Guglielmo Diatto 1835-ben alapította saját magáról elnevezett cégét, melynek profilja eleinte lovaskocsik készítése volt. Később áttértek a vasúti kocsikra is, 1905-től pedig a cégalapító unokái már autók készítésébe fogtak Torinóban, hatezer négyzetméteres üzemükben ötszáz munkás dolgozott. Összehasonlításképp eláruljuk, hogy ekkoriban még a Fiatnak is csak 776 alkalmazottja volt. Csak exkluzív, kompresszoros V8-as motorokkal szerelt luxus- és sportkocsik készültek Diatto névvel, így nem kell csodálkozni azon, hogy a két világháború között bekövetkezett csődig mindössze 8500 darab autó gördült ki az üzemből. Az alkatrészgyártás 1955-ig folyt, utána viszont teljesen feledésbe merült az egykor jól csengő márkanév, egészen az idei Genfi Autószalonig. Két jómódú Diatto-rajongó ugyanis megbízta a Zagato tervezőstúdiót egy retró-sportautó megtervezésére, a végeredményt pedig a tavaszi autós seregszemlén tárták a nagyközönség elé.
Az elegáns túrakupé le sem tagadhatná olasz származását, karosszériája a klasszikus kupé arányok figyelembevételével készült. Alumíniumból készülnek a kívülről látható lemezek, így a GT Ottovu tömege viszonylag alacsony, 1450 kiló lehetett. Ford származású, de a Cosworth által tuningolt V8-as, 4,6 literes, kompresszoros motor dolgozik a Diatto orrában, az erőforrás teljesítménye 530 vagy 650 lóerő lehet. A hatalmas erő hatfokozatú kézi sebességváltón keresztül érkezik meg a hátsó kerekekhez, de felár ellenében hatfokozatú automata is kérhető. A fékrendszer a Brembótól származik, nem csoda, hogy a szépséges kupé 33 méter alatt képes megállni 100 km/óráról. Végsebességnek 300 km/órát adtak meg, a 100 km/órára történő gyorsítás pedig négy másodpercnél is kevesebb időt igényel.