Rekordszámú, körülbelül tizenkétezer motor és tizenhatezer motoros gyűlt össze szeptember 9-én Budapesten, a lezárt Dózsa György úton, hogy tiltakozzon a nyáron elfogadott, hétköznapi nevén teljesítményadóként emlegetett, lényegében új adónem ellen. A szervezők mintegy három- és négyezer közé várták a megjelenő demonstrálók számát.
A többször módosított, A gépjárműadóról szóló 1992. évi LXXXII. törvény újabb módosítása kapcsán korábban hírt adtunk arról, hogy a súlyadó helyett 2007. január 1-jétől teljesítményadót kell majd fizetni a járművek után. Az eddigi száz kilogrammonkénti 1200 forintos tarifa elviselhető tehernek számított, ám az új díjszabás szerint akár hétszeresére is nőhet az éves adó összege, amely főleg a motorok esetében jelent drasztikus mértékű emelést.
Kilátogattunk a demonstrációra és megkérdeztünk néhány motorost, mi a véleményük a teljesítményadó bevezetéséről. A megkérdezettek nem csupán az aránytalan összegű emelést kifogásolták, de többen tiltakoztak az ellen is, hogy a motorokat még mindig rájuk nézve hátrányos módon különböztetik meg az autóktól.
Méltánytalannak tartották, hogy az új adónem - a kormány céljaival ellentétben - nem értékarányos, hiszen egy 2,5-3,5 millió forintos motor lehet akár akkora teljesítményű, mint egy 8-10 millió forintba kerülő, felső-középkategóriás személyautó. A motorok sajátossága ugyanis, hogy könnyűek és ehhez mérten nagyobb teljesítményűek, ám ez felépítésükből következik, így nem lehet csupán a teljesítmény alapján kiróni rájuk az adót. A törvényalkotásnál ezt a tényt kétségkívül nem vették figyelembe, így a válaszolók egységesen úgy gondolják, hogy az új törvény méltánytalan mértékű terhet ró a motorosokra.
Az autók esetében általános, hogy a drágábbak nagyobb teljesítményű, nagyobb lökettérfogatú erőforrással bírnak. Ez a tény még az autók között is eredményez adókülönbséget, például a benzin- és dízelüzemű járművek esetében.