Építő jelleggel - Rod & Custom Show

Egyedülálló kiállításnak voltunk tanúi az elmúlt hétvégén, ugyanis az épített motorok, hot rodok és az amerikai autók szerelmesei az első igazán nemzetközi, színvonalas bemutatónak örülhettek a budapesti Syma rendezvénycsarnokban.

A hot rod műfaja szinte egyidős az automobillal. Amerikai fiatalok (naná, ki más) ráérő idejükben az egyszerű fekete Ford-T-ből, majd később az összes lehetséges típusból vérbő, káprázatos fenevadat faragtak. Teljesítmény a maximumra, látvány az egekbe - és indulhatott a versenyzés, gondoljunk csak az American Graffiti-re. A versenyautóké (hot rod) mellett kialakult a szelídebb, utcai stílusú járművek (street rod) irányzata is. Az egyedi építés a motorkerékpároknál is teret hódított, ma meg már hidat lehetne építeni az Atlanti-óceán fölött tengerentúli járműépítő műhelyekből.

De minek építenénk, hiszen az utóbbi években számos európai országban megjelentek az első motorépítő fecskék, és a legutóbbi Európa-bajnokságon díjakat is söpörtek be magyar műhelyek. Az AMS Snake-jéről, a Sapkaművek Time Machine-jéről és a Mücechoppers Só-Bike-járól van szó. Rajtuk kívül több magyar és sok külföldi kiállítója volt az Első Nemzetközi Custombike Show-nak, amelyet nem mellesleg hot rod- és amerikaiautó-bemutatónak is szántak a szervezők. A két csarnoktérben autók és motorok számára megrendezett kiállítást ritkán látható bemutatók színesítették. Vagyis a motoros fílingtől szétválaszthatatlan rockzene-cicisnő körítés mellett egyedi, viszonylag értelmetlen, de legalább önmagukért hasznos látványosságokban gyönyörködhetett a kilátogató rajongó.

Az autótaposó bigfootok - gigantikus futóművű szörny gázol át földszintes áldozatain - és a lowriderek - hidraulikus szerkezettel ellátott, "ugráló" autók - technikai kivitelezése nagyobb elismerést váltott ki belőlem, mint az, amit velük művelnek. A lowrider-show látványossága volt az Európa-bajnok német járgány és az egyedülálló magyar építésű autó, amely a másiknál kisebbet ugrott ugyan, de a tulaj szerint ahhoz éppen elég nagyot, hogy a pirosnál meg lehessen viccelni a közeget. Az is kiderült, hogy a magyar Vízügyi Minisztérium által a '70-es években rendelt 4 darab amerikai batárból még kettő van meg, és egyikük éppen az orrunk előtt pattog.

A kiállítás érdekes darabja volt az autóépítés ikonja, egy Mercury Custom, amelyet meglátva mindenki Cobretti felügyelő kocsiját emlegette. Említsük meg az egyébként szürke egér Eagle Talont, amely itt 700+ lóerős gyorsuló-autóként jelent meg. Volt antik Dodge Charger 500, új Hemi-Charger, Mustangok, Corvette-ek, Oldsmobile-ok, Cadillacek és más cirkálók, fecskefarkak és pingpongasztalnyi motorháztetők.

A motoros részlegben a hazaiakon kívül angol, amerikai, cseh, holland, lengyel, német, olasz és osztrák kiállítók szerepeltek gyönyörű darabokkal. Fogalmam sincs, mennyire kényelmes vagy ergonomikus egy ilyen gép, de az épített ívek vagy éppen szögletek többnyire lenyűgöztek látványukkal. Az biztos, hogy most már nem kell a Teutul család győzikés szösszeneteit bámulni a tévében ahhoz, hogy egy-két igényes motort lássunk. Persze, ehhez több custom-jellegű rendezvény kell, legalább olyan szintű, mint a mostani Rod & Custom volt.

Varga András