Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője kétrészes írásának itt is olvasható első részében arra figyelmeztetett, hogy amennyiben valamely közhasznú vagy kiemelten közhasznú alapítvány nem tett eleget törvényi kötelezettségének, és határidőn belül nem nyújtott be kérelmet a közhasznú jogállás megtartása érdekében, úgy az illetékes törvényszék hivatalból törölte, vagy a jövőben törli a közhasznú jogállást.
Dr. Korim Balázs kiemelte: aggodalomra azonban ilyen esetben sincs ok, hiszen lehetőség van arra, hogy az érintett alapítvány ismételten kérje a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét, amennyiben a vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel.
Nem fűződik végleges jogvesztés hozzá
Abban az esetben pedig, ha a bíróság a benyújtott kérelem és az ahhoz csatolandó - a törvényi követelmények fennállását igazoló – mellékletek alapján ismételten nyilvántartásba veszi az alapítvány közhasznú jogállását, a határidő elmulasztásához fűződő hátrány pusztán annak az időtartamnak a meglétében jelenik majd meg, amíg az alapítvány nem minősült közhasznúnak.
Végleges jogvesztés tehát nem fűződik a 2014. május 31-i határidő elmulasztásához, az ismételten nyilvántartásba vett alapítványok újfent jogosulttá válnak a fentiekben részletezett igazolás kiállítására, ily módon a részükre nyújtott támogatás az annak nyújtójánál – aki azt, a társasági adó bevallásával egyidejűleg, május 31-ig köteles benyújtani - ismét adózás előtti eredményt csökkentő tételként jelenhet meg.
Ezt kell tenniük a mulasztóknak
A törvényi határidőt elmulasztó civil szervezeteknek tehát csupán annyi a dolga, hogy a közhasznúság nyilvántartásba vétele iránt kérelmet terjesztenek elő, az erre szolgáló papír alapú űrlapon – emelte ki dr. Korim Balázs.
A kérelem előterjesztésére alapítványok esetében a kuratórium elnöke vagy az alapító, illetve alapítók jogosultak. Abban az esetben, ha egyidejűleg az alapító okirat módosítására is szükség van a közhasznú jogállás ismételt megszerzése érdekében, hiszen a hatályos alapító okirat az új törvényi rendelkezéseknek már nem felel meg, úgy a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelemmel együtt a változásbejegyzési kérelmet is elő kell terjeszteni, amelyre kizárólag az alapító, illetve alapítók jogosultak.
Az új Ptk. hatályba lépésére és az általa, az alapítványokra vonatkozó szabályozás körében bevezetett változásokra való tekintettel, a módosított alapító okiratnak, immáron az új Ptk. rendelkezéseinek is meg kell felelnie. E körben pedig tekintettel kell lenni a törvény szerkezeti felépítésére, melynek következtében mind a jogi személyekre vonatkozó általános, mind pedig az alapítványokra vonatkozó különös szabályokat figyelembe kell venni.
Annak érdekében, hogy a törvényi feltételek fennállása bizonyítható legyen, a kérelemhez csatolni kell egyebek mellett, az előző két lezárt üzleti év beszámolóját és közhasznúsági mellékletét is ismertette a Kovács Réti Szegheő Ügyvédi Iroda szakértője.
Indokolt a szakmai segítség igénybevétele
Egyértelműen kitűnik, hogy a közhasznú jogállás megszerzésére a hatályos jogszabályi rendelkezések és követelmények betartása mellet azon korábban közhasznú vagy kiemelten közhasznú jogállással rendelkező alapítványoknak is lehetőségük van, amelyek elmulasztották az Ectv. által előírt 2014. május 31-i határidőt.
Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy a közhasznú jogállás megszerzésének törvényi feltételei szigorodtak, így az anyagi feltételek teljesítésén túlmenően, gondos odafigyelést igényel az alapító okirat módosítása és a kötelező mellékletek összeállítása is.
E körben, sok esetben szakmai segítség igénybevétele is indokolt lehet, a mielőbbi megnyugtató eredmény elérése érdekében, hiszen könnyedén, az alapítványnak nyújtott támogatások sorsa múlhat a közhasznú jogállás meglétén – mutatott rá végezetül dr. Korim Balázs.
