Zöld turbó - Saab 9-3 bemutató

Semmi különöset nem mutat az új Saab 9-3-as: kicsit frissebb a formája, de látszatra még több a Genaral Motors-egyenmegoldás. A leendő vevőknek egy hagyományhoz mindenképpen érdemes tartaniuk magukat: csak turbóval lélegeztetett motorral válasszák a kocsit!

Javarészt GM-alkatrészekből készült, de önálló formájú a Saab 9-3-as
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A Saab 9-3-as második generációja az a modell, amely a legenda szerint kezdetben nem személygépjármű volt, csupán egy vigyorgó sofőr, aki köré végül megtervezték az autót. Nagy változás volt ez a korábbi 9-3-ashoz képest, amely három- és ötajtós formában létezett, mert az új széria egyenesen a Sport Sedan melléknevet kapta, amelyhez híven csak négyajtósként készült. Később behozták a kombi változatot is, tehát teljesen lecserélték a karosszériát. A 9-3-as a 900-as sorozat leváltójaként szinte minden ízében megújult annak idején, és ez történt a 9-3 Sport Sedan esetében is. A családias kivitelű ferdehátúak helyett bevezetett négyajtóssal mintha új, fiatalosabb, rohanósabb célközönséget szemelt volna ki magának a gyártó.

Maradt a konzervatív vonalvezetés, a saabos kilincseket tucatdarab váltotta fel
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Nevéhez híven a SportCombi is inkább életmód-kombinak mondható, mint családi málhásnak, bár kategóriájában a legjobb megjelenésűek közé tartozik, és ebben mutatták be az új, 2,8 literes V6-os csúcsmotort is. A General Motors égisze alá tartozó, részegységeiben nem prémium márkákkal (Opel, Fiat) osztozó Saab gyár új kilenchármasa most, majdnem öt év után kapott nagyobb adag friss vizet az arcába. Bár a konszernekre épülő autógyártás manapság látszólag az egyedi márkaképről, valójában a köntös alá bújtatott költséghatékony egyentechnikáról szól, nem kesergünk most ezen. Tény, hogy a GM európai márkáinál a Saab képviseli a pluszpénzért mért nevet és prémium-imázst.

A mostani bemutató a ráncfelvarrott 9-3 közönségtalálkozója (is) volt, amelyen a GM nemzetközi roadshowja keretében a nagyérdemű a nap második felében nyúzhatta a nagyobbrészt svéd rendszámos (majdan továbbutazó) tesztautókat. Azért csak a nap második felében, mert a meghívott ügyfélkör és a sajtó képviselői előbb a rendezvény műsorának és az új modell leleplezésének örülhettek.

Pici és a Saab - Nem is tudom pontosan, hány éve használok Saabot, azt hiszem, a mostani a hatodik ilyen kocsim. 9-5-öseim voltak, és egy 9-3-as, még az utolsó előttiből. A jelenlegi 9-5-ösöm dízel. A benzineseknél kicsit jobban kedvelem, mert erősebbnek és kitartóbbnak érzem. Szeretem, hogy automata, kedvelem a kényelmét, a felszereltségét, az emberközeliségét. Nagy, biztonságos és mégsem hivalkodó. A legjobban a benne lévő Harman/Kardon hang-berendezést bírom, ez olyan irgalmatlanul jól szól, hogy néha még a hangmérnök barátaim is kijönnek a stúdió parkolójába meghallgatni, amin épp dolgozunk. Az átlagosnál többet megyek, volt év, hogy vagy harmincezer kilométert tettem az autóba. Egy-másfél évenként cserélem le a kocsit újra, kicsit fáj is, ennyi idő alatt autó és ember nagyon összesimul.

A változtatások legszembetűnőbben a frontrészt érintették. Új fényszórók és hűtőmaszk, átalakított lökhárító teszi a 9-5-öshöz kevésbé, a 9-7X-hez nagyon hasonlóvá az autó elejét. Az oldalán végigsiklatva pillantásunkat feltűnnek az új kilincsek, az előzőek saabosak voltak, ezek meg finoman szólva nem egyediek. A hátsó traktuson a Sedan és a Convertible mostantól átlátszó lámpaburái szúrnak szemet, a kombi magasra húzott lámpatestjei eddig is ilyen borításúak voltak. Van még egy kis változtatás a rendszámtartó fölötti keresztléccel, és kész. Gyakorlatiasabb módosítás lett volna mondjuk a Sedan csomagteréből kivenni a zsanérokat, amelyek a helyükre bújnak ugyan, dobozuk mégis benyúlik a térbe, a teleszkóp már illene ebbe a kocsiba. Belül a középkonzolt tervezték át némileg, az átrajzolás már-már puritán egyszerűséget hozott. Az ergonómia kiváló, a tükörállító gombok például a legjobb helyen vannak, szerencsére az ötletes pohártartók maradtak a hátsó ülésben. A helykínálat elöl megfelelő, hátul viszont az átlagosnál kicsit is nagyobb termetűek számára szűk, ráadásul egyértelműen két embernek való, a középső utasnak kényelmetlen. A felhasznált anyagok ránézésre nagyon finomak, de közelről kiderül, hogy a középkonzol és a műszerfal műanyagai lehetnének igényesebbek is. A beltér összességében kellemes benyomást kelt, de ehhez a világos kárpitválasztás is kell, az esztétika és a tágasságérzet miatt.