Bár meglehetősen távol áll tőlem ez a világ, a Laguna valamiért mindig tetszegetett. Főleg azzal a szép nagy, "ezerküllős" felnivel. Úgy általában soha nem tartottam izgalmas, vonzó autónak, mesze nem álmodoztam róla, de ha láttam az utcán, meg-megeresztettem egy-egy félmosolyt. Igen, a kombik, a Grandtourok felé is.
És most itt ez a valamelyest formailag és tartalmilag is módosított változat, mielőtt még 2007-ben érkezne a minden porcikájában új modell. És ez a Laguna, ez a fészliftes, ez nekem bejön. Marketingközeli szavak ezek, de igenis letisztult, felnőttebb, minőségibb. Hogy vesztett volna egyéniségéből, egyediségéből, karakteréből? Abszolút megítélés kérdése.
Mondjuk azt a jelentőségteljes megfigyelést kell, hogy megosszam a tisztelt olvasóval, amely szerint nálam alapból előnyt élvez egy új autó a korábbihoz képest. Amint meglátom az újat, azonnal veszít fényéből a régi, hiába nézett ki remekül, hiába (volt) jó, mit jó, parádés kocsi, de. Világunk rohanó, a társadalom fogyasztói, értékítéletünk gyurma - tisztelet a kivételnek.
A szokásos közhelyparádét ezennel berekeszteném, még annyit, hogy úgy látszik hát, ideális alanya vagyok a gépezetnek. De legalábbis volnék. Mert mindent azért csak nem kajálok befelé, azt hiszem. De hol is tartottunk? Valahol ott, hogy az új Laguna szebb és jobb az előzőnél, de feltétlen újabb.
Ám, még mielőtt belekezdenénk az elemezgetésébe, régi tartozásomat is némileg letudva had' számolok be arról, hogy volt már szerencsém egy Lagunához, még a korábbi kasztnishoz. Háromezres benzinmotor, automata váltó. 210 lóerő, 285 Nm nyomaték, százon 8,1 alatt, a vége 235 km/h. Inkább nagyautós, mint közepes, az erőforrásnak hála problémamentes menetteljeítmények, sőt. Gyönyörű V6-os hang, kényelmes száguldás, talán a fogyasztás nem baráti, kábé 14-15 liter. Tessék nézni róla pár képet!
És akkor elérkeztünk a 2005-ös verzióhoz. Koncz kolléga volt a bemutatón, hasra nem esett, de. Hamar letudtuk, megbeszéltük, hogy a Renault Laguna egy nagyon jó kocsi, aztán rá öt percre elfelejtettük. A tesztpéldány meg jött, láttuk, és meggyőzött. A legerősebb dízellel kaptuk, automata váltóval, illetve Initiale csúcsfelszereltséggel.
És megváltoztatott - egy pár nap erejéig. Ha valaki a kis kasztni, nagy motor fiatalos bűvkörében tengeti napjait, aztán becsüccsen egy ilyen autóba, hát az elején csak csóválja a fejét, nem érti, mi van, már-már unatkozik, nem szép szavakat is kienged foga kerítésén. Mígnem hamarost észreveszi a méretesebb kocsi előnyeit, szépségeit, élvezni kezdi kényelmi arzenálját, simul és idomul, megszokik és szeret.
Azt, hogy Laguna, azt azért leolvashatjuk, még jó. Esküszöm, eljön az az idő, amikor az emberek olyan ostobák, lusták lesznek, hogy majd olvasni sem nagyon akarnak és tudnak, és akkor lesz az embléma, a jel (vissza az őskorba), az autó pedig az x méteres környezetében y nyelven feltett Ez milyen kocsi? kérdést jól megválaszolja maga (fényes jövő). Hello, én egy Renault Laguna vagyok. A továbbfejlesztett, extrás verzió azt is közli, mennyi van beleírva, meg ilyenek. Persze, nem egyedi az eset, ugye. De akkor is.