A helyszín Vanyarc, pontosabban Vanyarc és Szirák között, éppen "kint" Pest megyéből, Nógrádban. Az időpont augusztus közepe, csütörtök, a Budapest-rali előtti. Tesztre vagyunk hivatalosak, megnézni, hogyan is készül a versenyre a hétszeres abszolút magyar bajnok ifj. Tóth János. Janika. Navigátora, Bahor Bea most nem ül az oldalán, a jobb egybe olyan szerencsések huppanhatnak, mint például jómagam. Nem, nem kell diktálni az itinert, szerintem amúgy ezerből, ha egy képes ilyesmire...
És tényleg kevés olyan van, ami egy műkedvelő ralibarátnak felemelőbb lenne annál, mint közel versenytempóban pislogni az egyik legjobb mellett, az egyik legjobb autóban. Előbbihez annyit, hogy Janika raklapnyi elsősége magáért beszél, utóbbihoz meg, hogy a Peugeot 307 WRC a jelenleg elérhető technikák krémjébe tartozik. Így aktív differenciálművek meg úgy több mint 300 LE és 600 Nm, ehhez 1,2 tonna a tömeg, összkerék, félelmetes.
Kívülről az jön le, hogy egy WRC (World Rally Car) szanaszét matricázott, lapos, széles, a rajtnál tiszta, picivel később koszos, törött, húzott, hangos, durrog, csattog, fütyül, eléggé gyors, sokat megy keresztbe, mikor az átlagember már rég fékezne, és sokkal kisebb sebességről, akkor ezek a szörnyek még gyorsítanak, nem normális, és valóban nem az.
Olyan erők dolgoznak, hogy az kábé leírhatatlan. A gyorsulás disznó. A 307 WRC kormányváltós, 5 sebességes, kuplung nagyjából csak induláshoz kell. Pang, pang, paang, paaang..., és 200-zal száguldunk. De nem is a vége az érdekes, az csak hosszú egyenesekkel tarkított pályán számít (max. 220 körül alakulhat). A rali a kanyarokról (is) szól. Amelyeknek a feléből egyenest varázsol egy WRC, tökmindegy, min, megy át mindenen, stabil marad (értő pilóta kezei közt), a kormányon túl gázzal terelgethető, a kézifék csak szűk fordulókban (vagy vészhelyzetben) kell.
Szóval pang, paang meg ilyenek, a váltási idő fülre tizedmásodperc alatti, egy-egy kapcsolás újabb és újabb hátbavágás, ülésbepréselés. És a fék még sokkal brutálisabb. Gyomorbarugdosó, szemgolyó-kilökő. Ez így elég rosszul hangzik, pedig milyen isteni... Kanyarban azt gondolja az ember, ha nem lenne bekötve, tízmétereket repülne kifelé magatehetetlenül, a csikicsukikat meg tán hullámvasút-párhuzammal lehet érzékeltetni.
Tényleg, hullámvasúton kábé mindenki ült már: na, ez olyan, csak nem sínen, hanem autóban, négy kerék az aszfalton (vagy murván), és ennyi. A szűk utak mentén fák, árok, kövek, szakadék, miegymás, legrosszabb esetben nézők. És sietni kell, minél rövidebb idő alatt elérni a célt. Hát így. Különben meg a belsőkamerás felvételek segítenek, bár most már tapasztalatból mondom: ezt aztán végképp ki kell próbálni, muszáj átélni, hogy.
De, simán rosszul lehet egy raliautóban az érzékeny gyomrú. Mint a repülőn, a hullámvasúton, hajón, akár utcai autóban is jobb oldalon, hátul. Nem kell vele foglalkozni. Csak élvezni. És hitetlenkedni egy életen át - hogy a francba képes erre az ember? Egyrészt, hogy kitalálja, megcsinálja, másrészt, hogy kezelje, legyőzze, győzzön vele.
Jogos a felvetés: mit áradozik ez itten, nem az lenne a paradicsom, ha vezethetne is egy WRC-t? Naná, nyilván. Meg kéne tanulni. Heteket, hónapokat tölteni vele. Bankot rabolni hozzá. Többet. Mert igen, mindent félrétéve semmi más a rali, mint pénz, pénz és pénz. Ez a 307-es Peugeot mennyi lehet, 150 millió? Több? Nincs annyi? Mindegy. És a megannyi alkatrész. Gumi, üzemanyag, jaj, hagyjuk.
