Hertha's goalkeeping coach Zsolt Petry (L) monitors both goalies Thomas Kraft and Nils Koerber during Hertha BSC's training kick-off in Berlin, Germany, 28 June 2015. Photo: ANNEGRET HILSE/dpa
Vágólapra másolva!
A magyar futball sztárocskákat nevel, akik nem alázatosak. A fegyelmezett futball, a munka iránti tisztelet nem kerül be a fejekbe. Ezért is van nagyon nehéz dolguk a magyaroknak, amikor olyan helyre kerülnek, mint a Bundesliga – mondta az Origónak adott telefoninterjújában Petry Zsolt. A Bundesligában harmadik helyen álló Hertha kapusedzője örül, hogy Magyarországon sok pénzt fordítanak a labdarúgásra, de úgy véli, hiába épülnek stadionok, ha azok nincsenek megtöltve tartalommal. Nem tartja jó húzásnak, hogy Bernd Storck mellől eltűntek a magyar szakemberek, hiszen ha a német kapitány egyszer elmenne Magyarországról, akkor hatalmas űrt hagyna maga után.
A Hertha a harmadik, tehát Bajnokok Ligája-indulást jelentő helyen szerepel a Bundesligában. Megtartható ez a pozíció? Tavaly is jól szerepeltünk, ami annak is volt köszönhető, hogy a csapat hamar egységessé formálódott, és egy olyan játékstílust alakított ki Dárdai Pali, amely ellen nehéz volt védekezni. Emellett azért is ment jól a Herthának az előző idény első felében, mert a BL- és EL-csapatok nem tudtak a bajnokságban kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtani, hiszen egy időben több fronton kellett helytállniuk. Ezek a riválisok - a Wolfsburg, a Schalke vagy a Mönchengladbach - januártól aztán már nem kaptak annyira komoly terhelést, így a teljesítményeik feljavultak. De idén abban bízik az edzői stáb, hogy stabilabb lesz a csapat tavasszal, és nem 18, hanem 24-25 pontot tudunk majd szerezni. Ennek elégnek kell lennie ahhoz, hogy az első hatba bekerüljünk.
A dobogóban már nem is reménykednek? Hogyne reménykednénk, de tudjuk,
ahhoz, hogy a dobogón maradjunk, a konkurenciának gyengébben kell szerepelnie.
Ráadásul idén bekapcsolódott a harcba a Lipcse, de a Köln is nagyon stabil, így a harmadik hely elérése így nagyon nagy kihívást jelent.
Hat évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy újra hátrányból fordítson meg egy meccset a Hertha. Miért csak most sikerült? Senki nem gondolt erre a Mainz vezetésénél, de ez a végeredmény és az állás megfordítása is mutatja a csapat fejlődését. Tavaly egy ilyen találkozón talán egy döntetlent ki tudtunk volna harcolni, de lehet, hogy kikapunk - akkor még nem állt össze úgy a Hertha, mint most.
Idén nagyon megy a Herthának az Olimpiai Stadionban, miközben arról lehet hallani, hogy a csapat saját stadionba költözhet. Nem sajnálnák elhagyni azt a helyet, ahol idén például csak nyerni tudtak? Messze vagyunk még szerintem a költözéstől, Berlinben nem történnek olyan gyorsan a dolgok, mint ahogy azt egy német várostól várnák az emberek. Biztos, hogy komoly változás lenne egy új helyen játszani, hiszen igazi oroszlánbarlang lett az Olimpiai Stadion. De lehet, ezt a váltást én például meg sem érem Berlinben, olyan sokára fog megtörténni. Közben pedig azt remélem, hogy a csapat idegenben is egyre jobb lesz, jó is lenne már szombaton a Wolfsburg otthonában nyerni, hátha egy ilyen siker feloldaná a rossz beidegződést, és mostantól nem csak Berlinben lennénk verhetetlenek.
