A tavaly télen bemutatott hétszemélyes Grand C4 Picasso után megérkezett hozzánk is az egy számmal kisebb C4 Picasso, amely hivatalosan az "ős-Picasso" utóda, ám hogy ne legyen olyan egyszerű a helyzet, még évekig gyártásban marad a régi modell is Xsara Picasso néven. Ennek szellemében most az a felállás, hogy akinek háromnál több gyereke van, az a Grand kivitelt veheti meg, a háromgyerekes anyagilag jól szituált apukák a most bemutatott C4 Picassót vihetik haza, azok számára pedig, akik nem akarnak egy rakás pénzt az autóra áldozni, de kell egy tágas autó, továbbra is ott van a régi változat.
A Picasso kínálat középső tagjáról annyit érdemes tudni, hogy közel 4 és fél méter hosszú (4,47 m), így 12 centivel kisebb a Grand változatnál, és mintegy 20 centivel nyúlik túl a névadó elődjénél. A méretnövekedés elsősorban a második sor helykínálatára volt jótékony hatással, ugyanis amíg az elődben csak szűkösen fért el a térdem, és a fejtér is nyomasztóan kicsi volt, addig az utódban már kényelmesen pöffeszkedhettem hátul a 185 centimmel. A 15 centis sínen tologatható hátsó üléseket egyébként egy mozdulattal össze lehet csukni a csomagok javára, így akár 1,73 köbméteresre is növelhetjük a raktér méretét. A beltér kidolgozása és formavilága letagadhatatlanul franciás, ilyen íveket, műszereket, kapcsolókat egy német, japán, vagy olasz autóban nem látni, igaz némely megoldást szokni is kell egy átlagautóhoz szokott sofőrnek. Ilyen például a műszerfal közepére helyezett elektronikus kézifék, a nagyméretű folyadékkristályos kijelző vagy az ajtók mellől vezérelhető klíma. Ez utóbbiból egyébként minden egyes ajtó mellé jutott, így nincs többé nyafogás útközben, mindenki az igényeinek megfelelő hőfokot állíthat be magának.
Ami a külsőt illeti, a C4 Picassót a gömbölyű fenekéről és vízszintesen kialakított hátsó lámpáitól lehet megkülönböztetni a nagyobb testvérétől, de elölről is akad néhány apróbb módosítás, ám ezek csak akkor tűnnek fel, ha egymás mellett áll a két modell. A formatervezők számos apró trükkel dobták fel az összképet: a hullámzó övvonal szinte észrevétlenül teszi lendületessé oldalról az autót, de jól mutat a C4 Picasso szemből is a rengeteg légbeömlőjével és bálnaszerű hűtőrácsával.
A C4 Picasso motorkínálata megegyezik a hétüléses változatéval, ami két benzines és két dízelmotort jelent. A benzinesek között egy 1,8 literes 127 lóerős blokk képezi az alapváltozatot, e fölött egy 2 literes 143 lovas motor található a kínálatban. Akik a gázolajos motorokban látnak fantáziát, azok számára ott van PSA-konszern már jól ismert két remek HDI erőforrása, egy 1,6-os és egy 2 literes egység, előbbi 110 lóerőt produkál 240 Nm-es nyomaték társaságában, míg a nagyobbik 138 lóerőre képes, ami mellé 320 Nm-es forgatónyomaték is társul.
A hazai bemutatón egy kétliteres dízelmotorral szerelt változatot próbálhattunk ki egy hatfokozatú, robotizált kézi váltóval, amelyet kézzel is lehetett kapcsolgatni a kormány mögött elhelyezett két kis fül segítségével. A rövid próbakör alatt sok minden nem derült ki az autóról, az viszont rögtön feltűnt, hogy az utastér zajszigetelése példás, a gázolajos motor kerregését sikerült úgy letompítani, hogy szinte nem is lehet megállapítani, hogy dízellel van dolgunk. A futómű hangolása kellemes ringatózással tompította az úthibákat, a cél egyértelműen a lehető legnagyobb komfort elérése volt, kérdés azonban, hogy mindez mit jelent a gyorsabb kanyarokban, erre azonban csak egy hamarosan következő hosszabb tesztút során kapunk választ.
És végül a lényeg: a C4 Picasso legolcsóbb - 1,8-as benzinmotorral szerelt, Comfort fokozatú változata - 5,15 milliótól vihető haza, míg a legjobban felszerelt (Exclusive kivitel) 8,29 millióba kerül a kétliteres dízellel. Érdemes megjegyezni, hogy már az alapkivitelben is széria a blokkolásgátló és az elektronikus menetstabilizáló (ESP) valamint a hét légzsák.