Bekötöztek, elindultunk fölfelé, Jani megrángatja, melegíti. Felcsavarja etapról versenyre, éljen a power, és tessék. Istentelen könnyedén megyünk, előttem a kilométeróra, egy bal-jobb-balban egy híján megvan a kétszáz, ötödik teli. De a rögtönzött gumilassító is negyedikes, ész megáll, mennyire nyomatékos. Felértünk, forduló persze kézivel, vissza. Kérdi, minden rendben-e. A legnagyobb rendben, nyomd. Huh, lefelé még viccesebb.
Már gurulunk, elkönyvelem magamban, hogy másodjára is megadatott, hogy WRC-ben, csak ez gyorsabbnak tűnt az elsőnél. Akkor Tagai Tamás vitt Skoda Octaviával. Van a két autó közt némi különbség. És megint kesergek, jó, jó, de kár, hogy ilyen rövid (2-3 perc), de legnagyobb meglepetésemre ismét fordulunk, és jön a második menet.
Kicsit alulkormányzott a kocsi, tolja az orrát kifelé. Jani csóválja is a fejét rendesen, az autó feneke meg a lassítóból kifelé az árok szélén táncol, semmi baj. Gumi. Már figyelem az apróbb mozdulatokat, a korrigálásokat, látom és várom a kanyarokat, már legbelül érzem, ahogy négy kerékkel csúszunk, vigyorognom kell. Arra jutok közben, hogy egy reptér aszfalttengerén merném vezetni, máshol nem nagyon.
És még egyet megyünk, egy harmadikat, annak a második fele visszahűtős. Engem is kéne, ver a víz. Remeg a kezem, a hangom is. Kérdik, milyen volt, milyen lett volna, szenzációs. Máskor murván is belekóstolnék, köszönöm. Aztán még meglessük, hogy tüsténkedik a francia szerelőcsapat, cserélik, amit cseréni kell, beállítást változtatnak, megbeszélik a pilótával, mit és hogy szeretne, számítógépen értékelik az adatokat, profizmus van.
Meg az, hogy érkezik Oroszlán Szonja színésznő, és igazából esze ágában sincs 1007-eséből WRC-be ülni. Fél, tart a sebességtől. Érthető. De meggyőzik, bevállalja, s hogy milyen volt? "Nem kevés unszolás után mentem bele, hogy beülök Janika mellé, mert nagyon félek a sebességtől" - mondta Oroszlán Szonja. "A közúton is sikoltozni szoktam, ha valaki gyorsabban vezet annál, mint amit én még biztonságosnak érzek. De azért úgy gondoltam: muszáj megnézni, hogy mit nem fogok csinálni soha többet. Nagyon izgalmas volt, a kanyarokban meg sokszor ijesztő, néha azt hittem: na, ide már biztosan nem fogunk befordulni. De sikerült, és megbizonyosodtam arról, hogy Jani tényleg a legjobb ebben. Meg bátor is, és olyannak tűnik, aki nem követ el hibákat. Az egészben az volt a legizgalmasabb, hogy sohasem mentem még ilyen gyorsan autóval, és ez hatalmas élményt jelentett."
A BSA egyébként teljesen újonnan összerakott Peugeot 307 WRC-t hozott a magyar bajnoknak. Azt ugyanis, amivel eddig versenyzett, összetörték egy nemzetközi viadalon. "Jó volt vele menni egy kicsit, mert most még mindene új, meg kellett nézni, hogy működik-e, ráadásul a lehető legjobb beállításra is muszáj volt rátalálnunk."
Végezetül még annyit, hogy a teszt alatt mindenki folyton arról beszélt, a Budapest-ralin meglehet a címvédés, összejöhet a nyolcadik abszolút elsőség, és akkor a szezonzáró, mecseki meccsen már nem is kell indulni. Ez volt a terv. Aztán egy műszaki hiba, kiesés, és a nagy rivális, a Ford Focus WRC-t hajtó Benik Balázs sikere azt hozta, hogy szeptember közepén az utolsó méterekig nyílt lehet a csata. Nézők tízezrei nyertek.