Milyen Dárdai Pállal együtt dolgozni? Fiatal edző létére nagyon hamar ráérzett arra, hogy melyek azok a fontos tényezők, amiket egy edzőnek magával kell hoznia ahhoz, hogy sikeres legyen a klub. A kollégáinak szabad kezet ad, bevonja az egész stábot a döntéshozatali mechanizmusba, ez mindenkinek magabiztosságot ad. Ennek eredményeképp létrejött egy nagyon jó kollektíva. Az edzői stáb mellett a szertáros, a masszőr vagy épp a technikai vezető is jó érzéssel megy munkába. Néha persze, a stresszesebb helyzetekben, ha nem mennek megfelelően a dolgok, ő is a fejére koppinthat bárkinek, de ez teljesen normális reakció egy olyan vezetőtől, akin akkora nyomás van, mint rajta.
Milyenek a Hertha kapusai? A futball fejlődésével a kapusok új játékra vannak kényszerítve, erre az én tanítványaim rettentő nyitottak. Nagyon sok olyan dolgot is meg lehet velük értetni, amit más kapus esetleg nem fogadna el, bezárkózna, és azt mondaná, hogy nem szeretne változtatni azon, amit eddig tett a pályafutásában.
A kezdőkapus, Rune Jarstein olyan hóbortos srác, mint a francia színész, Pierre Richard A magas szőke férfi felemás cipőben című filmben.
Iszonyúan szereti, amit csinál, aszkéta módon él, és mindent alárendel a sikereinek. A kapusok munkáját csak rendszerbe kell foglalnom, ezért is nagy élvezet itt dolgozni.
Hogy látja, a Bundesligában éllovas Lipcse kapusa, Gulácsi Péter milyen minőséget képvisel a válogatottól az Eb után visszavonult Király Gáborhoz képest? Petiben már évekkel ezelőtt látni lehetett, hogy egy rettentően jól felkészített kapus. Az MTK-ban Lippai Józsi nevelte ki, és látható, mennyire jó munkát végzett, nem véletlenül vitték ki Petit Liverpoolba. Ha egy kicsit türelmesebb az angol csapat, most ő lenne az első számú kapusa. Amikor Erwin Koeman kapitánykodása idején kapusedző voltam a válogatottnál, már akkor is nagyon tetszett Gulácsi, és úgy éreztem, szint alatti csapat számára a Salzburg. Bebizonyította, hogy nagyon jól tudja játszani azt a fajta aktív, agilis, nem az ötösre leragadó kapusjátékot, amit a mostani futball megkövetel. Nyitott szemléletű, jó gondolkodású, profi srác. Méltán veheti át Király Gabitól a stafétát.
Legutóbb hét különböző nemzetiségű futballista szerepelt a Herthában. Milyen előnye származhat a csapatnak abból, ha amerikai, japán, cseh vagy éppen elefántcsontparti játékosa is van? A futballban, csakúgy, mint az életben, vannak törvények, amelyeket ha fegyelmezetten betartasz, akkor senki nem foglalkozik azzal, hogy honnan jöttél, vagy éppen milyen a bőrszíned. Emellett pedig olyan sajátos képességeik is vannak a légiósoknak, amiket Németországban nagyon jól tudnak használni. Az elefántcsontparti Kalou kis területen kiismerhetetlenül cselez, a cseh Darida maratonfutókat meghazudtoló mennyiségű kilométert fut le egy meccsen, és közben jól olvassa, látja a játékot. Mindenkiben megvan az a kis plusz, amit hozzátesz a játékhoz, ezért is kerültek a német bajnokságba. Közben megvan bennük a fegyelem, a szorgalom, és alázatos a hozzáállásuk. A Herthában szabadon kiélhetik az egyéni képességeiket, ami jót tesz a csapatnak. Akkor nem lenne ez a sokszínűség jó, ha mindenki azt gondolná, hogy azt csinál, amit akar.
A magyar játékos beleillik-e ebbe a gondolatmenetbe? Nehéz, mert minket nem így neveltek otthon. Az a mentalitás, amit Németországban a futballisták elsajátítanak, az sajnos odahaza hiányzik.
Mire gondol? A magyar futball sztárocskákat nevel ki, akik nem alázatosak a munkájukkal szemben. A fegyelmezett futball, a munka iránti tisztelet nem kerül be a fejekbe. Ezért is van nagyon nehéz dolguk a magyaroknak, amikor olyan helyre kerülnek, mint a Bundesliga. Nehezen tudnak beilleszkedni, mert nincsenek felkészítve erre a szemléletre. Tizennégy-tizenhat éves korig még tudják tartani a színvonalat, de lépésről lépésre nő a különbség.
