Monstre nyári, koraőszi BMW-tesztturnénk voltaképp úttörőjeként járt nálunk a ráncfelvarrt hetes - háromezres dízelmotorral. Hogy akkor miért csak a parádés 320d és a kábé tökéletes 535d után jelentkezünk tapasztalatainkkal? Nem tudom, így alakult, nyilván, hogy növekvő sorrendileg. (Felkészül: 645 Ci Cabrio, X5 4.8iS, Mini Cooper S Cabrio...) Tovább gazdagítva a kínálatot, egyben jelezve, mennyire is nyomul a méltán népszerű márka: Autó-Motoros kollégáink pedig - többek között - a 750i változatot próbálták. Meg az X3-at kettőfeles benzinessel, az X5-öt a hármas dízellel. Ésatöbbi.
Na, ezek után gyorsan tisztázzuk, hogy akármilyen hihetetlen is, legalábbis nekem az, a 730d bizony belépőmodell. A legolcsóbb hetes. Fapados. Alapára 18,5 millió forint. Soros hathengeres turbódízel erőforrása pedig 231 lóerős (maximális teljesítményleadás 4100-as fordulaton), nyomatékcsúcsa meg 520 Nm (2000 és 2750 között). Ééérted, 520 Nm! Végsebessége majd' 240 km/h, a százas sprintet 8 másodperc alatt tudja. Gyári átlagfogyasztása 8,2 l.
Hát ilyen egy alapmodell, egy csóró kis luxuslimuzin a bajoroknál. Dízelből, akinek ez kevés, ott a 745d, és már csak a tán két legfontosabb adatot emelném ki: 700 (hétszáz, hetesszáz) Nm, 25 millió pénz. A beugró benzines, a 730i meg félmillióval drágább tesztalanyunknál, menetteljesítményük a számok szerint igen hasonló. A csúcson pedig ott figyel a 760Li a maga tucatnyi hengerével, 445 lovával, 5,5 szekundumos gyorsulásával, 34 milliónál is kövérebb alapárával. De ha már belekeveredett ez az L betű, azt is rendezzük le, hogy a nyújtott verziókért úgy egymillióval kell többet leszurkolni.
És ezért 14 centit adnak tengelytávilag, illetve összhosszban, de itten akkor már kanyarodjunk végre a 730d-hez: ez a kocsi fejétől a farkáig bő ötméteres, jól megnőtt. És két tonna az önsúlya őnagyságának. Prémium, luxus, limuzin. Mindezzel együtt szemre igenis arányos, a frissítés, a dizájnilag enyhe visszalépés pedig kifejezetten remekül áll neki. A 2001-ben bemutatott előd Bangle-féle "furcsasága" után a szemek már nem táskásak, a csomagtérfedél már nem lépcsős - tisztább, szárazabb. Más, hogy olyan sikeres lett az a "radikális" hetes, mint még soha se nem.
Több és nagyobb képért tessék klikkelni!
Szép, tekintélyt parancsoló, méltóságteljes az autó. Mesések a kerekek - a tesztautó 19-es felniken vasalta az utat. Nem vagyok krómpárti, de nekem bejön a hátsó kis csík, kell oda, ennyi kell, ez az ember érzése. Amúgy meg összességében az, közelítve a nagyvashoz, hogy igen, a BMW-nek nem véletlenül vagyon az a presztízse, ami vagyon, és, hogy szükséges hozzá, birtoklásához egy kisebb (nagyobb) vagyon, na ja - egyik Bömbölő sem az, de a hetes aztán végképp nem az olcsójánosok szekere.
Ha valakinek nem önerőből, kedvtelésből, szeretetből, miegymásból telik és van egy ilyen limuzinja, hát akkor nyilván politikus vagy egy komolyabb cég nem középvezetője. És akkor neki biztosan jó, már ha számít ez bármit is egy olyan fontos vagyok, meg olyan gazdag vagyok állatfajnál, aki le sem hajol egy húszezresért, mert azt hallotta a klubban, hogy bilgéc sem nem teszi, hisz' addig a sokszorosát keresi, meg hasonló baromságok.
Na mindegy. Az egyszeri tesztelő örül, hogy nekije nincsen hetes BMW-je, nem befolyásosan hülye, fölöslegesen tehetős, beképzelt, rátarti majom, mély tisztelet a kivételnek, csak szerencsés, mert ingyen kipróbálhatja, elképzelheti, hogy.