Vagy komfort, vagy kupé - Volkswagen Passat CC bemutató

A Volkswagen új modelljét, a Passat CC-t két példányban állították ki a bemutató helyszínén, melléjük téve két "sima" Passatot. Így jól látszott, mennyire hétköznapi a Passat, és milyen ragadozó kinézetű mellette a CC. Hátsó ajtóikat viszont be kellett volna hegeszteni...

Tipikus Passat, mégis sokkal jobban néz ki a sima változatnál a CC

A CC-vel nemcsak új modellt vezettek be, amely megágyaz a jövő évek volkswagenes újdonságainak, hanem olyan autót készítettek, ami van annyira extravagáns, hogy ne keressük benne a Passat "nagyképűségét". Ez most szép lett, nem konzervatív és terpeszkedő. Ugyanakkor nem fogja átvenni a hagyományos négyajtós helyét, nem is arra találták ki. A CC nemesített fajta, bevezető évében négyszáz darab eladását tervezik itthon. Fényképek alapján százat már meg is rendeltek ebből a kontingensből az ügyfelek, a mérsékeltnél jóval nagyobb siker tehát megjósolható.

Az első kérdés ránézéskor adódik. Mi a célja a gyárnak ezzel a modellel? A Mercedes CLS eladásainak megszorongatása? A feltételezés a valóságtól elrugaszkodott, hiszen a CC feleannyiba kerül, ugyanakkor nem lehet kikerülni az összehasonlítást a prémiummárkával, még ha nem is fog senki a kettő között ingadozni. Ugyanis a formát tekintve elsőként a CLS ugrik be, hiszen alacsony, laposan lejtő tetejű, négyajtós, négyüléses autóról van szó, amely állva is ugrani látszik. Még a szigorú tekintet, a keretnélküli ablak és a légterelőszerűen végződő csomagtérajtó is megvan. A CLS (amely az E-osztály alapjaira épül) csupán 12 centivel hosszabb, ám nem múlja fölül a CC-t belső térkínálatban.

Természetesen aktív kanyarlámpa is kérhető bi-xenon világítástechnikával

Szóval, miért? A VW szándéka szerint a hétköznapi igények kielégítésére hivatott limuzin és kombi változatok mellett harmadikként a sportosság és a dinamizmus megtestesítőjeként lép színre a CC. Mintha hatalmas rést kellene betömnie a palettán. Egy középkategóriást nem lehet eleve ilyennek tervezni, mert akkor szűkülne a vásárlói kör, de némi fejlesztési pénz beleölésével meg lehet kavarni az állóvizet - épp ezt tették most a Volkswagennél. Inkább hat ez a bemutató vérfrissítésnek, unaloműzőnek, gyönyörködtető változatosságnak, mintsem a kategóriát felforgató lépésnek. Mégsem csak ujjgyakorlat, hiszen az ésszerűen előre tervezés miatt sok új elem mutatkozik be ebben az autóban, amiket később átvisznek más modellekre is. Ettől kezdve viszont nem faraghatják túlságosan sportosra a Passatot, mert akkor a CC válik értelmetlenné. Mindenes vagy taxi nem lesz belőle, ám egyénibb megjelenésű cégvezetői autó annál inkább, sikerrel veheti fel a versenyt a Passattal.

A második kérdés hamarabb adódott, mint az első, épp csak addig bujkál, míg először meg nem látjuk az autót vagy a képét. Mitől CC ez? Hiszen a rövidítés a coupé-cabriolet elnevezést illeti, ami általában kabrióvá nyitható, keménytetejű kétajtós kupét jelent. Nem is igazi autógyártó az, aki legalább egy ilyen variációt nem hozott ki. A Volkswagennél ez az Eos, amit talán különcködésből nem lehetett egyszerűen cc-nek hívni, pedig tanulmányként még Concept Car volt a neve, és beleillett az alsó-középkategória hasonló képviselőinek sorába. Most már van CC-jük, ami meg nem az, hanem Comfort Coupé. Nevében hordozza azt a tulajdonságát, hogy komfortos és négy teljes értékű üléssel rendelkező kupé - mondták a bemutatón. Ebben van egy kis képzavar, hiszen a lejtős tetővonal még nem tesz kupévá egy autót. Furcsa is volt, amikor a bemutatón azzal magyarázták a kupéságot, hogy a VW rendelkezik hagyományokkal ezen a téren, például ott a Karmann Ghia, a Scirocco, a Corrado, de csapotthátú ötajtós családi kupé fényképét is mutatták az alkalomból. Az elsővel még kiegyeznénk, az utóbbiakhoz viszont kupé téren vajmi kevés köze van a Passat CC-nek.

Célkeresztben a felsővezetők, a középvezetőknek marad a sima Passat

Meg kell hagyni, a Passat-méretű autó nagyon szép vonalakkal rendelkezik. Három centivel hosszabb, három és féllel szélesebb, öttel alacsonyabb, mint az ős. Ettől, a kiszélesedő kerékívektől és az emelkedő övvonaltól látszatra olyan, mintha rajtra készen előrefeszülne, és ehhez jön még a Passaténál sokkal agresszívebb orr - tényleg impresszív. Nekem a motorháztető domborítása tetszik leginkább. A faránál sem fogyott el a tervezők találékonysága, bár ebben van némi amerikai autós lágyság. A tetővonal nagyon szépen, egyetlen gyönyörű ívben vezet el a leghátsó pontig. Ahány nézőpont, annyi karakter. Arra nem árt vigyázni szemlélés közben, hogy ne pont szemből vagy hátulról nézzük, inkább mindig egy kicsit oldalról is, máskülönben leegyszerűsödik a látvány, és veszít a varázsából. Nem árt, ha egy ajtó is nyitva van közben, a keret nélküli ablak ugyanis nagyon vagányul néz ki.