Nem véletlen, hogy nincs is most olyan magyar labdarúgó, aki úgy nagyon döngetné a Bundesliga kapuját.
Huszti Szabolcs már régóta itt szerepel, Gulácsi Péter a Liverpoolban pallérozódott, majd a Salzburgból került ide. Komoly változásokra van szükség a magyar futballban, értem ezalatt, hogy akiket jó képességekkel áldott meg a sors, azoknak alázattal, fegyelmezetten, tisztelettel kellene ezt a fajta szemléletet megismerniük, már gyermekkortól kezdve.
Gondolt-e most arra, hogy Dzsudzsák Balázs éppen hasonló tulajdonságok hiánya miatt nem igazolt a Herthába? Az ő megszerzésére tavaly volt esély, és jó vége lett volna a történetének, ha már a felkészülésünk elején Berlinbe igazol. Ez esetben Pali fel tudta volna hozni a megfelelő szintre, a Bundesliga ugyanis fizikailag rettentő sokat vár el egy játékostól. Stabil Hertha-futballista lehetett volna Balázsból, de nála más dolgok játszottak talán szerepet. Anyagilag nem nagyon tudott a klubbal megegyezni, emiatt nem jöhetett létre az átigazolása.
Pályaív
Petry Zsolt 1966. szeptember 23-án született Budapesten. Első klubja az MTK volt, ahol 1985 és 1987 között szerepelt. Innen előbb a Videotonba, majd a Honvédba igazolt. Első külföldi klubja a belga Gent volt, ahol négy éven át védett. Egy törökországi kitérő (Genclerbirligi) után visszatért Belgiumba, a Charleroi szerződtette. Egy szezonnal később a Feyenoord játékosa lett, az 1998–1999-es szezont pedig az Eintracht Frankfurtban kezdte meg. 1999-ben egy évig a nevelőklubjában, az MTK-ban szerepelt, majd a finn Kotkanban védett. A 2001–2002-es szezon első felében a Dunaferr SE játékosa volt, aztán a német SC Paderborn 07 kapuját védte 2004-ig. 1984-ben ifi Eb-t nyert a magyar korosztályos válogatottban. A felnőtt válogatottban 1988-1996 között 38 mérkőzésen szerepelt. 1990-ben az év magyar labdarúgójának választották, egy évre rá szerepelt a világválogatottban is. 2004-ben kezdett edzősködni Paderbornban, majd 2009 és 2015 között a Hoffenheimnél dolgozott. 2008. május 15-én csatlakozott Erwin Koeman szövetségi kapitány stábjához. 2015 óta a Hertha kapusedzője, Dárdai Pál hívására igazolt Berlinbe.
Mindeközben a magyar válogatott épp egy német edző, Bernd Storck vezérletével jutott ki az Eb-re, 44 év szünet után. Ezek szerint lehet, hogy nem is véletlen egybeesés Storck és a csapat mostani egymásra találása? Biztos, hogy neki is része van a sikerben, de 90 százalékban Pali tette le az alapjait a kijutásnak. Az Eb-n aztán dicséretesen szerepelt, köszönhetően annak, hogy kipihent csapattal, négy-öt hét felkészülés után vághatott neki a tornának. De nem is feltétlenül a felnőttválogatott az, amelynél új szakemberekre lenne szükség.
Hanem? Sokkal inkább az utánpótlást kellene velük megerősíteni. Sajnos nem jutnak el a jó bajnokságokba a fiatal magyar játékosok olyan számban, mint a cseh, a román, a szerb vagy a lengyel futballisták. A magyar szakemberek az ide érkező külföldi utánpótlásedzők mellett kiképezhetnék magukat, és öt-nyolc év alatt elérhetnék a megfelelő tudást.
Pontosan milyen külföldi edzők mellett kellene ön szerint fejlődniük a magyar edzőknek? A követendő út az lenne, hogy az európai élfutballból érkező szakembergárdát kell bevinni az otthoni utánpótlás-nevelésbe. Mellettük dolgozhatnának a tanulni vágyó, ambiciózus, fiatal vagy éppenséggel idős magyar edzők. Ha ez nem történik meg, akkor marad a toldozás-foltozás.
Nyáron Bernd Storckkal sikerült az Eb-n pár meccsen jól szerepelni, de most újra a régi hétköznapokat éljük meg.
