Megérkezett a legkisebb Alfa, amelynek a neve a Milánó és Torino szavakból jött össze. A MiTo mellesleg mítoszt is jelent
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Az Alfa centenáriumához közeledve vissza szeretne térni a gyökerekhez. Három év alatt jön rengeteg modell, amelyek közül a MiTo az első. Az új irányvonalat a tisztán márkaimidzs-építés céljából megalkotott 8C Competizione adja, amelynek első minimalizált változata lenne a MiTo. Az autó, amely a Mini konkurense kíván lenni, az autó, amelynek a nevén sokat töprengtek. Végül a MiTo név született, amely a Milánó és Torino szavak kezdetéből rakódott össze, de mellesleg mítoszt is jelent. Az lesz?
Az Alfa táján napjainkban új szelek fújnak. A Fiat konszern először kihúzta a csőd szélről a mostanára magára találó Fiatot, majd felrázta tetszhalott állapotából a Lanciát, és máris elértek az Alfához. De mit csináljanak vele, hiszen hamarosan száz éves lesz a márka. Az a márka, amely rengeteg sportkocsit adott a világnak, amely számos autósportban a csúcsig jutott, és amely mára kivonult szinte mindenhonnan. A sportos vonalat a prémium szegmensbe kapaszkodás váltotta fel, a legendás értékeket szép finoman elnyomták. Talán a 159-es a legjobb példa erre, amely ugyan valóban jó autó, de kevés benne az Alfa. Egy céges autónak is használható, kiváló futóművel megáldott limuzin, amely mégis nehézkes, és talán túl finom. Hol a nyersesség, a stílus, a hátborzongató motorhang, és hol a vezetési élmény?
A forma ihletőjével. A 8C Competizione sok részletmegoldása felfedezhető a MiTón is
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Körülbelül ezeket a kérdéseket tehették fel az Alfánál, amikor a következő három évre kitűzött új irányvonalat akarták meghatározni. Egy valami volt biztos: a tisztán imidzsépítés miatt megalkotott gyönyörűséges, a legendákat feltámasztó 8C Competizionére építeni kell. Lett tehát egy új formai irányvonal, és egy cél, miszerint minél többet alfás értéket vissza kell hozni, hogy a márka sikeres legyen.
Az első gyerek a MiTo, amely formailag tényleg jó alapokon áll. A 8C hatása benne van, persze az arányok nem ugyanazok. Ennek ellenére a dizájn nyerő, bár igazából kevés olyan Alfát láttunk az évek alatt, amely pusztán formai szempontok alapján elítélhető lett volna. A pajzs hűtőrács, és a rá rímelő fényszórók nagyon jól néznek ki, ráadásul a lámpák keretét tetszés szerint cserélni lehet. Már itt is uralkodik a Fiat 500-asnál beindított láz, vagyis az autót tetszés szerint lehet díszítgetni. Egy kis krómkeret itt, egy kis Alfa logó ott, egy csík matrica amott. A lehetőségek bővültek, bár az autó önmagában is megáll a lábán, tényleg szép.
Kellemesen sportosra hangolták, és ezúttal az autó tömegével sincs gond
(Még több fotó a galériában. Kattintson a képre!)
Az egyedisége, az alfás vonalvezetése, a stílusa mind magával ragadhat, de egy idő után beül az ember, és kicsit komorabb lesz a kép. A mai világban már nincs pardon, a költséghatékonyság az úr: feltűnnek a Fiat elemek. A Bravóból ismert borítás, a Fiat kezelőszervek, és egy nem annyira alfás összkép. Pusztán a kör alakú szellőzőkre alapozva nehéz alfás hangulatot teremteni - akkor a Mazda6 is olasz lenne. Sajnos a mai autóiparban már több bátorság és vagányság kell ahhoz, hogy egy modell mindenkit lenyűgözzön. Ez sem rossz, csak kevés benne az egyedien alfás. Biztos vagyok benne, ha a kormányon a logót Fiatra cserélnénk, fel sem tűnne, hogy ez Alfa. Nagyon közeli a rokonság a Bravóhoz.
Meg ugye a Grande Puntóhoz, amelynek a padlólemezén nyugszik. Szerencsére a műszaki dolgokkal javul a kép, ugyanis a 159-es és a Brera túlsúlyproblémái után az Alfánál is rádöbbentek, hiába gyártanak nagyon élvezhető autókat, ha nehezek. Ezért egyrészt nagyon odafigyeltek a tömegre, másrészt a vezetési élmény kedvéért sok mindent bevetettek: speciális lengéscsillapítót, nagy fékeket, egészen kiváló futóművet, és egy, a jármű viselkedését alapvetően befolyásoló rendszert. A váltó előtt van egy DNA kapcsoló, amelynek a neve a három fokozat nevéből adódott össze. Van Dinamik, Normál és All Wheater állása, amelyből utóbbira inkább télen lehet szükség, míg előbbi tényleg szerethetővé teszi az autót. Keményebb a kormány, jobban reagál a gázra, és az ESP is többet enged. Végre egy újabb autó, amelynek lehet mozgatni a farát.