A legjobb, ha autószerelővel is megnézetjük az autót. Ha erre nincs mód, kis figyelemmel mi magunk is rengeteg pénzt spórolhatunk
A korábbi részben említett térdeplőnk és kesztyűnk most jön jól. Nézzünk be a kocsi alá! Keressünk ütődéseket, rozsdafoltokat, olajcsepegésre utaló jeleket. Kisebb horpadások előfordulhatnak, ez természetes - ki nem ugratott még le nagygázzal a padkáról... A kocsik alja alapvetően jól védett, de legyünk figyelmesek. A kipufogódobon lévő horpadásra fektessünk különös hangsúlyt, mert az akár a katalizátor - újabb dízeleknél a részecskeszűrő - tönkremenetelét, eltörését is okozhatta. Cseréjük kisebb vagyon. Vegyük észre, ha lógnak a kézifékbovdenek, üzemanyagcsövek, ha korrodált a kipufogó.
Olaj és vízcseppek? Szintén kizáró ok lehet. Ha hátsókerék-meghajtásról álmodunk, nézzük meg a differenciálművet. Ha olajos, olajpárás, egyrészt kérdezzünk (miért, volt-e cserélve, esetleg utánatöltve), másrészt különösen figyeljünk rá a próbakörnél.
Ha elöl találunk nedvességet, a motortérben kell kutakodni egy kicsit, feltétlenül nézzük meg, honnan szivárog a folyadék.
Keressünk horpadásokat, víz- vagy olajfolyást a kocsi alatt!
Ismét szükségünk van sasszemünkre: össze kell hasonlítanunk tengelyenként a felfüggesztést. Ha mindkét oldalon hajlott a lengőkar, gyári megoldással van dolgunk, ha nem, akkor baj van. Ne legyünk restek, hajoljunk meg a technika előtt; akkor egyből átnézhetjük a futóművet, gumikat, felniket, lengéscsillapítókat, fékeket is.
Mint tudjuk, a gumin múlhat az életünk - nézzük végig az összes abroncsot! Minimum tengelyenként egyformának kell lennie, de még egy viszonylag olcsó autón is fontos, hogy mind a négy ugyanolyan legyen. Ez is jelzi, gondozták-e az autót, vagy csak használták. Elég lélekölő látni, hogy többmilliós autókon különböző típusú, profilú gumik vannak - képzeljük csak el, mit élhetett át az a kocsi, amelynek még a gumijaira sem figyeltek oda... Keressük a félrekopás (kerékösszetartás), öblösödés, falcszakadás jeleit (ez egy kisebb-nagyobb dudor a gumi oldalán, és kívül-belül illik ellenőrizni), illetve nézzük meg a profilok mélységét is.
Beszédes a DOT számnak hívott azonosító. Ez egy négyjegyű szám, például: DOT3205. A 32 a hetet, a 05 az évet jelenti, azaz a gumit 2005. augusztus első felében, az év 32 hetében gyártották. A négy gumin ugyanazon DOT számnak kell szerepelnie (a legritkább esetben fordul elő, hogy a négy gumi nem egy szállítmányból származik). A gumi mindenesetre nem lehet jóval öregebb, mint maga a kocsi. Egy év még nem a világ, de kettő-három már elgondolkodtató. Mint tudjuk, a gumik is öregednek. A nap UV sugárzása, a meleg hatására megrepednek, megváltoznak tulajdonságaik. A repedezett, öt-hat éves gumik cseréért kiáltanak, ez komoly alap az alkura.
Kisebb horzsolások csak esztétikai gondot jelentenek, de a lepadkázott, hajlott felni komoly hiba. Jó, ha tudjuk: a könnyűfém keréktárcsákat elvileg javítani sem lehet
Ellenőrizzük a keréktárcsákat is! Kisebb sérülések óhatatlanul vannak a szinte vadonatúj felnin is, inkább a durva hibákat keressük, a nagy ütődéseket, horpadásokat, amelyeket már nem lehet javítani. Ne csak a külső oldalát nézzük meg, hanem, ha tudjuk, a belsőt is.
A kerékjárati ívekbe nézve új és régi alkatrészeket érdemes keresni, túlzott tisztaságot. Ha nem ügyeltek eléggé mosásnál, akár zsíros, olajos ujjlenyomatokat is találhatunk szerelés után. Ha minden eredetinek látszik, az jó, ha cserék nyomát látjuk (persze mindkét oldalon), az is jó. A lengéscsillapítónál az olajfolyás a legárulkodóbb jel. Ha olajos, esetleg olajos-sáros, jó eséllyel cserére szorul. Ez párban értendő, tehát rögtön duplázódnak a költségek.
Ha nem találtunk hibát, jöhet a piacokon látott lökdösődés. Taszigáljuk meg a kocsit, hadd imbolyogjon. Minden keréknél nyomjuk meg erőteljesen lefelé (olyan helyen, hogy ne horpadjon be a lemez). Egy, maximum két libbenés után meg kell állnia. Ha nem, az lengéscsillapító-cserét jelez, ugye duplán, aztán jöhet a futóműállítás.
Ha nem tudjuk leszedni a kereket, a felni résein próbáljunk benyúlni a féktárcsához. A rozsda, a peremnél lévő "váll" intő jel
Rendkívül fontos a féktárcsa ellenőrzése - már kellően koszosak vagyunk, ne féljünk, és fogjuk meg. Fényesnek kell lennie, nem lehet rajta rozsdás folt (hosszabb állás után legfeljebb felületi rozsda, amely az első fékezés után eltűnik). Ha nem fényes, vagy nem teljes felületén, akkor ott a fékbetét nem ér hozzá a tárcsához, vagy a tárcsa korrodált az adott sávban. Igaz, hogy kopóalkatrész, de a váll (a tárcsa felső részén érezhető perem, ahová nem ér oda a fékbetét) ne legyen több két-három milliméternél. Ha több, akkor a fékfelület már nagyon elvékonyodott, hamar melegszik, deformálódik, ez mind jelentősen rontja a fékhatást. Ha kicsit vállas féktárcsát találtunk, mondjuk 1,5-2 milliméterest, talán még fel lehet szabályoztatni (sok ezer forintért), illetve vehetünk újat, persze párban, több tízezerért. A hirdetésben 10-20 ezer kilométerrel árult autó 2-3 mm-es vállal a féken több mint gyanús. Ha ilyennel találkozunk, legyünk gyanakvóak, a vásárlásnál a szokásosnál is megfontoltabbak.
AJÁNLAT | |
1. rész: Hogyan vegyünk használt autót? |
Ha kívül és alul eddig minden rendben volt, és az elején a papírokkal sem sikerült minket elijeszteni, sínen vagyunk. Már csak a nehezén kell túlesni, és vihetjük is álmaink járgányát.