A magyar légiósok nem játszanak a klubjaikban, vagy ha igen, akkor nem olyan helyen, ahol nemzetközi szinten komoly teljesítményt kellene mutatniuk. Ahhoz, hogy a portugálok, belgák, spanyolok, svájciak ellen sikerrel felvehessük a harcot, hét közben is magas szinten kell edzeni, hétvégén pedig erős meccseken kell szerepelni. Mert ha nem, akkor majd újra mondhatjuk, hogy kikaptunk, mert az utolsó percben Valentin Stocker (a Hertha játékosa - a szerk.) berúgta.
Azt mondja, nem véletlenül nyert Stocker góljával Svájc 3-2-re az őszi, magyarok elleni vb-selejtezőn? Persze hogy nem, az egyik dolog a következménye a másiknak.
A magyar futballisták 60-70 percnyi játékra vannak felkészítve, utána az agy oxigénellátása, a koncentrálás gyengül,
egy-két méterrel lekésnek, és nem tudják megcsinálni, hogy ne a Stocker álljon ott, hanem ők.
Külföldi szakemberekről beszél. Bernd Storck hozott németeket a hazai labdarúgásba. Amikor a külföldi edzők Magyarországra csábításáról beszél, nem erre gondol? Bernd Storck kirakott mindenkit, és csak német embereket vitt Magyarországra. A külföldi edző idehozatalának a célja a tudásának, tapasztalatának átadása lenne a magyar kollégák számára, és velük karöltve, szorosan együtt dolgozva lehetne a magyar futball fejlődését előrevinni. Ez az együttműködés azért lenne fontos, mert ha Storck egyszer elmegy, ugyanúgy hatalmas űrt hagyna maga után, mint az eddigi külföldi kapitányok.
Dárdai Pál a Bundesligában szocializálódott magyar edző. Amikor őt kinevezték, az egykori 50-szeres válogatott Bognár György azt mondta, szembeköpték a magyar edzői társadalmat. Egyetértett vele? Ha megnézzük, hol és milyen szinten dolgozik a többi magyar edző, láthatjuk, hogy óvatosan kell bánnunk az ilyen véleményekkel. Gyurikával jóban vagyok, nagyon aranyos fiú, az MTK-ban mindig szép szeműnek neveztem. De neki is tudnia kell, hogy a szakemberek minősítésével öngólt lehet rúgni. Otthon sajnos megállt az idő. Tiszteletem a kormánynak, hogy ennyi pénzt beleáldoz a futballba, de csak a stadionépítésektől nem lesz jobb az utánpótlásunk. Szép dolog egy új aréna, de meg kell tölteni szakmai tartalommal.
El tudja képzelni, hogy egyszer akár Dárdai Pállal, akár egyedül Magyarországra jöjjön dolgozni? Pár évig még biztosan Berlinben szeretnék maradni, mert nagyon nagy örömöt szerez számomra az itteni munka. Egyszer biztos, hogy segítenék, csak az a baj, hogy az ember hamar falakba ütközik. A futballról alkotott gondolkodásunknak alapvetően meg kell változnia. Nézzük meg, mit értünk el, hol tartunk, és mit kell tenni ahhoz, hogy az állóvízből kimozduljunk! De itt megáll a történet, a taopénzekből minden kis egyesület megveszi a labdát, a felszerelést, kap új pályát, de a gyerekek nevelése, a rendszerbe illesztése elmarad. Én azt javasolnám, hogy a támogatást arra is fel lehessen használni - ki tudja, talán fel is lehet -, hogy az edzők külföldön képezhessék magukat. Nem muszáj a fejlődés érdekében csak a külföldön sokat látott magyar szakemberek bevonása, mert otthon is találni ambiciózus, előrelépni vágyó kollégákat. Egyszerűen jó szakmai kapcsolatot kell kialakítanunk Európa azon részével, ahol jól működik a futball. Az említett magyar szakembereket kell kiküldeni, felkészíteni, továbbképezni.
Az Eb-n elért kis részeredménytől pedig nem szabad megszédülni, hiszen ez szinte bármelyik országgal megtörténhet.
A lényeg, hogy a legalsó szinten legyen szakmai munka, és akkor az Eb-siker később is megismétlődhet majd.