Az új Mégane-nal igencsak nagy fába vágta a fejszéjét a Renault, hiszen minőségben a német és japán konkurensek szintjét kívánják hozni, miközben mindent megtesznek azért, hogy ne szenvedjen csorbát a francia autókat körüllengő hírnév, mely szerint komfort terén verhetetlenek. Előbbire csak jó pár év használat és sok-sok ezer kilométer után derülhet fény, utóbbinak viszont alaposan utánajártunk, hiszen a háromajtós Coupét és az ötajtós Berline-t is kipróbáltuk a hazai forgalmazás megkezdése előtt.
A második generációhoz képest alaposan megnőtt az új Mégane, hosszában például 10 centiméterrel gyarapodott, de szélesebb és magasabb is lett, a súlyából ugyanakkor sikerült lefaragni, átlagosan 8 kilóval lett könnyebb elődjénél. Ez elsőre nem tűnhet soknak, de manapság, amikor egy-egy modellváltásnál akár több száz kilót is felszedhetnek az autók, már a súlycsökkenés ténye is örömteli hír. A harmadik generációs Mégane külseje nyomokban sem emlékeztet a jelenleg is kapható szériára, ennek ellenére valószínűleg nem áll le a forgalom, ha majd megjelennek az első példányok, az eleje ugyanis nagyon hasonlít a Lagunáéra, ami egyben azt is jelenti, hogy szokni kell a látványt. Élőben mindenesetre sokkal szebb az új Mégane, mint a fotókon, különösen a Coupé vonalait találták telibe a gyönyörűen ívelt tetővonallal és szívfájdítóan szép hátsó lámpákkal, amelyek körül úgy domborodik a karosszéria, mintha csak jól kidolgozott izmok feszülnének a fényezés alatt. Természetesen mindennek ára van: aki lemond a két hátsó ajtóról és az áramvonalas kupéra voksol, készítse fel utasait, hogy 180 centi felett csak behúzott nyakkal és lábakkal lehet hátul elférni, ahová nem mellesleg a napfény is alig pislákol be a lőrésszerű ablakokon keresztül.
Kikerekedett fenekének köszönhetően az ötajtósban 405 liternyi poggyásztérrel lehet gazdálkodni, ugyanez a háromajtós esetében csak 377 liter, ami nem mellesleg így sem rossz érték, mert például az új hatos Golf esetében ez 350 liter. Az utastér kidolgozása és anyaghasználata a kategória felsőbb polcaira teszi az új Mégane-t, látszik, hogy rengeteg időt elbabráltak, hogy ne csak funkcionalista, hanem szép is legyen egy-egy kis használati tárgy, mint például az ajtónyitó kallantyú. A kormány mögé behuppanva ismét a Lagunából köszön vissza egy-két megoldás, ilyen a navigáció kezelőszerve a kézifék mellett, vagy például a középkonzol kapcsolói. Az előd utasterének egyik legnagyobb erénye az ergonomikus kialakítása volt, és bár a modellváltás során mindent átvariált a francia brigád, szerencsére úgy rakták újra össze az egészet, hogy ismét tökéletesen kézre álljon. A kormány és a vezetőülés helyzetét tág határok között lehet állítgatni, így bárki könnyedén megtalálhatja a neki leginkább kényelmes pózt. Hátul már sajnos az ötajtósban sem lehet lötyögni, a fájdalomküszöb nagyjából itt is 180 centi, e fölött már belesimul a térdünk az előttünk lévő ülés hátuljába, a fejtérre viszont nem lehet panasz, de az igazság az, hogy aki igazán praktikus családi autóra vágyik a kompakt kategóriában, annak meg kell majd várnia a 2009 tavaszán és őszén érkező Mégane-alapú Grand és "kicsi" Scénicet.