökbefogadás - a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.

Az örökbefogadás iránti engedélykérelem benyújtását követően a gyámhivatal megvizsgálja, hogy becsatolták-e az örökbefogadás engedélyezéséhez szükséges okiratokat, szükség esetén felhívja a feleket a hiánypótlásra. Ezen felül intézkedik a feladatkörébe utalt iratok beszerzése iránt.

Az örökbe fogadni szándékozó személynek csatolnia kell: a 3 hónapnál nem régebbi születési és házassági anyakönyvi kivonatát, a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást, valamint az alkalmasságát tanúsító gyámhivatali határozatot. Az alkalmasságot tanúsító határozat beszerzése végett örökbefogadás előtti eljárást kell lefolytatni. Az örökbefogadás előtti eljárás célja annak megállapítása, hogy az örökbefogadó személyisége és körülményei alapján alkalmas-e gyermek örökbefogadására.

A jogszabályi feltételek fennállása esetén sem lehet az örökbefogadást engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.