pre_gét'é

Alapvetően kerüljük a bugyuta szóvicc-címeket, ritkán játszadozunk a karakterek megváltoztatásával elérhető jelentéskülönbséggel. A Kia háromajtós kompaktjának meghökkentő típusneve azonban - úgy érezzük - feljogosított bennünket egy hasonló, ám sokkal találóbb kifejezés megalkotására. 

Csapott hát, emelkedő övvonal, diszkrét hátsó szárny: kifejezetten mutatós a hátsó profil
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

A Kia háza táján az utóbbi egy-másfél évben megmozdult valami. Először a maratoni garanciaidő tűnt fel, aztán jött néhány modell, amelyek rajzolata, ha nem is összetéveszthetetlenül egyedi, de felismerhető volt: ezek az új Kiák, a Carens és a cee'd. Ebben a sorrendben "vettem észre" őket az utcai forgalomban, és az egyterű Carens a maga kategóriájában külsőre szerintem nagyobb dobás, mint a cee'd. Az amúgy is ritka ötéves teljes körű garanciát azonban a cee'd esetében hét évre adják meg, amit egyik más gyártó sem kínál. Azt majd a hosszú távú tapasztalatok döntik el, ez megalapozott vállalás-e a Kia részéről, vagy az új modelloffenzívához tartozó fogás.

Nem lehet a valóságtól elrugaszkodott lépés, hiszen a hét év nemcsak a tulajdonos részéről jelenti a márkaszervizbe járás kötelezettségét, hanem a gyártónak is hatalmas minőségi és tartóssági elvárásokat fogalmaz meg. Ez az idő ugyanis a híresen tartós japánok által hosszú ideje vállalt három év duplája. A japánok régóta három évet adnak, talán megtehetnék, hogy az európai konkurenciát újból lehagyva ráhúznak még valamennyit, mégsem teszik, ők tudják, miért - miközben a többiek nyögve emeltek annak idején egy évről kettőre, háromra.

Nem bonyolították túl a műszerfalat
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Van japán márka, amely ragaszkodik a tizenötezres olajcseréhez a húsz-harminc-ötvenezres ciklusok dömpingje közepette is - egyesek szerint a bevétel, mások szerint a megbízhatóság miatt. Lehet akár izgulni is, mert hét év elég az általában a három esztendő mellé társított százezer kilométeres határ tényleges és bőséges átlépésére - ez a határ ráadásul nálunk még mindig lélektani is, ha a használtpiaci reflexeket nézzük. Ugyanakkor a hét évhez 150 ezer kilométert ad a Kia, ami a használók nagy részénél reális lehet ennyi idő alatt. Nagy a magabiztosság a cég részéről, ami érthető is: igen magas kiviteli szint jellemzi az új modelleket. Nem véletlenül emlegetem a japán konkurenciát, mert a cee'det rögtön ezekhez kezdtem hasonlítgatni: ez, kérem, Mazda- és Toyota-szint. A belső masszívan egyben van, nincsenek beltéri zörgések, a kezelőelemek nagyon jól kézre állnak, finoman működtethetők. A lemezillesztések szűkek.

Átlagos a csomagtér 340 literes térfogata
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)

Más kérdés a formaterv izgalmi tényezője. Az ötajtós cee'd és a háromajtós pro_cee'd közti különbség a fotókról is érezhető, ám élőben, például egy kereskedésben egymás mellett látva a palettát (kiegészítve a kombival) azonnal kiemelkedik a pro_cee'd. A Kovács Miklós tervezte autó ötajtósa jó formájú, letisztult, de statisztának tűnik a sportos háromajtós mellett. A magyar tervező szerencsére nem állt meg az ajtók számának variálásánál, így az eredmény a családi változatok mellett igen vérbőnek mondható. Az ötajtós és a kombi kivitelnél a hűtőrács és a fényszórók megegyeznek, a lökhárítók szinte csak a ködlámpafészekben különböznek, ellenben a háromajtós mindenből újat, dögösebbet kapott. Szélesebbek az ajtókon a vájatok, hangsúlyosabbnak látszik a váll, a kerékív-szélesítés (nagy kerekekkel jól mutat), a hátsó rész pedig korántsem olyan hétköznapi, mint az ötajtósnál: van itt deszkányi széles légterelő, alacsony, lejtősen lecsapott szélvédő, és formás lökhárító ovális kipufogóvéggel. Ebből a változatból süt a küldetéstudat: azért vagyok, hogy utasaim jól érezzék magukat, a sofőrnek pedig kedve támadjon lerúgni a gázt, és kiélni magát (apróbetűs rész: maximum 143 lóerővel). És: a stopperrel nem, de az érzéssel még a 122 lovas változatnál is elégedettek leszünk.