Semmibe vesszük a biztonságot

Az autógyárak eurómilliárdokat költenek arra, hogy autóinkat minél biztonságosabbra építsék. Részben hiába: sokan nem használják a fejlesztéseket, szándékosan vagy figyelmetlenség miatt a biztonság ellen dolgoznak.

A legegyszerűbb módszer a biztonság ellen: takarjuk el a kilátást!

Már a 21. századot éljük, sorra jönnek ki az autóban ülök biztonsága kapcsán érdekes újdonságok, de még mindig ott tartunk, hogy nem használjuk a minden biztonsági rendszer alapját jelentő biztonsági övet, és hagyjuk, hogy a gyerek a két első ülés mögött állva szemlélje a forgalmat. Siralmas, de igaz: néha nem vagyunk méltóak az autóipar nagyjainak fejlesztéseire.

Most szálltam be, kényelmetlen, felesleges. Miért nem kötik be magukat az autósok? Hogyan vélekedik erről a szakember?

Az autós cégek az egyre növekvő igény kapcsán rengeteg pénzt költenek arra, hogy új modelljeiket biztonságosabbá tegyék. Ötven éve még azt mondták, karambol esetén támasszuk ki magunkat a műszerfalon, vagy feszítsük magunkat. Manapság már gyűrődő zóna, biztonsági öv meg számtalan légzsák védi az életünket. Az autókat független törésteszt szerint rangsoroljuk, miközben a vásárláskor már a passzív és az aktív biztonsági extrák száma, valamint az Euro NCAP eredmény is egyre nagyobb hangsúlyt kap. Szépen kielemezzük, a lehető legtöbbet megvesszük, majd gyakorlatilag nem használjuk ki, hiszen a mindennapok során már szemernyi figyelmet sem szentelünk saját illetve utasaink biztonságára.

Az első lépés: túljárunk a biztonsági öv bekapcsolására figyelmeztető elektronika eszén. Bekapcsoljuk az övet, de csak az ülés mögött

A biztonsági öv használatának kötelezővé tételével nemzetközi szinten körülbelül felére csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma, sőt körülbelül ennyivel csökkent a sérülések száma is. A légzsákok megjelenésével ez további 20 százalékban mérséklődött, de a gyűrődési zóna és más fejlesztések is rengeteget tettek az emberek életéért.

Ehhez képest mit látni a mai napig is a statisztikákban: sokan nem kapcsolják be az övet, nincs gyerekülés, ha van, akkor mással vétünk saját biztonságunk ellen. Az autógyárak már ki is fejlesztették, hogy az autó csipog, ha nincs bekapcsolva az öv. Az emberek azonban nagyon leleményesen az ülés mögött kapcsolják be, vagy kiköttetik, netán befújják porral a hangszórót, hogy elhallgasson. Ha a biztosító rájön, akkor nem fizet, sőt több EU-s államban már a kikapcsolt ESP esetén sem térít, jogosan.

	Barényi Béla (1907-1997)

Egy magyar a passzív biztonság atyja

Ha az autózás biztonságáról beszélünk, feltétlenül szólnunk kell a magyar származású Barényi Béláról, aki az autógyártás egyik legnagyobb alakja. Barényi 2500 találmányt jegyzett élete során, dolgozott a Volkswagennél, de munkássága jelentős részét a Mercedes-Benznél végezte. Neki köszönheti a csillagos márka, hogy a biztonságos autóiról elhíresült, hiszen a magyar tervező megreformálta a cég biztonsági elképzeléseit.

Sokan nem tudják, hogy a Bogárhátút nem Ferdinand Porsche, hanem a magyar-osztrák születésű mérnök tervezte meg, méghozzá öt évvel a német előtt. Ezt kezdetben nem ismerték el, de Barényi beperelte a Volkswagent. Nyert, de csak jelképes, egy márkás kártérítést kért.

1969-ben került a Mercedes-Benzhez, ahol megalapította, majd 1972-ig irányította a gyár biztonságtechnikai részlegét. Többek között olyan találmányok tartoznak a nevéhez, mint a biztonsági pedálrendszer, a biztonsági kormányoszlop, az oldalsó ütközésvédelem, a formatartó utastér és tervezett deformációjú ütközési zónák, a beépített biztonsági öv és a fejtámasz is. Ő dolgozta ki az utasvédelem, a passzív biztonság (a baleseti következmények minimalizálása) alapelveit és ő vezette be a rendszeres töréspróbákat is. Ezeknek köszönhetően milliónyi ember köszönheti az életét Barényi Béla munkásságának, aki ezzel kiérdemelte a "passzív biztonság atyja" megtisztelő elnevezést.

Nyugodtan kijelenthetjük, nincs még egy ember, aki ennyit tett az autók biztonsága érdekében. Ezt külföldön is elismerik, hiszen még életében, 1994-ben bekerült Autóipar Hallhatatlanjainak Csarnokába Detroitban, sőt a Mercedes-Benz Museumban is szobrot emeltek neki. Utcát neveztek el róla Németországban, Sindelfingenben és kedvenc üdülőhelyén, az olaszországi Terracinában is. Életéről könyvet is kiadtak. A magyarok általában azt sem tudják, hogy ő a bogárhátú valódi tervezője.